Kereső toggle

Az elnök és a lelkész

A melegházasságot ellenző Rick Warrent választotta Obama a beiktatási imára

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Barack Obama újonnan megválasztott elnök Rick Warrent, Amerika egyik legnagyobb evangéliumi gyülekezetének lelkészét kérte fel, hogy a beiktatási ünnepségen imádkozzon. A nem sokkal karácsony előtt született felkérés máris mozgósította a kritikusokat, valamint a melegjogi és abortuszpárti aktivistákat, akik attól tartanak, hogy
a január 20-ai ceremónia keresztény hangvétele személyes jogaikat sérti majd. Warren ugyanis soha nem rejtette véka alá a melegházassággal és az abortusszal kapcsolatos konzervatív véleményét.

Barack Obamának nem ez lesz az első találkozása Warrennel: 2008 augusztusában ő látta vendégül az akkor még javában folyó elnökválasztási kampány két szembenálló jelöltjét, a demokrata Barack Obamát és a republikánus John McCaint. A lelkész saját gyülekezetében rendezte meg a Civil fórum az elnökségről című vitát. A három országos csatornán élőben sugárzott adásban a vendégek egy-egy órát kaptak, hogy egymástól függetlenül fejthessék ki nézeteiket a Warren által feltett kérdésekre személyes, hitbeli és erkölcsi témákban.
Az abortuszellenes csoportok üdvözölték a felkérést, mivel az abortuszpárti elnökjelölt megválasztása már eleve aggodalommal töltötte el őket. David Brody, a CBN keresztény hírcsatorna riportere blogjában így kommentálta Warren felkérését: „Az abortuszellenes Rick Warren fog imát mondani Barack Obama beiktatásán. Ez nagyon jó döntés. Bár Warren és Obama az abortusz kérdésében nem értenek egyet, a társadalmi igazságosság számos kérdésében azonos nézeteket vallanak. Ugyanakkor a döntés Obamára jellemző, mivel azt jelzi a konzervatív keresztények számára, hogy a hitről folytatott vitába mindkét felet be kívánja vonni. Obama ettől sosem riad vissza.”
Az abortuszhoz való jog és a melegházasság szószólói között azonban felháborodást keltett Warren felkérése. Kathryn Kolbert, a leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transzszexuális emberek jogaiért küzdő People for the American Way mozgalom vezetője szerint Amerika „nem szenved hiányt olyan vallási vezetőkben, akik azokat az értékeket képviselik, melyekkel Obama kampányolt, és akik a közjó érdekében munkálkodnak”. Kolbert úgy véli, olyan személynek kellett volna inkább lehetőséget adni, aki „következetesen képviseli a legfőbb amerikai értékeket”.
Linda Douglass, Obama szóvivője nyilatkozatában máris igyekezett csillapítani a kedélyeket, azzal érvelve, hogy a beiktatás előtt álló elnök „természetesen nem ért egyet Warrennel a [leszbikusokat, melegeket, bi- és transzszexuálisokat érintő] kérdésekben, de mindig is igyekezett közös platformot találni azokkal az emberekkel, akiktől egyes témákról eltérő véleményen van”.
Warren tavaly ősszel haragította magára a melegjogi aktivistákat, amikor kiállt a melegházasság Kaliforniában történő engedélyezése ellen. A pásztor egy októberi nyilatkozatában kijelentette: a melegházasság nem politikai, hanem „erkölcsi kérdés, amelyről Isten egyértelműen beszélt”. Gyülekezetének címzett hírlevelében kifejtette: „Ötezer éven keresztül minden kultúra és minden vallás – nem csak a kereszténység – férfi és nő közötti szerződésként definiálta a házasságot… Nincs rá okunk, hogy a házasságnak ezt az univerzális, történelmi meghatározását megváltoztassuk, csak azért, hogy a társadalom két százalékának kedvére tegyünk.”
Barack Obama beiktatásával kapcsolatosan nem Rick Warren kiválasztása az egyetlen vitás pont. Komoly várakozás előzi meg magát az elmondandó imát is: vajon Warren megemlíti-e Jézus nevét, vagy sem? George W. Bush 2001-es beiktatási ünnepségén Franklin Grahamet és Kirbyjon Caldwellt azért érte kritika, mert Jézus nevében imádkoztak. Warren egyelőre nem adott egyenes választ arra a kérdésre, vajon ugyanígy tesz-e majd. Az AP hírügynökségnek adott nyilatkozatában a napokban mindössze annyit mondott: „Keresztény lelkész vagyok, így az egyetlen fajta imát fogom elmondani, amit tudok…” A leendő elnök választását védelmezve kijelentette: azt szeretné, ha a beiktatási ünnepség különféle nézeteket tükrözne, és megnyugtatta szavazóit: továbbra is a melegek egyenlő jogainak „heves védelmezője” marad.
Franklin Graham, Billy Graham evangélista fia úgy nyilatkozott: „Ha nem akarják, hogy valaki Jézus nevében imádkozzon, akkor nem kell meghívni egy evangéliumi keresztény lelkészt.”
Az ellenvéleményt vallók azonban nem adják fel: az ateista Michael Newdow egészen odáig ment, hogy bírósági keresetet nyújtott be, azt állítva, hogy az egész beiktatási ima a vallásnak az Alkotmánnyal össze nem egyeztethető támogatása. A szövetségi bíróság azonban elutasította keresetét. Minden valószínűség szerint hasonló sorsra jut majd egy másik bírósági beadványa is, melyben azt követeli, hogy a Hűségnyilatkozatból vegyék ki az „under God” (Istennel) kifejezést.

 

Rick Warren

Richard Duane „Rick” Warren a Kalifornia állambeli Lake Forestben működő, huszonkétezer fős Saddleback evangéliumi keresztény gyülekezet alapítója és pásztora, valamint több népszerű könyv szerzője.
The Purpose Driven Life (Céltudatos élet) című könyve, amely minden idők legnagyobb példányszámban eladott könyvei közé tartozik a tényirodalom kategóriájában (eddig több mint 20 millió példányban kelt el), azt fejtegeti, hogy az élet értelme Isten céljainak követése.
Warren 1954-ben, a kaliforniai San Joséban született egy baptista lelkész fiaként. Tanulmányait neves amerikai keresztény egyetemeken végezte, a Fuller Teológiai Szemináriumon szerzett doktori fokozatot. 1980-ban, mintegy kétszáz résztvevővel tartotta a Saddleback gyülekezet első nyilvános összejövetelét. Gyülekezete gyors növekedésnek indult – huszonnyolc éves történetük alatt mintegy nyolcvan helyszínen tartottak összejöveteleket, első állandó épületüket akkor emelték, amikor az istentiszteletek látogatottsága elérte a heti tízezer főt. Warren a hagyományos témákon (abortuszkérdés és melegházasság) túl a szociális kérdések szélesebb köre felé fordította az egyház figyelmét: elsősorban Afrika felé irányuló segélyprogramjai a szegénység és a járványok elleni világméretű harcot és az analfabétizmus felszámolását szolgálják. A legtöbb kritika talán a globális felmelegedés ellen hirdetett harcát illette, amelyet az evangéliumi keresztények jelentős része szkeptikusan fogad.
Könyvei népszerűsége személyes vagyonát is jelentősen megnövelte, aminek nagy részét „visszaforgatta” az egyház munkájába: saját szavaival kifejezve fordított tizedfizetésbe kezdett, jövedelme kilencven százalékát adta az egyháznak, és tizet tartott meg magának. Ezenkívül lemondott lelkészi fizetéséről, és a korábban, huszonöt év alatt felvett fizetését is visszafizette gyülekezetének. Warren 2008-ban nyilvánosan támogatta az azonos neműek házasságát tiltó alkotmánykiegészítést. December 17-én, amikor Barack Obama megválasztott elnök bejelentette, hogy Rick Warrent kérte fel a beiktatási ceremónián való imádkozásra, a beliefnet.com interjút közölt a lelkésszel. Ebben Warren a melegházasságot a vérfertőzéssel, a poligámiával és a pedofíliával helyezte egy lapra.

Beiktatási imák

Az elnöki beiktatásokra 1937-ig mindig március 4-én került sor, ezt követően módosították a beiktatás dátumát január 20-ára. A beiktatási ceremónia legfontosabb része az elnök által elmondott eskü, amelynek szövege George Washington óta nem változott: „Ünnepélyesen esküszöm, hogy az Egyesült Államok elnöki tisztségét hűséggel teljesítem, és képességeim szerint mindent megteszek, hogy megőrizzem, oltalmazzam és védelmezzem az Egyesült Államok Alkotmányát.” Bár nincs hivatalos utasítás rá, az elnökök a szöveg után hozzá szokták tenni: „Isten engem úgy segítsen.”
Roosevelt első beiktatása óta a ceremónia része a beiktatási ima. Ezt egy vagy több vallási vezető mondja el esetenként, áldást kérve az elnökre és a nemzetre. Az imádkozó személyek vallási hovatartozása meglehetősen sokrétű, a keresztény felekezetek szinte mindegyike mellett a zsidó felekezet képviselője is több alkalommal mondott imát az elnöki beiktatásokon. A beiktatási imák közül kiemelkedik Dwight D. Eisenhower 1953-as beiktatása, amikor egy római katolikus, egy zsidó és egy episzkopális vallási vezető mellett váratlanul maga az elnök is imádkozott. (Eisenhower a kabinetüléseken is bevezette az imádkozást, többször már távozóban volt az ülésről, amikor visszafordult, mondván: „elfelejtettük az imát”.)
A beiktatásokon imádkozó lelkészek közül az abszolút csúcstartó Billy Graham, aki 1969-ben Richard Nixon, 1989-ben George Bush, 1993-ban és 1997-ben pedig Bill Clinton beiktatásán imádkozott. George W. Bush első beiktatásán Billy Graham fia, Franklin Graham és Kirbyjon H. Caldwell metodista lelkész imádkoztak. Az ifjabb George Bush második beiktatásán Caldwell és az episzkopális Louis Leon mondtak imát.
A beiktatási imák mellett jelentősége van annak is, hogy az elnök a Biblia melyik sorára helyezi a kezét. A már említett beiktatáson Eisenhower – Billy Graham tanácsára – a 2. Krónikák 7,14. versére helyezte a kezét. („És megalázza magát az én népem, amely nevemről neveztetik, s könyörög és keresi az én arcomat, és felhagy az ő bűnös életmódjával: én is meghallgatom őket a mennyből, megbocsátom bűneiket, és megszabadítom földjüket.”)
Mindkét beiktatásán ugyanezt a verset választotta a keresztény hitéről is ismert Ronald Reagan. A Nixon lemondása miatt elnökké előlépett
Gerald Ford a Példabeszédek 3,5–6. versét választotta: „Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat.”

Olvasson tovább: