Kereső toggle

Az Olümposz hívei

Újraéled az antik görög vallás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ókori görög vallás mintegy kétezer híve gyűlt össze augusztus végén az
athéni Akropoliszon imádkozni Pallasz Athénéhez, hogy megállítsa az ősi szobrok
és épületmaradványok múzeumba szállítását. Sem a hirtelen jött vihar, sem a
rendőri jelenlét nem akadályozta meg a Parthenón romjai között elvégzett
rituálét, amelyhez fogható 1600 éve nem volt Görögországban.



Athénéhez és Zeuszhoz fohászkodtak az Akropolisz védelmében az ógörög vallás
követői

„Óistennő – kiáltotta Doretta Peppa főpapnő, a kezét a vizet és olívaolajat
tartalmazó áldozati edény fölött tartva –, készen állunk megvédeni a
tulajdonodat. De kérjük, hogy te magad vedd védelmedbe ezt a helyet, ezt a
várost, a civilizációjával együtt, és szabadítsd meg minden gonosztól, főként az
Akropolisz lebontásától.”

A főpapnő az AP hírügynökségnek elmondta, hogy joguk van az ősi helyszínen
imádkozni: „Görögök vagyunk, és azt követeljük a kormánytól, hogy biztosítsa
számunkra a templomaink használatát.”

Habár a Görög Kulturális Minisztérium tiltja a vallási ceremóniák megtartását a
régészeti lelőhelyeken, idén januárban a pogány hívőknek sikerült már egyszer
bejutniuk egy 2. században épült Zeusz-templomba Athénben, hogy 1600 év óta
először felelevenítsék a pogány istentiszteletet. Itt az olümposzi Zeuszhoz, „az
istenek királyához és minden dolog mozgatójához” mondtak himnuszokat, és a
világbékéért imádkoztak. Mint a szertartást vezető pap, Giorgosz Alekszelisz
elmondta: „A himnuszaink az emberiség testvériségét hirdetik, és nem
különböztetik meg egymástól a nemzeteket.”

Azóta négy másik szertartást is elvégeztek – nyilvános, nem őrzött helyszíneken.
Augusztus 31-én azonban sikerült feljutniuk az Akropoliszra is, miután
turistaként jegyet vásároltak. Az antik vallás hívei meggyőzték az őröket, hogy
nemes ügyet képviselnek.

A tizenöt perces rituálét a Hellinais nevű athéni közösség rendezte, amelyik
nemrégiben pert nyert az ókori görög vallás állami elismeréséért. A vallási
közösség neve betűszó, az „Ókori Görög Hívők Szent Társasága” rövidítése.
Doretta Peppa papnő vezetésével az ősi vallás felelevenítéséért küzdenek. Céljuk
továbbá, hogy államilag elismert házasságkötéseket és más rituálékat is
végezhessenek. „Nem hiszünk dogmákban és parancsolatokban, mint más vallások. A
gondolat szabadságában hiszünk” – állítja Peppa.

A hófehér ruhába öltözött hívek karjukat a magasba emelve kántálták az ősi,
orfikus himnuszokat – ilyen jellegű szertartásra majdnem kétezer évvel ezelőtt
került utoljára sor az Akropoliszon. „Nem hiszem, hogy véletlen egybeesés volna,
hogy a szertartás kezdetekor eleredt az eső, és pont a végén állt el” –
vélekedett a papnő.

Az ókori görög pogány vallást a római birodalomban a negyedik században
tiltották be.

„Sem a rómaiak, sem az ottománok vagy más megszállók sem szállítottak el semmit
erről a szent helyről – szögezte le Jannisz Kontopidisz, a mozgalom egyik
főpapja. – Botrány, hogy ilyen felbecsülhetetlen értékű antikvitásokat,
amelyeket Athéné tiszteletére emeltek, most elszállítanak a természetes
környezetükből. A keresztények záratták be az iskoláinkat és pusztították el a
templomainkat…”

Amióta Periklész megbízásából elkészült a Parthenón, az ókori művészeti
remekművek egyikét sem mozdították el a helyükről hivatalosan – az elmúlt évben
azonban több ezer leletet szállítottak át a citadella aljában felépített Új
Akropolisz Múzeumba.

A svájci-amerikai Bernard Tschumi és a görög Mihalisz Fotiadisz építészek által
tervezett modern üvegpalota megosztotta a görög közvéleményt. A támogatók
szerint az épületben nagyobb biztonságban lesznek az antik műtárgyak, és a
látogatók is jobb rálátást kapnak az ókori értékekre. A görög kormány legfőbb
érve pedig az, hogy a múzeum megfelelő helyet biztosít majd a londoni British
Múzeumban őrzött, a Parthenónról származó műtárgyaknak, amelyeket a brit Lord
Elgin vitt el Athénből több mint kétszáz évvel ezelőtt. A kritikusok szerint
azonban a múzeum túl nagy, egy építészeti szörnyszülött, sérti Görögország
kulturális hagyományait, és rossz helyszínen épült.

Vallási múltidézés

Bár az antik görög vallás népszerűsége az évszázadok során sokat kopott,
Nagy Konstantin keresztény hitre térése után hivatalosan is be kellett szüntetni
a pogány rítus szerinti szertartásokat.

A negyedik század során a kereszténységgel szemben álló Julianus császár újra
engedélyezte a görögöknek, hogy gyakorolják őseik vallását, amelyet
„hellenizmusnak” nevezett, az uralkodó halála azonban három év után véget vetett
a vallási fordulatnak. Theodosius császár végül i.sz. 394-ben betiltotta az
olimpiai játékokat is. Titokban azonban egészen a 9. századig folytattak pogány
istentiszteleteket Görögországban.

A 2004-ben megtartott athéni olimpiai játékok után több görög csoport is az
alkotmánybírósághoz fordult, hogy 1600 év után engedélyezzék újra az antik
vallást. A törekvés 2007 végén sikerrel járt, azóta az ősi görög panteonnak (az
Olümposz 12 istenének) a tisztelete hivatalosan elismert vallási cselekedet, ám
a kormány továbbra sem ismeri el vallási helyszíneknek az imádkozásra használt
épületeket, így nem tarthatnak ott esküvőket és más szertartásokat sem.

A görög ortodox egyház hevesen ellenzi az újpogány vallást. Eustatiosz Kollasz,
az ortodox papi szövetség felügyelője „egy degenerált halott vallás szánalmas
újjáélesztőinek” nevezte a mozgalom tagjait, „akik a múlt szörnyű sötét
megcsalattatásához akarnak visszatérni”.

Görögország lakosságának 97 százaléka ortodoxnak vallja magát.

A 2005-ben készített Eurostat – Eurobarometer felmérés szerint a görögök 81
százaléka vallja azt, hogy „hisz Istenben”, míg 16 százalék hisz abban, hogy
„van valamilyen szellemi vagy életerő”, és csak három százalék tagadja
mindezeket. Görögország ezzel az Európai Unió tagállamai között – Málta és
Ciprus után – a harmadik legvallásosabb ország.

Olvasson tovább: