Kereső toggle

A Templom lesz a béke kulcsa

DNS-vizsgálattal választják ki a jövőbeli papokat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A jeruzsálemi Templom Intézet évtizedek óta azzal foglalkozik, hogy újra
elkészítse a hajdani Szentélyben használt tárgyak másolatait és előkészítse a
Harmadik Templom felépítését. A terveikről és az őket körülvevő vitákról a
szervezet központjában beszélgettünk Hajim Richman rabbival, a Templom Intézet
nemzetközi osztályának a vezetőjével.

Az önök célja a Harmadik Templom felépítése. Ez a lehetőség nem szerepel
egyetlen béketervben sem. Miért gondolják mégis azt, hogy reális lehet a hajdani
Szentély újjáépítése?

–A Templom Intézet célja az, hogy amennyire csak lehet – az emberi
lehetőségek figyelembevételével – aktívan bekapcsolódjon annak az Istentől
rendelt célnak a megvalósításába, amelyről Mózes írt: „És készítsenek nékem
szent hajlékot, hogy őközöttük lakozzam.” (2Móz. 25,8) Hiszünk Isten Igéjében,
az Istennel való szövetségben, betartjuk az étkezési parancsolatokat és a
szombatot is. Ugyanígy Isten rendelte el nekünk, hogy építsünk Templomot. A
célunk az, hogy felébresszük a zsidó emberek és az egész világ lelkiismeretét.
Rá akarjuk ébreszteni az embereket arra, hogy milyen nagy jelentősége van a
Templomnak az emberiség életében. Szeretnénk felgyorsítani a helyreállítás
idejét is.

A Templomnak nem előfeltétele a békekötés, épp fordítva: a Templom a kulcs a
békéhez. Aggeus próféta azt írja, hogy Isten „e helyen ad békességet”. A Szent
Templom az imádság háza minden nép számára. Ez hozza létre a szellemi
egyensúlyt, a megbékélést Isten és az emberek között. Ez az élet lényege, ez
emel fel bennünket az isteni cél szintjére.

Az önök terve mégis inkább fanatikus provokáció, és nem a béke kulcsa a világ
szemében…

–Igen, ez ironikusnak tűnhet, de a próféták előre jelezték, hogy Jeruzsálem
a megütközés köve (Ésa. 8,14) és részegítő pohár (Zak. 12,2) lesz. Ugyanakkor
azt is kijelentették, hogy a Templom újjá fog épülni, és ez egy példátlan
korszakot fog elindítani a világtörténelemben. Az emberek elismerik az egy igaz
Istent, és megismerik a Benne való igazi egységet.

Izrael 2000-ben kész lett volna tárgyalmi a Templom-hegy jövőjéről. Hogyan
értékeli ezt?

–Nem értek ezzel egyet, mivel ez ellentétes mindazzal, ami az Isten és az
ember kapcsolatában lényeges. A Templomhegy nem a kormányé vagy valamelyik
párté. Erről nem lehet alkudozni. Isten nagyon világosan kijelentette, hogy a
földet az atyáinknak és azok leszármazottainak ígérte. Ezért eltorzult gondolat
az, hogy amit Isten örök időkre ránk bízott, azzal úgy bánjunk, mintha az holmi
telekingatlan lenne. Egyébként is teljes tévedés azt feltételezni, hogy
mindenkinek a kedvére tehetünk. Izrael államának és a zsidóságnak is nagyon
komolyan szembe kellene néznie önmagával. Tisztáznunk kellene magunk előtt is,
hogy mi a célunk, mi az elhívásunk a világban, és e szerint kellene
cselekednünk.

Vannak, akik azt mondják, hogy a judaizmus nem tud működni a Templom nélkül.
Egyetért ön ezzel?

–A Szent Templom nélkül a zsidóság, de az egész emberiség is olyan, mint a
partra vetett hal. A Sínai-hegyen kapott szövetség 613 parancsolatot tartalmaz
és ezeknek a kétharmada valamilyen módon a Templommal áll kapcsolatban. Ezeket
ma nem tudjuk betölteni, ezért nyilvánvalóan valami nincs rendjén. Azonban nem
Istennek van szüksége a Szent Templomra, hanem nekünk, hiszen amikor Salamon
felavatta az Első Templomot, és tűz szállt le az égből, a király azt mondta: „Ímé
az ég, és az egeknek egei be nem foghatnak téged; mennyivel kevésbé e ház,
amelyet én építettem.” Nekünk van szükségünk egy olyan fókuszpontra a világban,
amelyen keresztül megérthetjük, hogy Isten szereti ezt a világot, és
várakozással van az emberek felé. A Templom azt hangsúlyozza, hogy a Szent
bármilyen hatalmas és örökkévaló, mégis szereti ezt a magányos világot.

Miért?

–Mert itt van az ember ebben a világban. Képesek vagyunk arra, hogy a
hétköznapi lét minden területét olyan szintre emeljük, amely Istenhez közel áll.
Ez az élet csodálatos szépsége. Ezt várja el Isten tőlünk, és ezt fejezi ki a
Szent Sátor szimbólumrendszere is. Ennek a középpontja a sekína, az isteni
jelenlét. Nekünk az a feladatunk, hogy ezt az isteni jelenlétet visszahozzuk és
helyreállítsuk itt a földön.

Sokan azonban még a történelmi tényt is tagadják, hogy valaha létezett a
Templom. Mit tudnak tenni az ilyen történelmi revizionizmus ellen?

–Az iszlám már hosszú ideje kampányt folytat azért, hogy eltöröljön és
megsemmisítsen minden bizonyítékot, amely a Templom létezésére vonatkozik. A
hivatalos álláspontjuk szerint soha nem létezett zsidó templom a Templom-hegyen.
A bizonyítékok eltüntetése az elmúlt időben felgyorsult. A Templom-hegyről sok
ezer tonna földet hánytak ki, amely a Második, sőt az Első Templom korából
származó maradványokat tartalmazott. Ezeket szisztematikusan megsemmisítették.


Fontos felemelnünk a szavunkat az iszlám történelemtagadással szemben, hiszen
minden szakértő egyetért abban, hogy a két Templom összesen több mint 800 éven
keresztül fennállt.

Mi a célja a Templom-tagadásnak?

–Istennek a világban való jelenlétét tagadja, valamint tagadja a zsidó
népnek a világban betöltött küldetését is. Sajnos vannak európai tudósok, akik
egyetértenek ezzel a tagadással, de ezen nem csodálkozom, mivel vannak közöttük
olyanok is, akik a holokauszt tényét is tagadják.

Vannak-e vallási előfeltételei a Harmadik Templom felépítésének és ha igen,
akkor melyek azok?

–A bölcseink szerint minden egyes nemzedék, amelynek az idejében nem épül
fel a Templom, ugyanolyan bűnös, mint az a nemzedék, amelynek az idejében
elpusztították azt. Ezért ránk vár a feladat, hogy olyan nemzedékké váljunk,
amelyik méltó felépíteni a Templomot. Remélem, hogy én is meglátom ennek a
beteljesülését, de abban biztos vagyok: ha én nem is, akkor a gyermekeim meg
fogják ezt látni.

Ennél konkrétabb előfeltételek is vannak?

–Nézze, sokan kérdezik tőlem, hogy nem vagyok-e nagyon naiv, ha a Templom
felépítéséről beszélek, hiszen a geopolitikai helyzet, az iszlám dominanciája
mind ellentétes ezzel. Még az Izraeli Legfelsőbb Bíróság is megtiltotta azt,
hogy a zsidók és a keresztények imádkozhassanak a Templomhegyen. Az izraeli
állam retteg az iszlám reakciótól. Úgy gondolják, hogy minden nem-muszlim
imádkozó jelenléte felháborodást váltana ki az arab világban. Joggal lehet tehát
feltenni a kérdést, hogyan beszélhetünk a Templom felépítéséről, amikor egyetlen
imát sem mondhatunk el ott? De mihez kell nagyobb képzelőerő: száz évvel ezelőtt
azt mondani, hogy Jeruzsálem egyszer Izrael fővárosa lesz, vagy ahhoz, hogy mi,
akik itt élünk, egyszer meglátjuk majd a Templom felépítését? Szerintem az első
állításhoz nagyobb bátorság kellett.

Ami a természetes akadályokat illeti, ezekről megoszlanak a vélemények. Vannak
irányzatok, amelyek szerint a Messiásnak kell eljönnie, hogy felépítse a
Templomot, mások szerint egyáltalán nincs szükség rá, mivel nem más, mint puszta
metafora. Mások szerint a Mennyből kell leszállnia a Templomnak. Mindenki a
Tórára hivatkozik, de szerintem ezekkel az elméletekkel az emberek ki akarnak
bújni a felelősség alól. Hiszen ha a Templomot a Messiásnak kell felépítenie
vagy a Mennyből száll le, akkor nekem már nincs semmi dolgom ezzel.

Ön szerint a mai nemzedék más, mint a korábban élt generációk?

–Sok olyan jel teljesedik be a napjainkban, amelyekről az elődeink csak
álmodhattak. Látjuk a föld kivirágzását, a száműzetésből való egybegyűjtetést, a
zsidó önazonosság megerősödését. Ugyanakkor láthatjuk a nemzetekben is a
változásokat, azt hogy Izrael ellenségei egyre harciasabbá válnak. Nyíltan
megkérdőjelezik a puszta létezésünkhöz való jogot. Mindezekről a próféták előre
beszéltek. Úgy gondolom, hogy a történelem nagyon fontos időszakában élünk.

Önök sorra készítik a Templomban egykor használt tárgyak és öltözetek
másolatait. Mit gondol, minden helyettesíthető, vagy szükség van az eredeti
szent eszközökre is?

–Hadd vitatkozzak önnel. Mi nem másolatokat készítünk. Ezek a tárgyak ugyan
régészeti értelemben nem számítanak eredetinek, mégsem utánzatok csupán.
Pontosan a bibliai leírások szerint készültek, ezért alkalmasak a Templomban
való szolgálatra. A szó teljes értelmében kóserek, megfelelnek a bibliai
követelményeknek, mind anyagukban, mind a formájukban, és így tovább. 2000 év
óta most először lehet ezeket látni, és ezek a tárgyak valóságosak.

Tudjuk ugyanakkor azt is, hogy vannak konkrét helyek, ahol az eredeti bibliai
tárgyak rejtőznek. Ezek a mai napig megvannak, de a mai időkben nem
hozzáférhetőek.

Milyen tárgyakra gondol?

–Bizonyos tárgyak a Vatikánban, egyes eszközök pedig más országokban vannak.
A frigyláda sem veszett el, hanem itt van Jeruzsálemben. Pontosan tudjuk azt is,
hogy hol van, de ma nem lehet ezekhez hozzáférni. Mindez az ismeret azonban nem
mentesít bennünket attól, hogy készüljünk a Templom felépítésére, mivel nem
szükséges ezeknek a tárgyaknak a birtokában lenni ahhoz, hogy elkezdődhessenek a
templomi szertartások. Már a ma elkészített eszközökkel is elkezdődhetnek az
istentiszteletek.



A jeruzsálemi Templom Intézet által készített tárgyak pontos másolatok

A szent eszközök mellett papokra is szükség van a Templomban. Az ő
felkészítésükkel is foglalkoznak? Meg tudják egyáltalán állapítani a
folytonosságot Áron és a ma élő leszármazottai között?

–Igen. Sok papi származású fiatalember él ma, akik odaadóan tanulmányozzák a
templomi szolgálat bonyolult törvényeit. Kifejezetten az ő számukra készítjük a
papi öltözeteket, mivel ezeknek tökéleteseknek kell lenniük. Néhány év óta egy
tudományos felfedezés is segíti a papok kiválasztását. Felfedezték ugyanis, hogy
van egy egyedi kromoszóma, mely csak Áron férfi leszármazottaiban van meg.
Egyetlen DNS-vizsgálattal megállapítható, hogy valaki Áron leszármazottai közé
tartozik vagy nem.

Hány férfi leszármazottja élhet ma Áronnak?

–Nem ismerjük még a pontos számot, de bámulatos, hogy vannak olyan zsidó
férfiak – fehérek és feketék, európaiak és afrikaiak – akik hordozzák ezt a
beléjük pecsételt DNS-kódot. Áron női leszármazottaiban és más zsidókban ez a
DNS nincsen meg. Isten megígérte, hogy örökkévaló szövetség lesz közte és Áron
leszármazottai között. Bár ma nem áll a Templom, ezek az emberek a testükben
hordozzák a szövetség ígéretét, amely arra vár, hogy újra működésbe hozzuk.

Elképzelhető ön szerint, hogy a Templom Jeruzsálemen kívül egy más helyen
vagy a Templom-hegyen, de a jelenlegi mecsetek között épüljön fel?

–Az egész univerzumban egyetlen helyet választott ki Isten a Szentély
számára, a Templom-hegyet, amely a teremtés középpontja. Különösen evangéliumi
keresztény körökben népszerű, de véleményem szerint naiv gondolat az, hogy a
Templomot fel lehetne építeni a mecsetek mellé, és így mindenki boldog lehetne.
Két gond is van ezzel. Egyrészt ez nem az eredeti helyszíne a Templomnak.
Másrészt ez az elképzelés nem veszi figyelembe az iszlám természetét. Az iszlám
szó szerint alávetést jelent, vagyis a világ behódoltatását. Hogyan tűrné el az
iszlám, hogy egy zsidó templomot felépítsenek a mecsetek mellett, amikor az
egész Templom-hegyet, sajátjának tekinti? Végül pedig ez ellentétes a próféták
álláspontjával is. Zakariás azt írta: „…e napon egy Úr lészen, és a neve is
egy”. (Zak 14,9) Vajon Isten személyiségzavarral rendelkezik? Mi arra várunk,
hogy Isten neve és dicsősége eggyé fog válni. Nem értem, hogy miért gondolják
emberek azt, hogy Isten ezt felcserélné valamilyen sivatagi kultusszal? Vajon
elképzelhető lenne egy ilyen keveredés? Isten eltölt egy hónapot a mecsetben,
aztán átköltözik a Templomba?

A fő probléma azonban nem az iszlámmal, hanem velünk van. Nekünk kellene
világosságnak lennünk a nemzetek számára. Ha azok lennénk, akiknek lennünk
kellene, akkor önként levonulnának a hegyről, és megkérnének bennünket, hogy
építsük fel a Templomot, és hozzuk vissza az isteni jelenlétet a földre. A
probléma a zsidó nép gondolkodásával van. Szellemi forradalomra lenne szükségünk
ahhoz, hogy felismerjük, mi az, amit tennünk kell.

A tömeges állatáldozatokat is megújítanák? Nem tartanak attól, hogy állatvédő
szervezetek betiltatják az, ilyen szertartásokat?

–Meg vagyok győződve arról, hogy az állatvédők közül nagyon sokan magas
morális célokból cselekszenek. Ne legyünk azonban vallásosabbak Istennél. Miért
mentegetőznék bármi miatt, amit Isten valaha is mondott vagy cselekedett? Senki
nem adott felhatalmazást nekünk arra, hogy bármit is eltöröljünk a törvényből.
Lehet, hogy politikailag nagyon korrektnek látszanánk, ha lemondanánk az
áldozatok bemutatásáról, de Isten mégis azt mondja, hogy tegyük!

Egyes vélemények szerint az Ezékiel könyvében szereplő Góg és Magóg
háborújára a Templom felépítése előtt kerül sor. Az iszlám a világháború
következtében meggyengül, és a világ megengedi a zsidóknak, hogy felépítsék a
Templomot. Ön egyetért ezzel?

–A hitünk egyik sarkalatos pontja az, hogy nem töltünk túl sok időt ilyen
kérdések vizsgálatával. Ezzel kapcsolatban létezik egy részletes szakirodalom,
fel tudnék sorolni önnek különféle elméleteket, spekulációkat és magyarázatokat
arról, hogy mit is jelentenek pontosan ezek a próféciák, mi is lesz előbb és mi
lesz utóbb. Az Istennel való kapcsolatunknak azonban a lényege az, hogy Ő mondja
meg, mit kell tennünk. Mikor és hogyan történnek meg mindezek? Milyen rendben
vagy milyen sorrendben – ez olyan dolog, amit csak a jövőben tudunk majd meg.


Van a Szentírásban Zakariás prófétánál egy kép a Messiásról, amely azt mutatja,
hogy alázatosan és szamárháton érkezik. Dánielnél azonban azt olvassuk, hogy ez
a valaki felhőn ülve érkezik, dicsőséges módon. Hogyan lehet ezt a két
ellentmondásos képet összeegyeztetni? Az egyik alázatos, a másik fenséges és
pompás. A különbség rajtunk áll: a Messiás eljövetelének módja attól függ, hogy
milyen lesz az a nemzedék, amelyik meglátja a Messiást. Ezért minden nap meg
kell tennünk, amit csak lehet, felesleges filozofálás nélkül.

Említette Dániel prófétát. Az ő könyvében szerepel egy utalás arról, hogy a
Templomot elfoglalja és a maga céljaira kisajátítja egy hamis messiás vagy
Antikrisztus. Van értelme akkor felépíteni a Templomot?

–Semmi nem írhatja felül Isten parancsolatait. Semmilyen forgatókönyv vagy
prófécia vagy spekuláció nem befolyásolhatja a kapcsolatunkat Istennel. Lehet,
hogy ez egy leegyszerűsített megközelítésnek tűnik, de a lényeg az, hogy mi
engedelmeskedjünk Istennek.

Végül egy utolsó kérdés. Mi az ön víziója Izrael jövőjéről?

–Nekem nagyon pozitív képem van Izraelnek és a világnak a jövőjéről, mivel
olvastam a Könyv végét, és ezt bárki megteheti.

A történelem azt mutatja, hogy valami visszafordíthatatlan történik a világban.
Isten azt üzeni a zsidó népen keresztül az egész emberiségnek, hogy létezik.
Arra számítok, hogy Izrael fokozatosan megtisztítja magát, hogy tiszta edény
legyen Isten számára, amely alkalmas arra, hogy hordozza az isteni jelenlétet.
Ekkor fog megtörténni az, amiről Ésaiás írt, hogy az Úr hegye minden hegynél
magasabb lesz és minden nemzet azt mondja majd, hogy menjünk fel Jákob házához,
az Úr házába, mert onnan jön a tanítás. Ekkor beteljesedik, amit Zakariás
mondott, hogy tíz pogány kapaszkodik egy zsidóba. Megragadják a ruhája szélét,
és azt mondják, neki, hogy veled akarunk menni, mert azt hallottuk, hogy Isten
veletek van. Ez Izrael államának a jövője.

Olvasson tovább: