Kereső toggle

A mormonok titka

Új elnököt választ a gyorsan növekvő egyház

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

97 éves korában elhunyt Gordon B. Hinckley, a mormon egyház legnagyobb
felekezetének 15. elnöke. Hinckley elnöksége alatt egyháza jelentősen előretört
mind a taglétszámot illetően, mind pedig anyagi területen. A mormonok a 2002-es
Salt Lake Cityben tartott téli olimpia után idén újra a figyelem középpontjába
kerültek, mivel a republikánus párt egyik elnökjelöltje, Mitt Romney szintén az
egyház tagja. Romney fiatalon Franciaországban volt mormon misszionárius, később
pedig püspöki tisztséget is betöltött az egyházban.

Gordon B. Hinckley (kis képünkön) 1910-ben a mormon fővárosban, Salt Lake
Cityben született. Elnökségét megelőzően kétéves küldetést teljesített
Nagy-Britanniában, valamint 20 éven át az egyház külvilággal való
kommunikációját irányította. Elnökségének tizenhárom éve alatt jelentős
fejlődésen ment keresztül a mormonizmusnak ez az ága, amelynek központja az
egyesült államokbeli Utah államban található. Hinckley nagyon sokat utazott a
világban, és több templomot szentelt fel, mint bármely korábbi elődje.

A mormon egyház alapítója Joseph Smith volt, akit követői prófétának
tartanak. Az ő nevéhez fűződik a Biblia „továbbfejlesztésének” szánt A Mormon
könyve és további apokrif iratok kiadása. Smith emellett politikus és katonai
vezető is volt az Egyesült Államok középső részén. Követőinek számát jelenleg
13-14 millióra becsülik. Legnagyobb felekezetük, hivatalos nevén az Utolsó Napok
Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának taglétszáma az elmúlt 28 évben csaknem
megháromszorozódott. Míg 1980-ban 4,6 millióan voltak, ma már a világ minden
táján mintegy 12,9 millióan vallják magukat az egyház híveinek. A mormonizmus
egyéb felekezeteinek létszáma nem számottevő. A tagságnak csak kevesebb mint a
fele él az Egyesült Államokban, és nagyon gyorsan növekszik a latin-amerikai
hívek száma. Ennek egyik oka, hogy a felekezet nagy hangsúlyt fektet a
térítésre: egy időben mintegy 50 ezer misszionáriusa tevékenykedik a világon,
általában fiatalemberek, akik névkitűzővel ellátott öltönyben, párosával
szólítják meg az embereket.

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza nem panaszkodhat anyagi
területen sem. Richard Ostling író Mormon Amerika című könyvében arról számolt
be, hogy a felekezet vagyona 1999-ben hozzávetőlegesen 25 milliárd, évi bevétele
pedig 5 milliárd dollár (mintegy 900 milliárd forint) volt.

Joseph Smith, a mormon alapító egy négytagú szegény családba született 1805-ben
Vermont államban. Olvasni és számolni megtanult ugyan, ám komolyabb oktatásban
nem részesült. Ideje nagy részét a Biblia tanulmányozásával töltötte, azonban
nem tudta eldönteni, hogy a kereszténység mely irányzatát kövesse. Egy idő után
látomást látott, melyben arra kapott utasítást, hogy ne csatlakozzon egyik
létező egyházhoz sem, hanem legyen „Isten ügynöke, aki helyreállítja Krisztus
igazi egyházát”.

Három évvel később Smith egy Moroni nevű angyal látogatásáról számolt be, aki
azzal bízta meg, hogy fordítson le egy aranylapokra írt könyvet. Az írások
Amerika ősi népének történetéről szóltak, melyeket „Amerika hajdani prófétái”
írtak. Ez lett az úgynevezett A Mormon könyve, amelyet szent könyvnek, Jézus
Krisztus ötödik evangéliumának tituláltak. Joseph arról is beszámolt, hogy
isteni felhatalmazást kapott több ízben is küldetésének bevégzéséhez. Egyszer
például Keresztelő János jelent meg neki, hogy felruházza az ároni papság
tekintélyével, más alkalommal Jakab, János és Péter apostollal „találkozott”,
akik a melkisedeki papság tekintélyét hagyományozták rá.

Ezt követően alapította meg 1830-ban egyházát, amely azonnal nekilátott, hogy
híveinek számát gyarapítsa. 1836-ban került sor az első mormon templom
felszentelésére az Ohio állambeli Kirtlandben. Ezután a mormonok Illinois-ba
költöztek, ahol új várost építettek a Mississippi partján. Joseph Smitht
többször is bebörtönözték, és végül börtönben halt meg testvérével együtt, mikor
1844-ben a csőcselék megtámadta a fogdát, és Smitht is lelőtték.

Bár a mormonok keresztényeknek vallják magukat, számos lényeges kérdésben
eltérnek a keresztény hitvallástól, többek között a Szentháromság tanában, a
templomimádásban, valamint a „kibővített szentírásukkal” kapcsolatban. A
mormonoknál például elfogadott, hogy az Atya mellett létezik egy „mennyei anya”
is. Más vallásokkal kapcsolatban azt tanítják, hogy mindegyik vallásban és
filozófiában van igazság, továbbá, hogy a különböző vallási ideológiák, látások
növelték az emberiség szellemi és erkölcsi tudatosságát. Nem hisznek az eredendő
bűnben, hanem álláspontjuk szerint az édenkertben a tiltott fa gyümölcsének
evése önmagában nem volt rossz dolog, „csupán” Isten utasításainak áthágásáról
volt szó.

A mormonok Joseph Smith látomásban kapott kijelentése után gyakorlattá tették a
„mennyei házasságot”, vagyis a többnejűséget. Az egyház hivatalos honlapján
Smith 24 feleségét sorolják fel, de egyes források ennél is több „elpecsételt”
társáról tudnak (Mitt Romney elnökjelölt ükapja szintén többnejűségben élt.) A
doktrína megosztást hozott a felekezetben, és az állami törvényekkel is szemben
állt, amiből számos konfliktus származott. A mormon egyház végül 1890-ben
nyilatkozatban ítélte el a bigámiát, miután a legfelsőbb bíróság törvénytelennek
ítélte azt.

A mormonok új elnökét a hagyományok szerint az egyház legfelsőbb szerve, a
Tizenkét Apostol Kvóruma fogja kiválasztani. Az új elnök hivatalosan bárki
lehetne, a gyakorlatban azonban mindig a legrégebb óta szolgáló apostolt
választják ki. Az elnöki tisztség várományosa a 80 éves Thomas S. Monson (kis
képünkön lent).

Olvasson tovább: