Kereső toggle

Szétfoszló amerikai álom

Erosödo liberalizmus, konzervatív értékvesztés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az egykor zsidó-keresztény értékekre felépült amerikai társadalmi
berendezkedés alapjaiban látszik megrendülni napjainkban. Úgy tunik, hogy –
valamilyen oknál fogva – bizonyos köröknek kifejezetten érdekük, hogy a
konzervatív erkölcsi értékek nyílt támadásával a társadalom minden szintjén
elfogadottá tegyék a „másként”, gyakran igen szélsoséges módon gondolkodók
nézeteit. Az elmúlt hónapokban több neves amerikai közéleti személyiség is
beállt a liberalizáció felgyorsításáért küzdok táborába.



Amerikai melegaktivisták

Az Oscar-díjas író-rendezo Michael Moore-t a legtöbben bátor, szókimondó
publicisztikáiért és filmjeiért kedvelik – vagy éppen ítélik el – a
tengerentúlon és Európában is. A köztudottan pacifista és globalizációellenes
nézeteket valló Moore, aki nyíltan demokrata párti, sok fejtörést okozott már a
Bush-kormányzatnak. A Kóla, puska, sültkrumpli címu, a fegyvertartás
veszélyeirol szóló filmjéért 2003–ban Oscar-díjjal jutalmazták, majd
elkészítette Fahrenheit 9/11 címu filmjét, melyben a George W. Bush és Oszama
bin Laden közötti gyanús szálakat vette górcso alá a közismert
összeesküvés-elméletek alapján, amelyekrol lapunkban is olvashattak a szeptember
11-ei terrorcselekmények évfordulóján (Öt
éve kezdodött.
Hetek, 2006. szeptember 8.)

Újabban azonban az elnök helyett az amerikai keresztények felé fordult a rendezo
figyelme, és oket próbálja bemutatni az amerikai társadalomnak. Méghozzá
„rózsaszín” szemüvegen keresztül. Michael Moore legújabb, polgárpukkasztó
akciója során ugyanis egy rózsaszínu busszal járja Amerikának azon államait,
ahol törvény tiltja az azonos nemuek házasságát. A „Szodomobil” névre keresztelt
buszon több meleg pár is utazik a rendezovel, akinek nem titkolt célja, hogy
társadalmi méretekben is elfogadtassa a „másságot” az amerikai közvéleménnyel.
Az út során videoklipeket forgat, melyekben az áldozatként beállított, egymásba
„szerelmes” férfiak mellett megszólít a Biblia szellemi, erkölcsi értékeiben
hívo evangéliumi keresztényeket is. Oket azonban maradi, a fejlodés gátjait
jelento személyekként állítja be, és – amennyire lehet – igyekszik közröhej
tárgyaivá tenni. Így például egy baptista gyülekezet pásztorát, Fred Phelpst is,
aki nyíltan vállalja, hogy a homoszexualitás olyan bun, amit Isten elítél. A
videoklip megjelenése óta Phelps a liberálisok gúnyos élcelodéseinek
céltáblájává vált az Egyesült Államokban.



Michael Moore

Frontvonal

Moore új klipje kapcsán ismét fölerosödtek azok a hangok, melyek az „egyén
felhotlen boldogságának és beteljesedésének érdekében” a társadalom
toleranciaküszöbének kitolását szorgalmazzák. Bár jelenleg csak Massachusets
Államban köthetnek egynemuek törvényesen házasságot, az ország több pontján
aktivisták százai lobbiznak a hatályos törvények megváltoztatásáért. Idén nyáron
New York Államban és Washingtonban is a legfelsobb bírósági szintig jutottak a
kérvényezok petíciói, míg Kaliforniában a bíróságok jelenleg is foglalkoznak
ilyen irányú kérésekkel. Egy legutóbbi – számukra negatív eredményt hozó –
bírósági döntést követoen Geoff Kors, a Kaliforniai Egyenloség Szervezetének
vezetoje így fogalmazott: „Miközben csalódottak vagyunk, hogy a Feljebbviteli
Bíróság családjaink ellen döntött, bízunk benne, hogy végül gyozni fogunk, és a
kaliforniai álom mindenki számára elérhetové válik majd.” A családi értékek
mellett érvelo konzervatívok és a „szabad szerelem” liberális támogatói közötti
küzdelem az egész országban, sot az egész kontinensen zajlik (Kanadában tavaly
óta legálisan házasodhatnak a homoszexuális és leszbikus párok), pro és kontra
felsorakoztatva érveket és ellenérveket. Miközben a konzervatívok alapveto
erkölcsi normákról, a házasság eredeti értelmezésérol és a jövo generációjának
egészséges környezetben való felnevelésérol beszélnek, addig a meleglobbi az
állam és egyház szétválasztására, a társadalmi igények alapján létrejövo, új
típusú kapcsolatokra és a boldogsághoz való jogra teszi a hangsúlyt. Nem meglepo
módon az Egyesült Államok vezetésében is nagy a megosztottság a kérdést
illetoen.

Jóllehet a házasság védelmérol szóló törvénycikkelyt 1996-ban már Bill Clinton
bejegyeztette, az aktivisták részérol érkezo nyomás miatt George W. Bush
2004-ben úgy gondolta, alkotmánykiegészítéssel kellene egyszer s mindenkorra
lezárni a vitát. Kezdeményezése azonban kudarcba fulladt, ugyanis nemhogy a
szenátusi többséget, de még a republikánus szenátorok egyöntetu támogatását sem
tudta megszerezni. Minden maradt tehát a régiben. Bár a szövetségi törvény
kimondja, hogy a házasság egy férfi és egy no között létrejövo kapcsolat, a
különbözo államok saját jogalkotói ezt nem mindig veszik figyelembe. Így volt ez
például 2005 szeptemberében, amikor is egy kaliforniai bíróság kimondta az
egynemuek házasodási lehetoségérol szóló új törvényt. A hírre reagálva
homoszexuális és leszbikus párok százai nyújtották be házasodási kérelmüket.

A keresztények lejáratása

A már említett – eddig összesen hat könyvet és tíz filmet jegyzo – Michael
Moore a liberális baloldal élharcosaként nagy hatást gyakorol Amerika
közvéleményére. Olyannyira, hogy némely kérdésben még a konzervatív tömegeket is
képes megosztani. Márpedig ez nem csekély teljesítmény, tekintve, hogy egy
Gallup-felmérés szerint az Egyesült Államok lakosságának 45 százaléka vallja
magát evangéliumi vagy újjászületett kereszténynek. Ez megközelítoleg 135 millió
fot jelent. (Jelképesen 2006. október 17-én, magyar ido szerint 13:42-kor érte
el az amerikai össznépesség a 300 millió fot – a szerk.) Moore – feltehetoen
Bush elnök nyíltan felvállalt evangéliumi kereszténysége miatt is – lejárató
kampányt indított a hitüket a hétköznapokban is megélo, elkötelezett
keresztények ellen. E célból akarta nemrég bemutatni egy általa szervezett
michigani fesztiválon a Jézus tábor címu dokumentumfilmet is, melyet egy nyári
táborban forgatott egy keresztény produkciós iroda. A film – melyen jól látható,
hogy a gyerekek valamilyen ero hatása alá kerülve hol örülnek, hol sírnak, hol
pedig hangosan imádkoznak nemzetükért – eddig két díjat nyert, és evangéliumi
körökben igen népszeru. A terjeszto azonban rögtön visszavette a vetítési jogot,
amint kiderült, hogy Michael Moore áll a fesztivál hátterében, mondván, hogy a
film jövobeni bevételeit hiúsíthatja meg, ha az emberek meghallják, hogy a
rendezonek bármi köze is van az alkotáshoz.

Michael Moore azonban nem az egyetlen, aki „Amerika védelmében” harcba szállt az
evangéliumi kereszténységgel. A Nobel-békedíjas korábbi amerikai elnök, Jimmy
Carter szerint egyenesen a fundamentalista keresztények tehetok felelossé az
országban zajló morális válságért. Az idén szeptemberben Veszélyeztetett
értékeink – Amerika erkölcsi krízise címmel megjelent könyvében a magát
újjászületett baptistának valló, egykori demokrata politikus a fundamentalizmus
térhódításában látja a társadalomra leselkedo legfobb veszélyt. „Vallási
körökben létezik a fundamentalizmus, és napjainkban túlnyomórészt Washingtonban
– fogalmaz az exelnök. – Egy fundamentalista hiszi és állítja, hogy közel van
Istenhez. Minden, amit hisz, teljesen jó. Bárki, aki bármikor is nem ért vele
egyet, következésképpen rossz és alacsonyabb rendu. És az alapelveit sérti, ha
bárkivel is vitába száll, vagy meghallgatja az álláspontját, esetleg
megváltoztatja saját nézeteit. Nos, ez a gondolkozásmód az, amely behatolt a
jelenlegi vezetésbe” – véli Carter. A korábbi elnök szerint a politikai és
vallási fundamentalizmus összeolvadása Amerikában odáig vezetett, hogy az állam
és az egyház szétválasztása már csak mero illúzió. Mára pedig sokan úgy
gondolják, hogy a ketto közti fal felhúzása talán nem is olyan fontos. A szerzo
példaként a népszeru tévés musorvezeto Pat Robertsont és a korábbi legfelsobb
bírót, William Rehnquistet említi, de részleteket nem árul el arra vonatkozóan,
hogy feltételezését mire alapozza. Mindenesetre Jimmy Carter szerint határozott
összefüggés van a Bush-kormányzat által vallási intézményeknek szétosztott
dollármilliárdok és a templomi prédikációkból kihallható, eroteljes „jobboldalra
buzdítás” között. A fentieken kívül Carter élesen bírálja még a
Bush-adminisztráció több kül- és belpolitikai tevékenységét is, köztük a kormány
iraki politikáját, illetve a szegények megfelelo támogatásának hiányát.



Jimmy Carter



Pat Robertson

Válások, gyermekbántalmazás, drog

A liberális oldal prominensei által hangoztatott véleményekkel szemben a
tények más képet mutatnak. Úgy tunik, hogy a bibliai családmodell és a
kiszámítható, józan életvitel háttérbe szorításával a társadalmat talán
legerosebben romboló tényezok: az alkohol, a drog és ezek nyomán a családok
szétszakadása, válások ütik fel a fejüket. Ezek a társadalmi jelenségek a
különbözo keresztény közösségekre is negatív hatással vannak. A nonprofit
szervezeteket és keresztény intézményeket, gyülekezeteket vizsgáló Barna
Research Group nagy vihart kavart, 1999-es felmérése szerint Európához hasonlóan
az észak-amerikai kontinensen is igen magas a válások aránya. Minden negyedik
felnottnek van legalább egy válás a háta mögött. A 48 amerikai államban 3854
felnott bevonásával készült felmérés egyik megdöbbento adata szerint a
konzervatív keresztények körében a válások száma jelentosen magasabb, mint az
ateisták között. A hitüket aktívan megélok között legalacsonyabb válási
mutatóval a muzulmán vallásúak rendelkeznek. Bár e tanulmány eredményeit késobb
többen megkérdojelezték, tény, hogy a hatvanas évektol jóformán változatlanok a
válási mutatók Amerikában: 1000 emberbol hét házasodik meg évente, és közel négy
elválik. A társadalom 11 százaléka jelenleg is elvált ember. A tönkrement
házasságok mögött rendszeresen találni lelki és fizikai sérüléseket szenvedett
vagy bántalmazott gyerekeket. 1000 gyermekbol tizenkettot bántalmaztak már
életében. Az ilyen esetek nagy többségéért a vér szerinti vagy a neveloszülok
tehetok felelossé. Figyelemre méltó tény, hogy a csonka családokban a gyermekek
veszélyeztetettsége kétszeres azokhoz a családokhoz képest, ahol a két szülo
együtt neveli gyermekét.

A konzervatív értékek háttérbe szorulásával a túlzott alkoholfogyasztás és a
drogok használata is egyre jobban begyuruzik a fiatalabb generáció
mindennapjaiba. A nyolcadikosok egyharmada, míg az érettségizo korosztálynak már
több mint a fele (!) használt már életében valamilyen típusú kábítószert. Mivel
az autóbalesetek 45 százaléka valamilyen módon az alkoholfogyasztáshoz kötheto,
a kiskorúak szeszesital-fogyasztása évi 58 milliárd dollárjába kerül az amerikai
államnak.

Csodöt mondott vallás

Bár a társadalmi szinten megvalósított deviáns, önsorsrontó életvitel hosszú
távú következményeit nehéz megjósolni, tény, hogy a történelmi egyházak sem
voltak képesek alternatívát kínálni az amerikai nemzetnek. A kilencvenes évek
közepétol Amerika-szerte robbantak ki az eredetileg cölibátusi fogadalmat tett
katolikus papok pedofilbotrányai, melyek hatására az emberek alapjaiban
kérdojelezték meg az egyház hitelességét. Donald Cozzens, a clevelandi Szent
Mária Szeminárium rektorának becslése szerint az amerikai katolikus papok közel
60 százaléka gyakorló homoszexuális, vagy legalábbis vonzódik az azonos
nemuekhez. Mindemellett – hivatását gyakorló papként – nem fogalmaz meg
ellenérzéseket a homoszexuális papok felszentelésével kapcsolatban. Ezzel
szemben több konzervatív evangéliumi vezeto – köztük a már említett, Jimmy
Carter által elmarasztalt Pat Robertson is – arra törekszik, hogy lehetoségéhez
mérten minél szélesebb körben népszerusítse a Biblia szellemi-erkölcsi
útmutatásait. Ezeket követve ugyanis talán megállítható lenne az amerikai
társadalomban szemmel látható erkölcsi hanyatlás, amely nemhogy a Szentírástól,
de bizonyos pontokon lassan az amerikai alkotmánytól is elszakadni látszik.

Olvasson tovább: