Kereső toggle

Korlátozást ígér a Fidesz

Azonnal megváltoztatnák az egyházügyi törvényt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Fidesz hatalomra jutása esetén azt ígéri, hogy sürgosen
kezdeményezi az egyházügyi törvények megváltoztatását.
Errol Balog Zoltán lelkész, Orbán Viktor egyházpolitikai
fotanácsadója, a Polgári Magyarországért Alapítvány
vezetoje beszélt a héten egy budapesti fórumon. Mentességet
kapnának viszont azok a kisegyházak, amelyek vezetoivel az elmúlt
héten a Fidesz elnöke személyesen találkozott. A szigorításra
vonatkozó javaslattal az MDF teljes mértékben egyetért, erosítette
meg a kisebbik jobboldali párt képviseloje. Az MSZP és az
SZDSZ nem változtatna a jelenlegi szabályozáson. A Hold utcai
református templomban (képünkön) megtartott politikai rendezvényen
a házigazda, Balog Zoltán kifogásolta a Hetek legutóbbi számában
megjelent egyik publicisztikát is, mondván az írással „egy
vallási közösség” beavatkozott a választási kampányba.

AFidesz a választás elso fordulója elotti napokban
folytatta az elmúlt hetekben megkezdett világnézeti– ideológiai
kampányát. Mint arról lapunk korábban beszámolt, Mikola István
már februárban arról beszélt, hogy a Fidesznek kereszténydemokrata
párttá kell válnia, és programját is ehhez kell igazítania.
(Pásztorbotot Orbánnak? Hetek, 2006. március 31.) Mikola
szerint már „elkezdodött a pártban egy ilyen megtérés”.
Szintén egy katolikus közéleti rendezvényen, Balás Béla
kaposvári püspök vendégeként vázolta fel Orbán Viktor azt,
miként változtatná meg a magyar oktatási rendszert. A Fidesz
elnöke „fundamentalista alapon” oldaná meg azt, hogy a
magyar közoktatásban részt vevo diákok „megkapják azt a
lelki nevelést, hittanon, etikaoktatáson keresztül, ami nélkül
a késobbiekben nem fognak tudni helytállni”. A miniszterelnök-jelölti
tévévitában pedig Orbán Viktor már egyenesen arról beszélt,
hogy Magyarországon az emberek vagy szocialisták, vagy kereszténydemokraták,
vagy liberálisok, amibol logikusan az következne, hogy a
konzervatív oldal ma már nem a Fidesszel, hanem a KDNP-vel
azonos. A kereszténydemokrata kurzus újabb programpontját
szintén Mikola István vetítette elore, amikor arról beszélt,
hogy az államhatalomnak korlátoznia kell az emberek „parttalan
szabadságvágyát”. Az elmúlt héten kiderült: a Fidesz
miniszterelnökhelyettes-jelöltje nem csupán a tömegszórakoztatás
bizonyos formáit rendszabályozná meg, az ellenzéki párt számára
hatalomra jutásuk esetén ennél sokkal sürgosebb feladat az
egyházügyi törvény szigorítása, amely – szerintük – túlságosan
nagy teret enged az állampolgároknak, hogy igényeik és érdeklodésük
szerinti egyházban gyakorolják vallásukat.

Balog Zoltán lelkész, Orbán Viktor egyházpolitikai fotanácsadója
az általa vezetett budapesti, Hold utcai templomban rendezett
valláspolitikai vitafórumon azt mondta: „Az egyházalapítási
törvényt úgy kell megváltoztatni, úgy kell szigorítani,
hogy abba az ilyen adócsaló szervezetek ne férjenek bele, mert
beleférnek ma.” Balog nem nevezte meg, hogy szerinte milyen
„adócsaló szervezetek” muködnek egyházi formában, azt
azonban leszögezte: azoknak a kisegyházaknak, amelyek
vezetoivel Orbán Viktor március végén találkozott (lásd
keretes írásunkat), mentességet kell adni, hogy a törvény
szigorítását „ok még csak véletlenül se érezzék rájuk
nézve diszkriminatívnak”. Mint ismeretes, a jobboldali kormányok
korábban többször kezdeményezték a lelkiismereti és vallásszabadságról
szóló törvény megváltoztatását, ehhez azonban hiányzott a
szükséges kétharmados támogatás. 1998 és 2002 között az
Orbánkormány különbözo jogi kiskapukat keresett, hogy
egyszeru többséget igénylo törvényekbe csempésszen bele –
a konzervatív oldalt támogató egyházak számára kedvezo –
finanszírozási módosításokat. Balog ezt úgy foglalta össze:
„Semmifajta probléma 1998 és 2002 között nem volt. Az egyházak
elégedettek voltak.”

A vitafórumon az MDF-et képviselo szakérto, Székelyné Gyökössy
Dóra (képünkön) jelezte, hogy pártja egyetért a szigorítással.
Ez aligha meglepo, hiszen épp az MDF volt az elso, amely kormányzása
idején, már 1992-ben kampányt indított a lelkiismereti
szabadság korlátozására. Az MDF ugyanakkor indokoltnak tartaná
azt, hogy a történelmi egyházak az eddigi kárpótláson túlmenoen
mindent visszakapjanak, amit az államosításkor elvettek tolük.
Példaként a bérházakat említette. A kormányoldalt képviselo
Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkár elmondta, nem szándékoznak
különbséget tenni a történelmi és a kisebb egyházak között.
Az egyházpolitikai kerekasztal másik témája a felekezetek és
a választási kampány illetve a politika kapcsolata volt. Balog
Zoltán, a Fidesz országos listájának biztos bejutást jelento
18. helyén szereplo református lelkész-politikus szerint nincs
e téren minden rendben. Balog nem a Seregély István egri püspök
vezetésével muködo Szent István Katolikus Rádió felhívását
említette, amely a konzervatív oldal támogatására szólított
fel. Nem is saját vagy más református egyházi méltóságok pártpolitikai
szerepvállalását tartotta aggályosnak. Nem is azon, hogy a
miniszterelnöki vita egyik MTV-s musorvezetoje, Süveges Gergo néhány
napja még a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott eloadást
arról, hogyan kell hatékonyan imádkozni Magyarország megújulásáért.
Balog Zoltán egy közéleti hetilapban megjelent publicisztika
alapján (név szerint említve Hack Péternek lapunk múlt heti
számában megjelent írását) azt állította, hogy a Hit Gyülekezete
az egyetlen egyház, amelyik pártpolitikával foglalkozik. Ebben
az írásban Hack Péter amellett érvelt, hogy véleménye
szerint miért célszeru azoknak, akik azt szeretnék, hogy a
kormánypártok további négy évre bizalmat kapjanak, a
rendelkezésükre álló két szavazatból listán az SZDSZ-t,
egyéniben az MSZP jelöltjeit támogatni. Balog Zoltánnak mint
leendo fideszes képviselonek joga van ahhoz, hogy ezzel ne értsen
egyet. Ahhoz már kevésbé, hogy erre válaszul a Fideszt nem támogató
egyházakkal szemben törvénymódosítást, egyházügyi
revansot helyezzen kilátásba. Mert emlékszünk, 1998 és 2002
között mi zajlott: diszkrimináció, hatósági zaklatások,
parlamenti inkvizíciós hangulatú vitanapok. Aki ezt nem
szeretné újra, szavazzon listán az SZDSZre, egyéniben az MSZP
jelöltjeire.

Tíz kicsi Fidesz-egyház

Mint arról az elmúlt héten beszámoltunk, a választások
előtt két héttel Orbán Viktor találkozott – a Fideszközlemény
megfogalmazása szerint – tíz „történelmi kisegyház”
vezetőjével. A részt vevő közösségek – a baptista egyház,
a metodista egyház, a Szabad Keresztény Gyülekezet, az Evangéliumi
Pünkösdi Közösség, az Őskeresztény Gyülekezet, az Agapé
Gyülekezet, a Salom Gyülekezet, a Budai Autonóm Gyülekezet,
az Üdvhadsereg, valamint a Mahanaim Gyülekezet – támogatásukról
biztosították a Fidesz álláspontját. Bár a közleménybol
úgy tűnik, a Fidesz a kisegyházak közül a legjelentosebb,
„történelmi” felekezetekkel kötött szövetséget, ezt sem
a személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásai alapján
készített egyházi „ranglista”, sem az egyháztörténeti tények
nem támasztják alá. A tíz egyházból csupán kettő, a
baptisták és a metodisták rendelkeznek több mint százesztendős
magyarországi múlttal, a többség még a Fidesznél is
fiatalabb, a rendszerváltás körül, vagy azt követően
alakult.

A Buda(pest)i Autonóm Gyülekezet például a Fidesz hatalomra
jutása után néhány hónappal, 1998 nyarán alakult. A támogatók
száma alapján hasonló a helyzet: a baptisták 6544, a pünkösdiek
1441 felajánlást kaptak, a további nyolc felekezet támogatottsága
250 és 820 között szóródik. A válogatás szempontja tehát
se nem a történelmi múlt, se nem a társadalmi befolyás,
hanem inkább az érintett egyházvezetok Fidesz iránti lojalitása
volt.

Olvasson tovább: