Kereső toggle

Letartóztatás a Passió után

Latin kasszasiker

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hollywoodban előre jelezték: Mel Gibson Passió-filmje nem indulhat jövőre az idegen nyelv? filmek kategóriájában, annak ellenére, hogy a m?ben egyetlen szó sem hangzik el angolul. Némi vigaszt jelenthet az alkotóknak, hogy sikerült viszont az idei Oscar-gálát "elvinniük" a tizenegy díjat besöprő A gyűrűk ura-folytatás elől: a Yahoo internetes oldalán a díjkiosztó éjjelén négyszer annyian kerestek rá a Passióra, mint A király visszatérre. 

A film az Egyesült Államokban túllépte a 220 millió dolláros jegybevételt, és hamarosan átkel az óceánon. Az angliai és írországi bemutató után egy héttel már Magyarországon is látható lesz a Jézus Krisztus passiója. Az európai kegytárgyipar már felkészült a várható rohamra: március elejétől szállítják a boltokba a tizennégy stációt ábrázoló új Passió-képsorozatot – templomi és otthoni változatban egyaránt, valamint újranyomtatják Emmerich nővérnek a film egyik inspirációjául szolgáló látomásait Krisztus fájdalmas szenvedéseiről.



A Passió forgatókönyvébe Emmerich nővér látomásai is bekerültek. Sorok és stációk Fotó: Reuters

Az Egyesült Államokban katolikus és protestáns közösségek egymással versenyezve népszerűsítik Mel Gibson Passióját. A Seattle Catholic cím? hetilap például "minden idők legjobb" latin filmjeként méltatja az alkotást. Egy másik kiadvány pedig a rendezőt idézi, aki azzal magyarázza a filmben a szöveg háttérbe szorulását, hogy "Caravaggio festményei sincsenek feliratozva, az emberek mégis megértik az üzenetet".
(FirstThings.com)

A cikkíró szerint a film egyik zárójelenete, amint Mária a kereszt alatt a kezében tartja Krisztus testét, Michelangelo Pietájának a 21. századi eszközökkel történt korszakalkotó újraformálása. (Ugyanezt a jelenetet egy másik internetes oldal is kiemelte – bár egészen más szempontból. A filmes bakik leleplezésére szakosodott
MovieMistakes.com éles szem? kritikusai felfigyeltek arra, hogy a keresztről levett holttest még kettőt-hármat pislog a vásznon – valószínűleg egy montírozási hiba miatt.)

Protestáns-evangéliumi keresztény prédikátorok szintén felvállalták a Passió reklámozását. "Hálásak lehetünk Mel Gibsonnak, hogy elhozta a mozivászonra az evangéliumot" – nyilatkozta a dél-afrikai származású evangélista, Rodney-Howard Browne, akit a film kapcsán rövid időre le is tartóztattak. Browne-t egy atlantai moziban vették őrizetbe, amikor a film végén elkezdett becsukott szemmel prédikálni. Voltak, akik érdeklődve hallgatták, ám egy
asszony felháborodásában kihívta a rendőrséget, hogy akadályozzák meg a rendzavarást. (Browne-t hamarosan elengedték – így másnap már saját tampai gyülekezetében számolt be az atlantai incidensről). Túlfűtött érzelmek másutt is megnyilvánultak a film vetítése után: voltak, akik térden csúszva távoztak a moziból, mások órákig zokogtak a látottak hatása alatt.

Más szempontból mozdult meg a siker hírére Hollywood. A filmipar moguljai közül korábban többen intették Gibsont, hogy színészi pályafutását és vagyonát teszi kockára a vallási témájú tervezett filmjével. "Mostanra minden megváltozott: a stúdiók kidugták az antennáikat, és azt méregetik, hogy mi lehetne a következő bibliai témájú
kasszasiker" – írja a Hollywood Reporter cím? filmes szaklap, amely szerint ez nem annyira meglepő, "hiszen az első parancsolat Hollywoodban így szól: Ne vitatkozz soha a sikerrel!" A tervek szerint a következő filmet szintén Gibson rendezné, és egy ószövetségi történetet dolgozna benne fel.

Ennek a lehetőségnek természetesen kevésbé örülnek azok, akik már a Krisztus Passióját sem tartják történeti és bibliai szempontból hitelesnek. A főként baptista álláspontot tükröző
Beliefnet.com hírportál hosszú elemzést közöl a filmben található sajátosan katolikus – és az evangéliumban nem szereplő – jelenetekről. "Mennyiben katolikus film a Passió?" – teszi fel a kérdést a tanulmány szerzője, Jennifer Waters. A tömör válasz: "Nagyon." Waters szerint a keresztút stációi, a "fájdalmas rózsafüzér titkai" és katolikus misztikusok látomásai ihlették a film számos jelentét. Míg az evangéliumok nem említik, hogy Krisztus elesett volna a keresztúton, a Passióban pontosan háromszor teszi ezt, a tizennégy lépésből álló katolikus stáció állomásainak megfelelően. Ugyanígy csak a stációkban szerepel Jézus találkozása a Via Dolorosán anyjával, Máriával. Gibson ezt a megrendítő találkozást a film egyik kulcsmozzanatává emeli, csakúgy, mint tradicionálisan a stációk hatodik állomásának számító Veronika-jelenetet, a kendő átadását Jézusnak. 

Egy 19. századi német apáca, Anne Catherine Emmerich látomásai a másik katolikus forrás, amelyből Gibson – saját szavai szerint – a film elkészítésekor a bibliai történet hiányzó mozaikjait kiegészítette. Krisztus fájdalmas szenvedései cím? könyvében leírt látomásai miatt a katolikus egyházban a boldoggá avatásra előterjesztett Emmerich nővér írta meg például a Getsemáne-kertben a Sátán és Jézus állítólagos párbeszédét, amellyel a film kezdődik.

Ennél humorosabb kifogások is elhangzottak azonban a film kapcsán. Az AFP hírügynökség beszámolója szerint az egyik amerikai mozit például egyenesen istentelennek minősítették, mert a filmre szóló jegyeken ott szerepelt a 666-os szám. Mivel a Biblia legutolsó könyve, a Jelenések ezt a számot a "fenevad bélyegének" mondja, számos néző ezért felháborodását fejezte ki, és akadt, aki vissza is váltotta jegyét. Az igazságra hamar fény derült: sem nem a filmvállalat, sem nem az eladók fondorkodása, szenzációhajhászása állt a háttérben, csupán a mozijegyeket nyomtató gép számlálója éppen akkor fordult át erre a számkombinációra, ami a film címe, a vetítés időpontja és az ár alatt mindig ott szereplő számsort "felvezeti".

A Passió hamarosan megérkezik Európába is. Míg Amerikában a film körüli marketingkampányt inkább ökumenikus összefogás jellemzi, az óceánon innen elsősorban a tradicionális egyházak kampányolnak a m? mellett. 

Nagy-Britanniában a héten négy anglikán parókia összefogott, hogy ingyen mozijegyekkel próbálja növelni híveinek a számát. A canterburyi érsek egyházmegyéjében található parókiák a Reuters jelentése szerint húszezer font (közel egymillió forint) értékben osztottak szét belépőket a Passióra. "Reméljük, hogy a meleg püspökök egyházi kizárásáról szóló hírek helyett az emberek figyelme újra Krisztusra irányul" – nyilatkozta Russ Hughes lelkész, aki szerint "ez a film az elmúlt harminc év legnagyobb evangelizációs lehetősége". 

A film népszerűsítése kapcsán katolikus kiadványok felhívják a figyelmet arra is, hogy a forgatás helyszíne egy Róma közeli festői falucska volt, ugyanaz, ahol Pasolini egykor a Máté evangéliumának jeleneteit forgatta. 

Éppen ezt, a történelem "latinosítását" rója fel a rendezőnek a film egyik izraeli kritikusa. Joszi Klein Halevi a Jerusalem Postban megjelent Keresztények és zsidók a Passió után cím? írásában azt állítja: "Míg a zsidó tanács, a Szanhedrin vénei úgy néznek ki, mint a brooklyni haszid zsidók, Jézus egy reneszánsz olaszként tűnik fel a vásznon. Gibson tradicionalista értelmezése a katolicizmusról nem fogadja el a II. vatikáni zsinat határozatait, amelyen pedig többek között épp Jézus zsidó voltát erősítették meg. Ennek tragikus következménye lehet például Kelet-Európában, ahol a zsinat szemlélete amúgy sem gyökerezett még meg."

Halevi értetlenségét fejezi ki amiatt, hogy az "istengyilkosság vádját felelevenítő" Passióért Izrael-barát evangéliumi közösségek is fenntartás nélkül lelkesednek Amerikában. Tévedésnek tartja ugyanakkor a filmet megbélyegző, vagy éppen bojkottra felszólító zsidó kritikákat is, mivel szerinte ezzel az arrogáns fellépéssel a belső keresztény vitákat fojtották el a Passió és az evangéliumok viszonyáról. "Most a keresztények, különösen a katolikusok, akik amúgy is ostrom alatt állónak érzik magukat az egyházi szexbotrányok miatt, azt látják, hogy a hitüknek egy pozitív művészi alkotással történő megjelenítését zsidó oldalról milyen támadások érik. Ez csak megerősíti bennük a kulturális bezárkózást" – írja a Jerusalem Post szerzője.

Nem alap nélküli az aggodalom: Denverben egy tradicionális pünkösdi felekezet lelkésze "A zsidók ölték meg az Úr Jézust" feliratú transzparenst helyezett el templomuk bejáratánál. Az AP hírügynökség jelentése szerint a lelkészt Gibson filmje inspirálta erre a tettére, bár utóbb bocsánatot kért az eset miatt. Ennél súlyosabb volt a szintén Denverben történt incidens, amikor az egyik helyi zsinagóga falára a Purim előestéjén horogkereszteket és más náci jelképeket festettek ismeretlenek. Daniel Chen rabbi szerint az elkövetőket az előző hét végén bemutatott film inspirálta a graffitik elkészítésére. Biztató fejlemény, hogy az atrocitás nyomán a város keresztény közösségei összefogtak, és felekezettől függetlenül több mint háromszázan gyűltek össze, hogy megtisztítsák a zsinagóga falát.

Olvasson tovább: