Kereső toggle

A Mátrix csapdájában

Veszélyes hulladék Hollywoodból

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sion, Nabukodonozor, Trinity (Hármasság) és a Tervező. Morpheus, Oracle (a Jós), a Meroving és a Kulcskészítő. Kung-fu és levitáció, vérfarkasok és lebegő Buddha, reinkarnáció és feltámadás. "Mindent gondosan válogattunk össze, és mindennek többszörös jelentése van" – állítják a Mátrix újratöltve cím? film rendezői, a Wachowsky fivérek. A temérdek spirituális jelképet tartalmazó akció sci-fihez az alkotók – a film honlapján idézett nyilatkozatuk szerint – a zsidó–keresztény, az egyiptomi, az arthuriánus, a platonista és buddhista mítoszokból és filozófiákból merítettek.



A kulcsok szobája: Neo, a kung-fu pap Fotó: WB

Az Egyesült Államokban R-kategóriás (17 éven felülieknek szóló) Mátrix-folytatás főszereplői ezúttal is az emberiség felszabadításán fáradoznak. A történet szerint a 22. század végére a mesterséges értelemmel rendelkező robotok leigázták alkotóikat, és az emberiséget kolóniaszer? telepeken tartva a saját energiaforrásaikként zsákmányolják ki. Ezzel a világgal – a Mátrixszal – szemben csak egy város, a Föld középpontja közelében elrejtett Sion lakói lázadnak fel. A robotok azonban ezt az utolsó menedékvárat is fenyegetik, ezért – egy ősi prófécia alapján – a Sion küldöttei elkezdik keresni azt a szabadítót, az Egyetlent (a filmben Neo, akinek a neve az Egyetlen – One – anagrammája), aki legyőzi majd a gonoszt.

Ellenanyagok

A Biblia a Siont – a földi mellett – a mennyei Jeruzsálemmel azonosítja. A Mátrix alkotói épp ellenkezőleg, a Föld középpontjába helyezik, amelyet a kereszténység a Pokol helyével hoz kapcsolatba. Jézust az evangéliumban Keresztelő János ismeri fel, a filmben Morpheus (nevét az álom görög istenéről kapta) hozza el a megvilágosodást a reinkarnálódott Neo számára, akinek neve korábban Ander-son: az ember fia volt. A keresztény hit szerint Jézus Krisztus a Szentlélek által támadt fel a halálból, ezzel szemben a Mátrix első részében Neót szerelmének, Trinitynek (neve a Hármasságra utal) a csókja hozza vissza az életbe. Az Ószövetségben Nabukodonozor babiloni uralkodó elpusztítja Siont (Jeruzsálemet), a filmben Nabukodonozor nevét az a járm? viseli, amelyen a Sion megmentői utaznak. A keresztény tanítás szerint Isten, a Teremtő tökéletes, a Mátrix újratöltve egyik utolsó jelenetében Neo találkozik a Tervezővel (a Mátrix megalkotójával és urával), aki közli vele, hogy az emberiségnek már hat korábbi lázadását zúzta széjjel, és most is erre készül. A Messiás eljövetelére vonatkozó ígéreteket az Ószövetségben zsidó próféták jelentették ki. A Mátrix messiásáról a kijelentést Oracle, az idős Jósnő mondja el Neónak. 

Miért kap minden keresztény szimbólum valamilyen eredeti tartalmával ellentétes csavart a Mátrixban? Miért van az, hogy miközben a mitológiai és buddhista elemek ábrázolása során az alkotók messzemenő pontosságra törekedtek, a keresztény elemeket ilyen felszínesen alkalmazták a történetben? (A főszereplőket az első számú hongkongi mester, Juen Vo-ping készítette fel a gondosan megkoreografált kung-fu jelenetekre, és a Neót alakító színész, Keanu Reeves saját elmondása szerint még jéggel teli úszómedencében is megfürdött, hogy átélje a hibernált állapot élményét.) 

"Látszólag kézenfekvők a keresztény elemek a filmben, ezek azonban nem a kereszténységnek a hagyományos, ortodox változatát képviselik. A Mátrix keresztény motívumait akkor lehet a legjobban megérteni, ha azokat a gnosztikus kereszténység szempontjából vizsgáljuk" – írja Frances Flannery-Dailey a The Journal of Religion and Film cím? magazinban megjelent cikkében. A gnosztikusok saját apokrif könyveik alapján egy párhuzamos kereszténységet hirdettek, amely az emberek számára börtönnek tekintett anyagi világból való kiszabadulást a tudás (gnózis) megszerzése által teszi lehetővé. Ehhez szükséges a gonosz forrásának tekintett férfi-teremtő (a filmben a Tervező) és félresikerült teremtményeinek (a Mátrixban a mesterséges intelligenciával rendelkező robotok) legyőzése. A gnosztikus világképben számtalan természetfeletti lény kap helyet: például Sophia, a bölcsesség és a teremtő női megszemélyesítője. A gnózis megszerzése során az ember egyre több megvilágosodásban (titkos tudásban) részesül, míg eljut a materiális lét korlátaitól felszabadult szellemi lét állapotába. Miközben a gnosztikus kereszténység szinte minden ponton ellentmond az ortodox keresztény tanításoknak, sok területen mutat párhuzamot a keleti vallásfilozófiákkal, amint arra a Mátrix is számos példát mutat.



A Mátrix őrei: Smith ügynök több kiadásban Fotó: WB

Buddhista bóvli

Azt a rendezők sem titkolják, hogy a filmben szándékosan használták a számos buddhista utalást. Maga a film címe is a buddhista világképre utal. Morpheus azt mondja a Mátrixról, hogy az "az elméd börtöne". Az ebben a látszatvilágban élő emberek csak a tudatuk felszabadításával tudnak kiszabadulni a börtönből.

A megvilágosodást hirdette az első rész záródala, a Wake Up! (Ébredj fel!). Az emberek felszabadításához mesterek segítsége szükséges – ezek a filmben a Nabukodonozor, Morpheus futurista hajójának utasai. A Jósnő azt jövendöli, hogy a szabadító, aki vissza fog térni a földre, meg tudja majd változtatni a Mátrixot. Morpheus ezt úgy magyarázza, hogy ennek az embernek az eljövetele "a Mátrix pusztulását fogja hirdetni, a háború végét és a népünk számára a szabadság eljöttét. Ezért töltöttük mi egész életünket azzal, hogy át- meg átkutassuk a Mátrixot, hogy rátaláljunk erre az emberre." Morpheus meg van győződve arról, hogy Neóban megtalálta ennek az embernek a reinkarnációját, aki – Buddhához hasonlóan – fel fog ruháztatni természetfeletti képességekkel annak érdekében, hogy elhozza a megvilágosodást az emberiség számára. Buddha figurája egyébként meg is jelenik a második részben egy fénylő, lebegő alakként, aki a Jósnő ajtajában ül, és rá vigyáz. Neo reinkarnációját (a Mátrix világából való kiszabadulását, és az ezen túli világba való belépését) egy sztupában éli át.

A film – több szempontból m?faji újdonságnak számító – akciójelenetei szintén a keleti filozófiára és harcművészetekre épülnek. Neo a második részre megtanul levitáció közben (azaz lebegve) karatézni, és újra a tér-idő korlátai alól kilépve, lassított felvételen hajol el az őt célzó golyók elől. A Jósnő előszobájában ülő gyerekek többek között telepatikus kanálhajlítással töltik az időt.

Számmisztika és antierkölcs

A gnosztikus és buddhista motívumok mellett számos más misztikus, spirituális utalás is szerepel a filmben. Olyan szimbolikus számok, mint a pi értékére utaló 314 (ennyi másodpercig lesz nyitva a szintén a szabadítók oldalán álló, de egy gonosz francia várúr által fogva tartott Kulcskészítő szerint az az ajtó, amelyen keresztül Neo behatolhat az ellenség legvédettebb vonalai mögé), vagy a hármasságra utaló 303, és az Egyetlent jelképező 101 (Neo az első részben halad át ezeken a szobákon). A Nabukodonozor fedélzetén egy felirat (Mark III. no. 11.) látszólag Márk evangéliumának egy messiási szakaszára utal, természetesen ismét a Mátrix szabadítójára, Neóra vonatkoztatva.

Új szereplő a második részben Meroving, egy vörösbor- és nőmániás francia várúr. A kora középkorban élt Merovingok a legendák szerint több mai európai királyi háznak az ősei között szerepelnek, és vannak, akik szerint egyik leszármazottjuk fogja újra kormányozni a jövőben Európát. Vele kerülnek összetűzésbe Sion lázadói, ami egy további értelmezési lehetőségét veti fel a filmnek. Eszerint Sion az angolszász–skót irányzatú titkos társaságokra, míg a Meroving a francia irányzatra utaló kódnév. Ezek a mozgalmak a történelem során sokszor álltak szemben egymással, és a filmben is élet-halál harcot vívnak.

A szimbólumoknál is nyilvánvalóbb a Mátrix és a klasszikus kereszténység közötti morális ellentmondás, ha a filmben pozitív szerepet játszó személyek cselekedeteit nézzük. A menedékváros, a Sion lakói a népgyűlést követően (ahol Morpheus prédikátorként felszólítja őket arra, hogy ne féljenek és harcoljanak a szabadságukért) féktelen orgiába kezdenek, miközben Neo barátnőjével vonul vissza a szobájukba. Morpheus ugyanekkor volt szeretőjét próbálja újra magához édesgetni. A "szabadítók" az erkölcs terén is felszabadítják magukat: számukra a korlátok nélküli szex a kiteljesedés eszköze. Tulajdonképp nem különböznek a "rosszaktól", például a sötét Merovingtól, aki azzal szórakoztatja magát, hogy "megigézett" süteményeket küld azoknak a nőknek, akiket meg akar szerezni magának, míg felesége Neónak csapja a szelet. A női szereplők fekete bőr, lakk és latex öltözete is ezt a szexközpontú szemléletet tükrözi, nem véletlenül teremtett már az első Mátrix új irányzatot a divatiparban. (Neo ezzel szemben a második részre lecserélte hosszú bőrkabátját egy jezsuita szerzetesre emlékeztető öltözetre.)


A film feketelistája

A Mátrix újratöltve elkészültét számos váratlan akadály és tragédia kísérte. Az első rész záródalát éneklő 22 éves rythm-and-blues sztár, Aaliyah, fontos szerepet kapott volna a folytatásban, azonban ezt nem tudta már eljátszani, mivel repülőgép-szerencsétlenségben életét veszítette a Bahamákon. Gloria Forster, aki a Jósnőt alakította, néhány héttel a második rész forgatásának lezárulta után halt meg. Reeves húga rákban betegedett meg a film készítése alatt, a Morpheust alakító Fishbourne a csuklóját, míg Carrie-Anne Moss (Trinity) a lábát törte el.


Nemtelen sztárok

A Mátrix alkotói, a Wachowski fivérek misztikus visszavonultságban élnek. 1999 óta nem adtak interjút egyetlen újságnak sem. Annak ellenére, hogy a Mátrixszal filmtörténetet írtak, előtte csupán egyetlen filmet rendeztek. A Bound (Megkötözve) cím? 1996-os horror főszereplője egy leszbikus pár. A Wachowski fivérek a Mátrix főszereplői közé is szívesen válogattak biszexuális színészeket. Ilyen a Neót játszó Keanu Reeves, és most a cannes-i díszbemutató alkalmával nyilvánosan csókolózó két színésznő, Jada Pinkett Smith (Niobe) és Monica Bellucci
(Persephone).



Andy Wachowski Fotó: Reuters

Olvasson tovább: