Kereső toggle

Holokauszt-kárpótlás: még ráér?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarország, amely a náci Németország csatlósaként vett részt a második világháborúban, harminc, azaz 30 ezer forintnyi kárpótlást ítélt volna meg a holokausztot túlélő, hazájukba visszatért zsidóknak. Az Alkotmánybíróság (AB) határozata után azonban folytatódnak az érdekegyeztető tárgyalások a zsidók képviselete, a Mazsihisz és a kormány között, ugyanis az AB az összeget egyértelműen jogsértőnek találta, határozata szerint a parlamentnek újra kell tárgyalnia az ügyet, méghozzá sürgősséggel. "Az idő sajnos nekik dolgozik – mondja Tordai Péter, a Mazsihisz elnöke. – Ötvenhét év telt el. Lassan nem lesz kit kárpótolni." 

A Mazsihisz a halogatás miatt most már 500 ezer forintos kárpótlási összeget tartana megfelelőnek, tárgyaló fele, az Igazságügyi Minisztérium ezzel szemben lealkudná csaknem a harmadát. "Határozat most nem született, mivel nem fogadtuk el az ajánlatot" – kommentálta Tordai Péter az ajánlatot, amelynek nemcsak összege, feltételei sem felelnek meg a Mazsihisz elvárásainak. A tárgyalások kezdete óta a kárpótlásra jogosult személyek közül többen elhaláloztak, az Igazságügyi Minisztérium szerint ezek után a személyek után az állam örökölne – ez a Mazsihisz számára természetesen elfogadhatatlan. "Az, hogy az állam hibájából, a késleltetések miatt az állam lenne a kedvezményezett vagy az örökös, meglehetősen cinikus feltételezésekre ad lehetőséget" – mondta lapunknak a szervezet elnöke. Kormányzati oldalról a kétéves költségvetéssel indokolták, hogy legkorábban 2003–2004-ben kerülhet sor a kifizetésekre, de mint mondták, már az újabb határozatok meghozatala is csaknem egy évet venne igénybe. Magyar viszonylatban mintegy 17-18 ezer túlélő vár kárpótlásra. A Mazsihisz elnöke szerint nehezen indokolható, hogy miért van szükség újabb vizsgálódásokra, hiszen a már megítélt 30 ezres kárpótlási összeget fel lehetne emelni 300 ezerre különösebb bürokratikus határozatok nélkül.

Olvasson tovább: