Kereső toggle

II. János Pál a csúcson

Esőben járt, és nem lett vizes

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A pápa búcsút intett Izraelnek, a Szentföldnek. II. János Pál hajója ügyesen
lavírozott a palesztin Szkülla és az izraeli Kharübdisz sziklái között. A
palesztinok megkísérelték rávenni az egyházfőt, hogy erősítse meg a végső rendezésre
vonatkozó álláspontjukat, elsősorban a menekültek, Jeruzsálem és a palesztin államiság
kérdésében. Ám János Pál egyik kérdésben sem nyilatkozott. Az izraeli külügyminisztérium
II. János Pál látogatását minden szempontból "óriási sikernek" minősítette.
A Szentföldön – és azt megelőzően – elhangzott mea culpa, mely a katolikus egyház
múltban elkövetett bűneit tartalmazta, világszerte nagy visszhangot váltott ki. Több
európai ország katolikus egyháza (például Lengyelországé, Svájcé, Franciaországé)
is csatlakozott már a bocsánatkéréshez, ily módon lokalizálva az általános hangvétel?
pápai gesztust;

a magyarországi katolikus egyház azonban – úgy tűnik – megosztott a kialakult
helyzet kezelését illetően. A konzervativizmus feladását és ezzel együtt szemléletváltást
sürgető katolikus gondolkodók ismét nem tudnak azonosulni a magyar püspöki kar "struccpolitikájával".

A világ egymilliárd katolikusának feje vasárnap a Jeruzsálem Óvárosában tett látogatással
tette fel a koronát szentföldi zarándoklatára. Programja kezdeteként II. János Pál
találkozott Jeruzsálem muzulmán szellemi vezetőjével, Ikrima Sabri jeruzsálemi főmuftival.
A Templom-hegyen tett látogatás során a főmufti ismertette a pápával politikai nézeteit.
A muzulmán vallási vezető arra kérte az egyházfőt, segítsen véget vetni a zsidó
megszállásnak a városban, amelyet szavai szerint "örök kötelék kapcsol az iszlámhoz".
A mufti, akit Arafat 1994-ben jelölt ki tisztségére, a Washington Postnak adott interjújában
megjegyezte: az az állítás, hogy a II. világháborúban hatmillió zsidót öltek meg,
túlzás. "A katolikusok – mondta – több muzulmánt öltek meg a keresztes háborúk
során, és a zsidók most azt művelik, amit a nácik tettek Európában: megpróbálnak
kiirtani minket erről a földről."

A pápa a mufti kérésére adott válaszában egyértelművé tette, hogy nem akar
beleavatkozni a politikába, csak annyit mondott: Jeruzsálemet "mindig is nagyrabecsülték
a zsidók, a muzulmánok és a keresztények. Jeruzsálem a szó legszorosabb értelmében
szent város. Vallásaink és az egész emberiség közös örökségét alkotja."

A pápa vasárnapi látogatását nem kísérte komolyabb rendbontás sem a jeruzsálemi
Óvárosban, sem környékén – annak ellenére, hogy tartani lehetett esetleges
nyugtalanságtól. A közel-keleti konfliktus központját képező város nagyobb részét
a nyilvánosság elől lezárták a pápalátogatás idejére.

A jeruzsálemi Al-Aksza mecset árnyékában több mint egy tucat muzulmán hívő fejezte
ki tiltakozását és kiabált sértő megjegyzéseket az iszlám vezetőkre és a PFSZ képviselőire
azután, hogy találkoztak a pápával. "Éppen most adtátok át Jeruzsálem és az
Al-Aksza kulcsát a pápának, szégyelljétek magatokat!" – kiabálták.

A palesztinok tiltakozásuk jeléül nemzeti színeikkel megegyező piros, zöld, fekete
és fehér léggömböket engedtek a magasba, mivel nem engedték meg nekik, hogy zászlajukat
kitegyék. "Megmutattuk a pápának, hogy Jeruzsálem és fölötte az égbolt palesztin"
– jelentette ki a város vezető PFSZ tisztségviselője, Faiszal Huszeini. Válaszul az
izraeliek saját zászlójuk színeit képviselő kék és fehér léggömböket
eregettek.

A Siratófalnál megállva a 79 éves pápa keresztet vetett, és csendesen imádkozott,
majd Parkinson-kórtól remegő kézzel helyezte el – zsidó szokás szerint – a Fal
egyik repedésében az imája szövegét tartalmazó papírdarabot.

"(A pápa) a békülés mesteri gesztusát tette a zsidók felé azzal, hogy bocsánatért
mondott imája szövegét elhelyezte a Siratófalban" – írta értékelésében a
Daily Telegraph. Az ima egy nyomtatott, de kézzel aláírt példánya volt annak a szövegnek,
amit a pápa március 12-én olvasott fel a Vatikánban a zsidók ellen elkövetett bűnökért
bocsánatot kérve. Bár sok zsidót felzaklatott a pápa megjelenése szent helyükön,
az ima szövege megnyugtatóan hatott:

"Atyánk, Te kiválasztottad Ábrahámot és az ő leszármazottait, hogy elvigyék
nevedet a nemzetekhez. Mélységesen elszomorít minket azoknak a viselkedése, akik a történelem
folyamán szenvedéseket okoztak a Te gyermekeidnek, és a bocsánatodat kérve elkötelezzük
magunkat a szövetség népével való igazi testvériségre" – az ima végén a
katolikus egyházfő saját kez? aláírása állt: "Johannes Paulus II, 26.03.2000."

A Falnál nem hangzott el semmilyen pápai üzenet, de az egyházfő felolvasta a 122.
zsoltár latin szövegét, amely Jeruzsálemről szól. "Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért;
legyenek boldogok a téged szeretők" – áll a zsoltárban. A pápát fogadó Michael
Melchior rabbi is felolvasta ugyanazt a zsoltárt héberül, angolul, majd latin nyelven
is. A Melchior által felolvasott angol változat harmadik versében Jeruzsálemet a zsoltáros
"jól egybeszerkesztett városnak" nevezi (megegyezően a Károli-féle magyar fordítással).


Michael Melchior, aki egyben Norvégia főrabbija is, úgy vélte: maga a tény, hogy a pápa
meglátogatta a Falat, amely a zsidók számára annyira szent, azt mutatja, hogy új
korszak kezdődik. A pápai ima előtt elhangzott fogadóbeszédében kifejtette: a pápa
jelenléte teológiai jelentőséggel bír, annak az elkötelezettségnek a jele, hogy a
katolikus egyház véget vet a zsidó nép gyűlöletének, a megalázásnak és üldözésnek.
"Azt jelenti, hogy jogunk van visszatérni a földünkre…, sok államfő nem fog idejönni
az izraeli kormány fennhatósága alatt."

Melchior rabbi az elhangzott pápai áldásra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva
elmondta: a zsidóknak leginkább "pszichológiai problémájuk" van a kereszttel,
majd hozzátette: "Azt hiszem, nem is a kereszt fontos itt. Az a fontos, hogy (a pápa)
megérintette a Falat, és a Fal megérintette őt." Haim Ramon, a Jeruzsálemért felelős
miniszter szerint az ima "különösen kellemes meglepetés" volt, izraeli szempontból
a látogatás csúcsa.

Annak jeleként, hogy Izrael egyetért a katolikus egyházfő bűnbánati imájával, Mose
Fogel kormányszóvivő a Falnál tett látogatás után kivette az ima szövegét a
falrepedésből, és átvitte a Jad Vasem múzeumba, a holokausztban elpusztult hatmillió
zsidó áldozat jeruzsálemi emlékhelyére. A pápa a Szentföldön eltöltött hét
folyamán egyébként járt a Jad Vasemben is, ahol szintén elhangzott a bocsánatkérő
ima. Mose Fogel szerint jobb helye van a pápai imának a Jad Vasemben, ahol mindenki láthatja,
mint a Fal egyik repedésében, ahonnan elfújja a szél.

Vasárnapi programja harmadik állomásán a katolikus egyházfő misét mondott a Szent Sír
templomban. Abban a templomban, amely a hagyomány szerint Jézus keresztre feszítésének,
halálának és feltámadásának helyén épült, a pápa az egység megteremtésére szólította
fel a keresztényeket, beszédében "a Föld legszentebb helyének" nevezve a helyszínt.

A hatnapos zarándokútról hazainduló pápát a Ben-Gurion repülőtéren Ehud Barak
miniszterelnök, Ezer Weizman államfő és más vezetők búcsúztatták. Az El Al Jeruzsálem
nev? Boeing 747-es gépén hazatérő egyházfő e-mailben köszönte meg Ezer Weizmannak
a vendéglátást, és kifejezte vágyát, hogy láthassa, amikor a régió népei egyetértésre
jutnak, és béke uralkodik a Szentföldön.

A pápa látogatása izraeli körökben is pozitív visszhangot keltett: "Beleszerettünk
ebbe az emberbe – mondta Izrael közbiztonsági minisztere, Slomo ben-Ami a Reutersnek a
pápa Jad Vasemben tett látogatása után. – Különleges személy, tele jóakarattal,
a szív és az igazság embere." Egy csodálatát kifejező izraeli diplomata pedig a következő
szavakkal írta le élményét: "Úgy tűnik, képes az esőben járni úgy, hogy nem
lesz vizes."

A Vatikán a látogatást új korszak hajnalának tekinti: "Őszentsége látogatása a
Szentföldön a lehető legnagyobb sikerrel járt, és kitörölhetetlenül belevésődik
a történelembe" – jelentette ki Angelo Sodano bíboros, vatikáni kormányfő, akit
az egyik jövőbeli pápajelöltként tartanak számon. Sodano dicsérte az izraeli vezetők
nyitottságát a keresztények és zsidók közötti dialógusra, és azon reményének
adott kifejezést, hogy Jeruzsálem kérdése is megoldódik, és a különböző vallások
híveit nem akadályozza majd semmi sem vallásuk szabad gyakorlásában.

Az olasz Corriere della Sera cím? lap tudósítója hihetetlennek nevezi, hogy a remegő
lábú, hajlott hátú II. János Pál az utóbbi negyven nap során pápaságának
legalkotóbb fejezetét írta meg, utalva ezzel a PFSZ-szel február 15-én aláírt
egyezményre, a Szináj-hegyen február 26-án tett zarándoklatra, a március 12-én
tartott "bűnbocsánat napjára", valamint a Jad Vasem emlékműnél tett látogatásra.


Olyan gesztusokat tett a palesztinok felé, amelyek révén ugyan nem ismerte el egyértelműen
a palesztin államiságot, de megelőlegezte azt. Erről tanúskodik, hogy amikor
palesztin terület fölött repült át gépével, táviratot küldött Jasszer Arafatnak
(ami államfőnek kijáró diplomáciai gesztus), a múlt szerdán pedig csókkal illette
Betlehem földjét. Mindezt a katolikus egyházfő olyan formában volt képes megtenni,
hogy ne váltsa ki az izraeli vezetők rosszallását.

Ezzel kapcsolatban az amerikai Time magazin kiemelte, hogy a pápa nyilatkozatai jól
megszerkesztett humanitárius nyilatkozatok, amelyek megerősítik a palesztin szükséget
anélkül, hogy keresztülhúznák mások számításait.

Olvasson tovább: