Kereső toggle

Érthetővé kell tenni a múltat a fiatalok számára

A Kristályéjszaka emlékei

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Németország több nagyvárosában tartottak megemlékezést a nácik által
szervezett antiszemita pogrom, a "kristályéjszaka" 60. évfordulójának előestéjén.
1938. november 9-e éjszakáján egész Németországban az SA egységei, valamint párth?
polgárok pusztítottak a náci pártvezetés támogatásával. A nemzetiszocialisták
ezen az éjszakán mintegy 1400 zsinagógát raboltak ki és rongáltak meg, valamint
romba döntöttek és felgyújtottak közel 8000 zsidó üzletet. Egyetlen üzlet kirakata
sem úszta meg üvegbetörés nélkül a szörny? pusztítást. További zsidó házak és
lakások százait fosztották ki és rongálták meg Ausztriában és Németországban.
Meglincseltek közel száz zsidót, és 30 ezer körülire tehető azok száma, akiket
ekkor hurcoltak különböző koncentrációs táborokba.



Roman Herzog szövetségi elnök német történelem egyik legszörny?bb fejezete
         Fotó: MTI

Roman Herzog német szövetségi elnök Berlinben, az évforduló alkalmából
rendezett központi megemlékezésen a német történelem egyik legszörny?bb és legszégyenteljesebb
fejezetének nevezte a 60 évvel ezelőtt történteket. Az eseményen az államfőn kívül
többek között jelen volt Gerhard Schröder miniszterelnök, Wolfgang Thierse parlamenti
elnök, valamint a történelmi egyházak számos képviselője.

Herzog beszédében hangsúlyozta: soha többet nem szabad megengedni, hogy emberek megítélése
származásukon, meggyőződésükön, hitükön, egészségükön vagy munkabírásukon
alapuljon. Kifejtette azt is, hogy nem elég csupán megemlíteni a náci időszak bűneit,
hanem a fiatalok számára érthetővé is kell tenni a múlt valóságát. Renate
Schmidt, a szociáldemokrata párt, az SPD bajorországi vezetője megdöbbentőnek tartja
azt a felmérést, miszerint a 14 és 17 év közötti német fiataloknak csaknem húsz százaléka
nem tudja megfelelően kezelni Auschwitz jelentőségét. További húsz százalékuk
pedig egyszerűen túlzásnak tartja az egykori koncentrációs táborokban történtekről
szóló beszámolókat. Ugyanakkor jelentős számban vannak a mai Németországban olyan
fiatalok, akik helyeslik az 1938-as eseményeket. Mint például azok az ismeretlen személyek,
akik november 9-e előestéjén a potsdami zsidó temető egyik épületének ablakát zúzták
be kővel. Hasonló módját választották az "emlékezésnek" azok az ismeretlen elkövetők,
akik Berlinben és Schwerinben garázdálkodtak. Az előbbi helyen – a város Tiergarten
nev? kerületében – egy deportálási emlékművet gyaláztak meg horogkeresztek ráfestésével,
utóbbiban pedig náci jelszavakat és jelképeket mázoltak házfalakra, telefonfülkékre,
buszvárókra és reklámtáblákra.

Egy küldöttség, amelynek tagjai a "A német konzervatívok" nev? szélsőjobboldali
csoportosuláshoz tartoznak, éppen az évforduló időpontján repült volna Izraelbe. Az
izraeli hatóságok azonban – miután tudomást szereztek a csoport jelenlétéről –
a Lufthansa járatát váratlanul Isztambulba irányították át, valamint közölték,
hogy a gép a nem kívánatos személyek távozását követően landolhat csak Tel
Avivban. A "zarándokok" vezetője egyébként az a Joachim Siegerlist volt, akit
1995-ben másfél éves börtönbüntetésre ítéltek fajgyűlölet szításáért, de
feltételesen szabadlábra helyezték. A heves vitát kavart ügyet – amely kishíján
politikai feszültséget okozott Németország és Izrael között – a német külügyminisztérium
nem kívánta kommentálni.

A kristályéjszakáról Nagy Britanniában is megemlékeztek. A londoni Westminster
Central Hallban tartott emlékesten felszólalt Lord Jakobovits volt főrabbi is. Véleménye
szerint a zsidók nincsenek tudatában annak a páratlan változásnak, amely az elmúlt kétezer
évben a zsidó nép életében végbement. A zsidók minden országban elismerést és
megbecsülést szereztek, és virágoznak szellemi és kulturális értelemben egyaránt.
"Mi lehetne ironikusabb – mondta – mint hogy az egyetlen növekvő zsidó közösség
Németországban található. A nácik hatalomra jutása előtt Németországban 600 ezer
zsidó élt, akik közül az országon belül csak 12 ezren élték túl a holocaustot.
1990-ig körülbelül 25 ezer zsidót számláltak Németországban, de az ország újraegyesülése
óta ez a szám megháromszorozódott – most 73 ezer körül mozog –, elsősorban a
volt Szovjetunióból való bevándorlásnak köszönhetően" – mondta a volt főrabbi.

Olvasson tovább: