Kereső toggle

Napünnep Stonehenge-ben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ősi kelta vallás követői, a druidák fő ünnepüket a Szentiván-éjen, a nyári napforduló idején tartják, június 21-én. Legszentebb helyük pedig a dél-angliai Stonehenge, ahol a kőkorszak titokzatos tudással bíró csillagászai több mint négyezer évvel ezelőtt a Nap mozgásának megfigyelésére szentélyt építettek. Az Angliában mind népszerűbb napkultusz körül az utóbbi évtizedben támadt politikai vihar hátterét a Washington Post című napilap beszámolója alapján foglaljuk össze.

A szent hely és a szent Nap szerencsés találkozása csal elégedett mosolyt Rollo Maughfling druida vezető arcára, hajnali 4 óra 52 perckor. Ez az a pillanat, amikor Maughfling és követői az ősi kőoszlopok alkotta kör közepén először megpillantják a felkelő Nap rézszín? sugarait. "Boldog napfordulót – kiáltja a druida vezető, miközben karmazsinvörös köpenye lobog a szélben –, csodálatos dolog pogánynak lenni!" Fehér köpenyes követői válaszul hosszú, harmonikus zsongásba kezdenek, amely nem sokat változhatott, mióta idősebb Plinius római történetíró a méhek énekéhez hasonlította.
A druidák, akik az ősi európai vallás szokásai szerint a Földet, a Napot és a csillagokat imádják, mintegy 21 évszázada hasonló módon adnak szerenádot a nyári napfordulónak Stonehenge-ben. A mai ünnepség azonban különleges alkalom. A nyolcvanas években a brit kormány egy hirtelen elhatározással lezárta Stonehenge-et, véget vetve ezzel az évente megrendezett nyári és téli összejöveteleknek. A druidák a döntés következtében arra kényszerültek, hogy ceremóniájukat egy forgalmas főút mellett, Stonehenge-től tisztes látótávolságban tartsák meg. Majdnem egy évtizeden át folyt a dühös vádaskodás mindkét irányban, de Stonehenge zárva maradt. Aztán néhány héttel ezelőtt a kormány megnyitotta a szentélyt az 1998-as napfordulót ünneplők előtt.
A pogány vallás gyakorlói és a politikusok véleménye között igen nagy szakadék húzódik az ügyet illetően. "Vallásunk nagyon gyorsan növekedik" – mondja Maughfling. "Thatcher asszony, az akkori miniszterelnök konzervatív volt, és nem tetszett neki, hogy olyan sokan csatlakoztak hozzánk. Így aztán egy nap fogta magát, és kijelentve, hogy egy csapat középkori útonálló vagyunk, kitiltott minket Stonehenge-ből. Volt azonban egy fiatal munkáspárti képviselő, aki a pártunkat fogta. Tony Blairnek hívták. Most ő a miniszterelnök, mi pedig újra itt vagyunk Stonehenge-ben."
Clews Everard, a brit műemlékvédelmi szervezet, az English Heritage képviselője némileg másképp magyarázza a helyzetet. "A hatvanas évek óta, a Vízöntő korszak várásával mindenféle emberek csapódtak a druidákhoz. Elkezdtek ide járni furcsa ruhákban a napforduló idején, csak azért, hogy bulizzanak egy jót. Erre utal a ‘középkori útonállók\' kifejezés. A világ egyik legnagyobb régészeti kincse van a kezünkben, és ennek épségét veszélyeztette a csőcselék: ezért kellett kitiltanunk őket. Idén megállapodást kötöttünk, amely szerint száz ember jöhet ünnepelni."
Angliában mintegy 1500-an vallják magukat druidának, és körülbelül tízezer ember tartozik más pogány vallásokhoz. Míg a vezető (zsidó és keresztény) vallások vonzereje csökken – az anglikán egyház tagjainak kevesebb mint 10 százaléka jár templomba – a különféle druida rendek tagságának száma és a vallás vonzereje növekszik.
A druidák szent helye, Stonehenge hatalmas, egyenként mintegy 50 tonnás kősziklák koncentrikus köreiből áll. Bár az elrendezés véletlenszerűnek tűnik, csillagászok megállapítása szerint a kőtömbök elhelyezése nagyon is tudatosan egy naptár létrehozását szolgálta. A naptár a mai napig szinte teljes pontossággal követi a Föld éves mozgását a Nap körül.
Minden évben a nyári napforduló idején – amikor a Nap pályája legmagasabb pontján áll az egyenlítőtől északra, az északi félteke leghosszabb napján – a napsugarak a kőkörön kívül elhelyezkedő jelzőkő középpontján áthaladva kijelölik az úgynevezett "sugárutat", amely a középen elhelyezkedő oltárkőhöz vezet. Egy nappal később a nap már dél felé halad, és sugarai nem esnek egybe a "sugárúttal". Az ősi druidák valószínűleg az idő mérésére használták e mozgások megfigyelését – ennek segítségével jelölték ki a vetés idejét, és így tartották számon életkorukat. "Ez a geometria bámulatos alkalmazása" – állapítja meg Tony Dean professzor, egy kívülálló csillagász, aki azért jött el ezen a reggelen, hogy megbizonyosodjon róla: Stonehenge valóban megbízható időmérő. "Nagyon, nagyon kellett érteniük a Nap mozgását."
Eközben a kőoszlopok között egy másik szertartás is kezdetét veszi: tölgyfadorongját megrázva, egy hatalmas kolompra mért ütésekkel a druida vezető nekilát két követője esketési szertartásának. Az ifjú pár kéz a kézben ugorja át a virágkosarat, ezzel erősítve meg nászesküjüket. "Dicsőség neked, Nap!" – kiált Maughfling. "Békességed töltse be a nászágyat!" Az ifjú pár félénken kuncog, míg a jelenlevők elkántálják helyeslésüket. Zsongásukat a kövek végtelen, misztikus visszhangként verik vissza.
(Fordította: Szabó Ibolya Anna)

Olvasson tovább: