Kereső toggle

A bibliai régészet legújabb felfedezései

Beszélő kövek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Izraelben és a Közel-Keleten minden régészeti felfedezésnek óriási tétje van: tudósok és laikusok egyaránt a Biblia történeti hitelességének bizonyítását vagy cáfolatát várják a kutatásoktól. A bibliai régészetről annak vezető szaktekintélyét, Amihai Mazart, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanszékvezető professzorát kérdeztük, aki évek óta Izrael legnagyobb régészeti feltárását vezeti Bét-Seanban, ezt megelőzően pedig ő tárta fel Tel Kaszilát.

– "Bibliai régészet" – ezt a fogalmat szinte mindenki másként definiálja, sőt akadnak, akik teljesen kétségbe vonják értelmét, mivel számukra a Biblia – legalábbis annak nagyobbik része – nem több mítoszok, mesék gyűjteményénél. Az ön számára mit jelent a bibliai régészet?
– A bibliai régészet az én számomra a Biblia világához valamilyen módon kapcsolódó tárgyi vagy írásos források összességét jelenti, melyek az ásatások során előkerülnek. Ez egy időben és térben is igen tág világ, amely a korai bronzkortól (a pátriárkák korától) a római időkig több ezer évet ölel fel; és az ókori Mezopotámiától a Nílusig számos ország régészete tartozik hozzá. Tudjuk, hogy a Biblia (az Ószövetség) végső formáját valamikor az i. e. V–IV. században nyerte el – hogy pontosan mikor, az vita tárgya –, ennek ellenére számos ősi történeti dokumentumot őrzött meg számunkra. A Biblia szerintem a legérdekesebb és legértékesebb történeti dokumentum az ókori Közel-Keletről, és tudomásul kell venni, hogy bármi, ami ezen a vidéken előkerül, valamilyen módon kapcsolódik a Bibliához.
– Ha jól értem, akkor ön nem osztja az ún. "bibliai minimalisták" véleményét.
– A minimalizmus, amely tagadja a Biblia bármiféle történeti értékét, elsősorban a történészekre tartozik. Én mint régész azzal foglalkozom, ami a földből előkerül: kövekkel, cserepekkel, épületekkel, de ha a véleményemre kíváncsi: nem hiszem, hogy a minimalista történészek reális világban élnek. Rengeteg tényt figyelmen kívül hagynak, amivel nekünk régészeknek foglalkoznunk kell.

A Maszada erőd a Holt-tenger mellett

– Említsen, kérem, néhányat az utóbbi évek legizgalmasabb felfedezései közül, amelyek kapcsolódnak a Bibliához!
– Az egyik a hacori palota feltárása. Hacor a legnagyobb kanaánita város volt. Ben Tor professzor hoszszú ideig végzett itt ásatásokat, ám a királyi palotát csak nemrégiben találta meg. Ez az időszámításunk előtti második évezred eddig feltárt legjelentősebb épülete a Közel-Keleten. Rengeteg művészeti alkotás került innen elő, melyek a jövőben minden bizonnyal az Izrael Múzeum legnagyobb látnivalói lesznek. Reméljük, egyszer az itteni levéltárra is rá fognak bukkanni. A másik igen jelentős felfedezés az utóbbi években Ekron városa volt. Ebben a hatalmas filiszteus városban előkerült egy i. e. VIII–VII. századi templom, benne egy monumentális felirat töredékével. Ezen a feliraton öt filiszteus király neve szerepel, többek között az Ákis-dinasztia neve is, akikről először Dávid korában olvashatunk a Bibliában. Ez egyébként nem sémi, hanem valószínűleg görög név…
– Ami megerősíteni látszik a filiszteusok hellén származásával kapcsolatos eddigi elméleteket és magát a Bibliát is, ahol azt olvassuk, hogy a filiszteusok Kaftorból, azaz Krétáról származtak…
– Így igaz. De itt szerepel még a Padi név is, akit asszír dokumentumokból már régebbről ismertünk: őt Ezékiás király ejtette foglyul, amikor elfoglalta Ekront. Ez a név sem sémita, mint ahogy Ekron istenének neve sem, aki szintén szerepel a feliraton. Rendkívül érdekes, hogy a filiszteusok több mint ötszáz évvel bevándorlásuk után is megőrizték görög elnevezéseiket.
A harmadik izgalmas felfedezés a Tel Danban (a bibliai Dán városa) előkerült felirat, amely "Dávid házát" említi. Ezt a IX. század második felében arámul írt asszír győzelmi feliratot valószínűleg zsidók törték apró darabokra, mikor elfoglalták a várost. De érdekes, hogy az izraeli királyok dávidi leszármazását még az asszírok is számon tartották.
– Jeruzsálemben történt-e hasonlóan érdekes felfedezés az elmúlt években?
– Roni Reich kollégám leletmentő ásatásai a Gihon-forrás körül feltártak egy korábban ismeretlen hatalmas erődítményt, amit valószínűleg az i. e. XVIII. században itt lakó kánaániták készítettek a forrás védelmére. Dávid városában (a Sion hegyén) pedig egy óriási, 40 méter hosszú citadella maradványai kerültek elő, amelynek hatalmas kváder kövekből épült falai akár a 18 méteres magasságot is elérhették. Minden bizonnyal ez lehetett a Bibliában említett Mecudat Cijjón (Sion erőssége), amit Dávid elfoglalt, legalábbis az építmény teljesen megfelel a bibliai leírásnak.
– Köszönöm a beszélgetést, és további sikeres kutatást kívánok!

Olvasson tovább: