Kereső toggle

Merre van az előre?

Világszerte tervezik a karantén enyhítését

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nemcsak gazdasági érvek szólnak a karanténintézkedések lazítása mellett, hanem társadalmi, sőt egészségügyi megfontolások is. Ha jól csinálják, a fokozatos exit a járványt is gyengítheti – ha rosszul, újabb berobbanás fenyegethet. 

„Eljutottunk a mentőcsónakhoz, de még nem tudjuk, hogyan érjük el a partot” – jegyezte meg a Science magazinnak nyilatkozva a Harvard Egyetem epidemiológusa, Marc Lipsitch, arra utalva, hogy a korlátozó intézkedésekkel – elsősorban Ázsiában és Európában – sikerült kontroll alá vonni a koronavírus-fertőzést, és laposítani a járványgörbét, azonban még nem világos, hogy milyen exitstratégia lehet hatékony a továbblépéshez. Tudományos cikkeket és szakértők nyilatkozatait tanulmányozva úgy tűnik, abban konszenzus van, hogy védőoltás nélkül – amire jövő év első feléig várni kell – aligha térhet vissza az élet azonnal és maradéktalanul a rendes kerékvágásba. A sokat emlegetett nyájimmunitás eléréséhez ugyanis a vakcináláson kívül csak egyetlen más út vezet: a társadalom 50-80 százalékának kellene átesnie a fertőzésen és így immunissá válnia. Ez az út azonban járhatatlan, legalábbis az egészségügyi ellátórendszer durva megterhelődése és az átlagnál magasabb halálozási arány nélkül. (Svédország mégis ezt a modellt választotta: a Magyarországhoz hasonló népességű országban már csaknem elérte a 20 ezret a beazonosított fertőzöttek száma, és több mint 2200-an haltak meg. Ezek kétségtelenül „erős” számok, ugyanakkor az apokaliptikus félelmek egyelőre nem váltak valóra a skandináv országban.)

Exit, csak óvatosan

De akkor hogyan lehet lazítani a jelenlegi karanténintézkedéseken? Egyáltalán érdemes-e ebben gondolkozni? Utóbbi kérdésre nem csak a gazdasági megfontolás miatt válaszol igennel a politikusok – és a szakértők – egyre nagyobb hányada, bár ez is erős érv: az Egyesült Államokban például egyetlen hét (!) karantén akkora GDP-kieséssel jár, mint amennyit a holdra szállásra költött az ország az Apollo-program csúcsévében.

Fontosak azonban a társadalmi szempontok is: a Nature magazinban öt neves professzor tollából megjelent elemzés kiemeli, hogy a gazdasági kiesés és a kétségbeeséssel összefüggő, lelki gyökerű problémák (alkohol- és drogfüggőség, öngyilkosság) együttesen úgy megterhelhetik az egészségügyet, hogy az áldozatok száma nagyobb lehet, mint amennyi életet a korlátozó intézkedésekkel meg lehet menteni. (Aaron Reeves, az Oxford Egyetem professzora szerint a gazdaság beindítása azért is fontos, mert minden 1 százalékpontos növekedés a munkanélküliségi statisztikában 1 százalékkal növeli az öngyilkosságok számát.)

Azt is érdemes továbbá bekalkulálni, hogy a karantén ugyan lassítja a járványt, de nem készíti fel a népességet a vírussal való jövőbeni találkozásra – a fokozatos exit viszont segít közelebb kerülni a nyájimmunitáshoz.

A lazítás tehát szükséges, a kérdés ennek mikéntje. Az Európai Bizottság a WHO segítségével nem véletlenül fogalmazott meg javaslatokat erre vonatkozóan: attól tartanak, hogy az EU-tagállamok nem összehangolt stratégiái gyengítik a járvány elleni küzdelmet. Van ugyanakkor néhány pont, ami az ajánlásoktól függetlenül szerepel azoknak a kormányoknak az eszköztárában, amelyek igyekeznek egyensúlyozni a közegészségügyi megfontolások, a gazdasági szempontok és a szabadságjogok között.

A kulcs nem önmagában a fertőzések számának visszaszorítása, hanem az úgynevezett reprodukciós szám (R) csökkentése. Ez a szám azt jelöli, hogy egy beteg átlagosan hány új embert fertőz meg – ha ez 1 alá csökken, akkor a járvány lecseng. A legnagyobb kihívás abban áll, hogy miként lehet ezt a célt elérni úgy, hogy közben lazítunk a társadalmi érintkezések korlátain. Ehhez a legfontosabb eszközök a tesztelés, a kontaktok digitális követése és a betegek izolálása – állítják szakértők. Javasolják a szociális távolság további fenntartását is, ám a szokásos életvitelhez fokozatosan visszatérhetnénk: először a már immunitást szerzett, nem fertőző (gyógyult) személyek, ezután a fiatal és alacsony veszélyeztetettségű népesség – őket is először a stratégiai fontosságú szektorokba lehetne visszaengedni. Mindezt folyamatos teszteléssel kellene monitorozni, hogy nyomon lehessen követni a közösségi immunitás alakulását. Az időseket és a veszélyeztetett embereket pedig továbbra is védeni kellene.

Érdekes kérdéseket vet fel a kontaktok nyomon követése, hiszen az erre fejlesztett okostelefonos applikációkat az emberek csekély hányada tölti le magától, a kötelezővé tétel vagy az „ázsiai típusú” megfigyelés és adatgyűjtés viszont komoly adatvédelmi és szabadságjogi problémákat vet fel. (Erről lásd múlt heti cikkünket: Totális kontroll a járvány ellen, Hetek, 2020. 04. 24.)

Akármilyen utat is választ egy-egy ország, attól a kutatók óva intenek, hogy a szigorú karantén után egyből visszatérjünk a vírus előtti életmódhoz, hiszen az immunitással nem rendelkező népességben ez borzalmasan sok áldozattal járna.

A magyar koncepció

A május 4. után szintén enyhítést tervező magyar kormány stratégiájáról ugyan még nem sokat tudni, ám az Innovációs és Technológiai Minisztérium múlt heti online konferenciáján elhangzott előadásokból az tűnik ki, hogy a hazai szakértők is a fenti megfontolásokat ajánlják a döntéshozóknak. Oroszi Beatrix epidemiológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője arról beszélt, hogy Európában a legfertőzöttebb országokban is csökken a fertőzések növekedésének üteme, Magyarország pedig – a régióban Csehországhoz és Szlovákiához hasonlóan – az alacsony szintű terjedéssel és kevés áldozattal érintett országok közé tartozik. Nálunk az esetek harmada az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódik, negyede pedig egyéb zárt közösségekhez, például idősotthonokhoz köthető. Vagyis a járvány nem tudott utat törni a társadalom egészéhez, ami a szakértő szerint a kormányzati intézkedéseknek és az emberek közötti kontaktusok drasztikus – 70-90 százalékos – csökkentésének tudható be.

Oroszi Beatrix szerint a magyar exitstratégiának négy lépésből kellene állnia. A korlátozások enyhe lazítása mellett a tesztelések számának növelésére lenne szükség (az eddigi statisztika szerint 1000 lakosból mindössze 3,3 főt vizsgáltak, ami rendkívül kevés). A tesztelések nyomán több fertőzöttet tudnak majd beazonosítani: őket – és kontaktjaikat – két hétre karanténba kellene helyezni, és mindenki számára kötelezővé kellene tenni a maszkhasználatot. 

 

Nyugaton a helyzet

Olaszország
Az IMF 9,1 százalékos GDP-csökkenésre számít Itáliában, akkor is, ha a gazdasági zárlat április végével enyhülni kezd. A munkanélküliség elérheti a 11,2 százalékot, bár ez még mindig alatta marad a 2008-as gazdasági válság hatására kialakult 12,7 százalékos munkanélküliségnek. „Jelenleg éppen azon dolgozunk, hogy a termelő ipartól az építőiparig bizonyos ágazatokat újra tudjunk indítani május 4-ével” – nyilatkozta a napokban Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, aki azzal számol, hogy szeptemberben újra kinyithatnak az iskolák is.
Ausztria
Az osztrákok április 14-én kezdték meg a járványügyi korlátozások lazítását: engedélyezték kisebb üzletek kinyitását, valamint a tömegközlekedés használatát, mindez kötelező maszkviselés mellett. Május 4-től az általános iskolások újra látogathatják az oktatási intézményeket, azonban eleinte két csoportra osztva, az idősebb
diákok számára pedig csak júniustól folytatódhat a hagyományos oktatás. A hétvégétől olyan közösségi sportok gyakorlása is engedélyezve lesz, ahol a minimum egyméteres távolság tartható.
Május közepén jön a következő enyhülési hullám az éttermek, könyvtárak és múzeumok kinyitásával, valamint ismét látogathatók lesznek az istentiszteletek, de
a maszkok viselése és a kötelező távolság betartása továbbra is elvárás lesz. Bár egyelőre pontos dátum nélkül, az osztrák–német határ újranyitásáról is egyre több szó esik.
Svájc
Svájcban április 27-től kezdődtek a karantént feloldó intézkedések: újra munkába állhattak a fodrászok, masszőrök és kozmetikusok, valamint kinyithattak az építőipari kereskedések és növényárusok. A héten már a nem sürgős sebészeti beavatkozások is elvégezhetők.
Amennyiben a helyzet pozitív irányba fejlődik, május 11-től az iskolaköteles diákok mehetnek iskolába és nem lesznek korlátozás alatt a kereskedelmi egységek. Az utolsó korlátozások eltörlésére a tervek szerint június elején kerül sor, mikor Ausztriához hasonlóan Svájcban is megkezdődik az oktatás a közép- és főiskolások számára, valamint kinyithatnak a könyvtárak, múzeumok és állatkertek.
Németország
Angela Merkel kancellár aggodalmát fejezte ki, hogy az enyhítések hatására visszájára fordulnának a kedvező járványügyi trendek, mivel szerinte az emberek nagy része nem tartaná be a megfelelő óvintézkedéseket. A német vezetés ezért május második hetében szeretne konkrét tervekkel elállni a gazdaság és az iskolák újraindítását illetően, bár több bolt és gyár már újra működik.
Ami a távolabbi jövőt illeti, jelzésértékű, hogy bejelentették: a közel hatmilliós nemzetközi tömeget vonzó rendezvénysorozat, az Oktoberfest idén ősszel elmarad.
Franciaország
Emmanuel Macron húsvét hétfőn jelentette be, hogy május 11-től kezdenék meg a korlátozások fokozatos feloldását, kezdve az óvodák és a közoktatás, valamint bizonyos üzletek megnyitásával. Ez valószínűleg nagy változást fog jelenteni a lakosságnak, hiszen az emberek már hetek óta csak előre megszabott időben, meghatározott okokkal hagyhatták el az otthonaikat. Ugyanakkor sokan szkeptikusak, mondván, elhamarkodott volt a konkrét dátum kijelölése.
Spanyolország
Európa járványtól leginkább sújtott országa is lassan megkezdi a visszatérést a rendes kerékvágásba. Az építőipari munkák múlt héten újra elindulhattak, szigorú
szabályozások mellett. Április 26-tól a kormány engedélyezte azt is, hogy a 14 év alatti gyermekek utcára léphessenek – ez március 14-e óta semmilyen körülmények között nem volt megengedett. További intézkedések azonban még nem ismertek. A tervek szerint május közepétől indul a komolyabb enyhítés, ez azonban nagyban függ a következő hetek eseményeitől.
Egyesült Királyság
Boris Johnson megfertőződése óta a kormányt vezető Dominic Raab külügyminiszter kifejtette, hogy amíg bizonyos feltételek nem teljesülnek, addig nem lehet szó a karantén feloldásáról. Az első feltétel „a halálozási ráta folyamatos és fenntartható csökkenése”. Biztosítani kell azt is, hogy a kórházak kezelni tudják a megemelkedett páciensszámot. Emellett fontos a megelőzés, ezért növelni kell a tesztelési kapacitást és a vírussal szembeni védőfelszerelések gyártását is.
Az Exeter Egyetem professzora, Bharat Pankhania hiányolja a kormánytól a tesztelések számának növelését és a hagyományos kontaktuskövetésre való felkészülést. Szerinte a telefonos követés nem elégséges, hiszen pont az idősebb és veszélyeztetett korosztályok nem fogják a high-tech megoldásokat használni. Jelenleg a kormány a saját magának kitűzött napi 100.000 teszt kevesebb mint felét képes teljesíteni, ami Bharat szerint aggasztó előjel.
USA
A vírus miatt 23 százalékosra nőtt a munkanélküliség, vagyis csaknem elérte a 1933-as gazdasági válság alatti 24,9 százalékos csúcsot. Szakértők szerint a helyzet normalizálódásával és a gazdaság újraindításával együtt a munkanélküliségi szint 10-15 százalékra csökkenhet.
A Trump-adminisztráció terve, a „Nyissuk ki Amerikát újra” három lépésben javasolja az ország újraindítását. Az egyes fázisban az iskolák zárva maradnak, a kórházak és idősotthonok nem látogathatóak. Újranyithatnak viszont a nem nélkülözhetetlen vállalkozások – betartva egy sor szabályt –, bár a kormány inkább a távmunkát javasolja mindenkinek. A bárok, szórakozó- és gyülekezőhelyek zárva maradnak.
A második fázisban újranyithatnak az oktatási intézmények. Lehetővé válik a parkok látogatása, illetve szigorú feltételekkel és csökkentett kapacitással elkezdhetnek működni a szórakozóhelyek. A második fázisban az utazás is újra megengedett, szigorú higiéniai feltételeket betartva.
A harmadik fázisban tovább enyhülnek a szabályok. Az összes munkahely visszatérhet a megszokott ügymenethez, látogathatóvá válnak a kórházak és idősotthonok, bár továbbra is be kell tartani bizonyos fokozott higiéniai szabályokat. A terv ugyan nagy hangsúlyt tesz a tesztelésre, a kritikusok szerint a többi fejlett országhoz képest rosszul áll az USA ebben a tekintetben.

 

Olvasson tovább: