Kereső toggle

Karantén a világ körül: Magyar beszámolók a járványhelyzetről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Van, aki kísérleti nyúlnak érzi magát, más tárogatón ad erkélykoncertet, és olyanok is akadnak, akik igyekeznek kihasználni a megnövekedett szabadidőt. A világ különböző pontjain élő magyarokat kérdeztünk a karanténról.

Ausztrália

Magyar gógyi: fertőtlenítő pálinkából

„Befellegzett a soha véget nem érő ausztrál grillpartiknak, miután már a szabadban sem gyülekezhet kettőnél több ember” – mondta az Ausztráliában élő Attila. Az alapjaiban felhőtlen életmódot folytató ausztrálokat a tűzvész után fél éven belül másodszor teszi próbára az élet, olyannyira, hogy lezárták az államok közötti határokat, amire a spanyolnátha óta nem volt példa.

Bár a boltokon kívül gyakorlatilag minden bezárt, az általános iskolák néhány kivételtől eltekintve egyelőre még nyitva vannak – 20 százalékos látogatottsággal – az egészségügyben és rendfenntartásban dolgozók gyerekei részére. Attila hozzátette: a Scott Morrison vezette konzervatív kormány 130 milliárd dolláros szociális programot hirdetett: minden egyes munkahely megtartásáért a bajba jutott cégek havi 3000 dollárt kapnak az államtól, a munkakörtől és ágazattól függetlenül. Egyelőre a kiutat a határok teljes lezárásában és a külföldről hazaérkezők hotelekben eltöltött 14 napos karanténjában látják, amit katonákkal ellenőriznek.

„Nekünk van egy magyar csárdánk itt, aminek Korona a neve, de már nem merem így felvenni a telefont, mert azonnal lerakják a vendégek. Egy darabig még nyitva voltunk, távirányítós autón szolgáltuk fel a pörköltet, hogy higiénikus legyen, de aztán bezártunk, és átálltunk kiszállításra” – mondta egy másik kint élő magyar. Családjuk a magyar termékeket továbbra is forgalmazza, apósa pedig elkezdett pálinkából fertőtlenítőt készíteni.

Új-Zéland

Nem a WC-papír fogyott

„Az országos karantént nálunk azzal harangozták be, hogy az életbe lépés pillanatától 30-40 napig ott és azokkal az emberekkel kell majd egy helyen maradnunk, ahol és akikkel vagyunk. Ez elég szigorúan hangzik, de így van esély a járvány terjedési görbéjének kisimítására” – számolt be a Heteknek egy Új-Zélandon élő fiatal magyar házaspár.

Tapasztalataik szerint a legtöbb új-zélandi élvezi az új szabályokat: az irodák, cégek home office-ra váltottak, mindenki annyi időt van a gyerekeivel, annyit kertészkedik, kreatívkodik, mint előtte szinte soha. „A bevásárlóközpontokból itt nem a WC-papír fogyott el, hanem a komposzt, a palánták és a zöldségmagok” – mondták. A wellnessközpontban, ahol menedzserként dolgoznak, vendégek ugyan nincsenek, az időt viszont kihasználják: zajlanak a kerti munkák, az épületfelújítás, a tűzifa előkészítése. „A miniszterelnöknő kiemelte, hogy a tengerpartra azért el lehet menni, ha tartjuk a távolságot, és csak a saját »buborékunk« tagjaival érintkezünk” – jegyezték meg.

Dél-Afrika

Vírus a bádogvárosban

Kovács Gábor 30 éve dolgozik tornaedzőként Dél-Afrikában, ahol egy magánegyesületet üzemeltet 12 alkalmazottal és több külsős munkatárssal. A tréner jelenleg Magyarországon tartózkodik, középiskolás fia viszont Fokvárosban. „Dél-Afrikában a járvány megjelenésekor azonnal bezárták az iskolákat, és különböző korlátozó intézkedéseket hoztak, de így is 1300 fölött van a fertőzöttek száma. A klubot is bezártuk, a munkatársaimat fizetés nélküli szabadságra kell küldenem, bár a kormány meghirdette, hogy a bérek 30-80 százalékát átvállalja, mi is beadtuk az igényünket” – mondta Gábor.

Dél-Afrikában a munkanélküliség hivatalosan 22-25 százalék, a valóságban 40 százalék feletti, így az embereket rendkívül érzékenyen érinthetik a gazdasági következmények. „A legaggasztóbb talán a bádogvárosokban élők helyzete, ahol egymás hegyén-hátán laknak az emberek. Úgy hallottam, hogy az egyik fokvárosi szegénynegyedben már meg is jelent a vírus, aminek beláthatatlan következményei lehetnek” – jegyezte meg az edző. A több mint 50 millió lakosú országban az állami egészségügyi ellátás, amiben a többség részesül, aligha bírja el egy nagyobb járvány nyomását, a 15 millió adófizető által igénybe vett – és meglehetősen drága – magánellátásnak így várhatóan részt kell vállalnia a terhekből – kérdés, hogy ezt megteszik-e. Kovács Gábor szerint félő az is, hogy a vagyon elleni bűncselekmények száma megnő, mármint az eddigiekhez képest is, hiszen a bűnügyi statisztikák jelenleg sem fényesek. Ő személy szerint arra számít, hogy három hónap múlva állhat vissza az élet a rendes kerékvágásba – ha ez később történik meg, akkor nemcsak a saját cégéért kell majd aggódnia, hanem az egész ország nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Izrael

Ének és tánc a családban

„Zikron Jákovban lakunk egy keresztény kibucban, itt is dolgozom. Harminc amerikai is itt rekedt a járvány miatt. Az országban szinte minden bezárt, csak az élelmiszergyártás és -kereskedelem működik” – kezdi a helyzetjelentést egy magyar hölgy, aki családjával él a kibucban. Ott – mint elmondta – minden szükséges élelmiszert meg tudnak termelni. Sőt gyártanak mobilkórházakat, steril sátrakat, orvosi műszereket, amelyekből Kínának is küldtek. A tagok önkéntes szolgálatot is teljesítenek, segítik a rendőrség, a tűzoltók és az önkormányzat munkáját. A betegellátásból is kiveszik a részüket, el van készítve nekik a védőfelszerelés, bármikor riaszthatják őket.

A magyar hölgy arról is beszélt, hogy létezik olyan telefonos applikáció, amely értesíti a felhasználót, ha olyan helyen vannak, ahol korábban fertőzött személy járt. „Sajnos nem mindenki elővigyázatos. Vannak ortodoxok, akik például azt hiszik, hogy őket nem veszélyezteti a vírus, ezért összejönnek a zsinagógákban – és sokan meg is fertőződnek” – mondta.

Egyik lányuk már külön él, Rehovotban lakik a férjével. Nem járnak el otthonról, bevásárolni is csak a párja megy. Mint mondta, többet vásárolnak az emberek, ezért sokakat hívnak dolgozni szupermarketekbe, hogy legyen ki feltöltse a polcokat. Az állam egyébként gondoskodik a munkanélküliekről, fizetésük körülbelül 70 százalékát megkapják. „Pánik nincs, de pozitív hangulatot sem tapasztalok. Mi egész jól bírjuk a bezártságot. Én dolgozom, olvasok, filmezünk, férjem szerencsére jókedvű, ő feldobja a mindennapjainkat, sokat énekel, táncol, és bevon engem is, ha akarom, ha nem” – mondta, és jó a megérzésünk: férje nem magyar.

Spanyolország

Mindenki kutyát szeretne

„A menhelyekről elfogytak a kutyák, miután legálisan csak akkor lehet az utcára lépni, ha boltba, gyógyszertárba, orvoshoz vagy kutyát sétáltatni megy az ember.

A rendőrök ezt szigorúan ellenőrzik is, mindennap látjuk a hírekben, hogy vannak letartóztatások emiatt, a bírság pedig 3000 euró” – mondja egy Madridban egyetemi tanulmányokat végző magyar lány. Európán belül Spanyolországban az egyik legrosszabb a járványhelyzet, a helyiek szerint leginkább azért, mert Olaszország közel van, illetve rengetegen tértek vissza az országba olyan helyekről, ahol már elterjedt a vírus.

A diáklány nem hall a hírekben arról, hogy a kormány komolyabb intézkedésekkel segítené a munka nélkül maradt spanyolokat, viszont azt hangsúlyozzák, hogy mindenki támogassa a környezetében élőket. „Ezt egyébként meg is teszik az emberek, a szomszédok gyakran adnak ételt vagy WC-papírt azoknak, akiknek éppen nincsen: lerakják az ajtó elé, hogy véletlenül se érintkezzenek egymással” – mondta. Beszámolója szerint a spanyol szakértők szerint az országban most érkeztek el a járvány csúcspontjához, sokan azonban úgy kalkulálnak, hogy ha ez igaz is, nem fog olyan gyorsan lecsengeni a járvány.  

Franciaország

Tárogatókoncert az erkélyről

„Az olasz és a svájci határ közelében élünk, ez a járvány itteni terjedésében is érzékelhető. Az olasz határ mentén volt egy pap, aki végigjárta a falvakat, hogy áldoztassa az embereket, ő sokakat megfertőzött” – mondta a Heteknek egy nyugalmazott egyetemi tanár, aki feleségével lényegében két hete nem lépett ki az otthonuk ajtaján. Legalábbis a bejáratin nem, ugyanis a férfi az erkélyen szívesen ad tárogatókoncertet, ezzel kiváltva a környékbeliek elismerését.

„A franciák nagyon szeretnek élni, az elején nem is vették komolyan a korlátozásokat, és hát a kormányra is a melldöngetés volt inkább jellemző, és az információk visszatartása, ami engem a csernobili helyzetre emlékeztetett. De ez mostanra már megváltozott, komolyan veszik a járványt” – mondta a nyugdíjas tanár. Kérdésünkre, hogy ki segíti őket ebben a helyzetben, azt felelte, hogy a környéken élő magyarok összetartanak: a fiatalok, ha kell, bevásárolnak az idősebbeknek. Tud három olyan ösztöndíjasról is, akik annak ellenére nem mentek haza Magyarországra, hogy ezt megtehették volna. „Egyikük például magyar néptáncot oktat. Ő tovább folytatja a munkáját, persze az interneten keresztül” – tette hozzá.      

Svájc

Sokan mennek a szabadba

 „Svájci ismerőseink sem értik, hogy miért nem zárták le hamarabb a határt Olaszország felé, annak ellenére, hogy sokan dolgoznak a határ túloldalán. Egyértelmű az adatok alapján, hogy főleg onnan terjedt át az országba ilyen gyorsasággal a vírus” – bosszankodott a Heteknek egy Svájcban élő magyar nő, aki elmondta: nem tapasztalnak pánikhangulatot, az utcára ugyanúgy ki lehet menni, nincsen kijárási tilalom, persze mint mindenhol, itt is buzdítanak az otthon maradásra. Főleg fiatalokból álló csoportok okoznak galibákat Zürichben, most már megtiltották például, hogy 5 főnél többen legyenek együtt.

„Meglepett minket, hogy Magyarországgal ellentétben itt szinte alig hord valaki maszkot, és gumikesztyűt is alig. Mi önkéntesen vagyunk itthon, persze a szabadba ki szoktunk időnként menni, de csak rövid időre. Az ismerősi körünkben vannak, akiket pozitívra teszteltek, sőt van, aki az intenzív osztályon fekszik (40 év körüli). Ebben a kórházban egyébként csak hét lélegeztetőgép van” – mondta.

Egy másik, jelenleg szintén Svájcban élő magyar férfi arról számolt be, hogy Bázel mellett lakik, ahol sokkal többen mennek sétálni, a szülők élvezik az együttlétet gyerekeikkel, a családok nem otthon töltik a hétvégét. „Jelenleg nyugodt a hangulat, bár a gazdasági helyzet és a növekvő munkanélküliség miatt vannak, akiknél érződik egy enyhe pánik és bizonytalanság a jövővel kapcsolatban” – fogalmazott. Ő a maga részéről igyekszik kihasználni a felszabaduló idejét. „Többet olvasok, többet foglalkozom a jövőmmel, és gyorsabban haladok a projektjeimmel. Persze kicsit át kellett alakítani az idei célokat, terveket, de számomra fontos, hogy ez a járvány ne tartson vissza senkit az álmai elérésétől” – jegyezte meg.

Dánia

Nő a kereslet, csökken az ár

A csirkemell magyarországi drágulásának fényében több mint érdekes, hogy Dániában csökkentették az alapvető élelmiszerek és háztartási cikkek árát. Kérdésünkre, hogy ez központi intézkedés nyomán történt-e, a feleségével Dániában élő Gergely azt mondta, nem tud ilyen határozatról. „A kereskedők is tudják jól, hogy most sokan elveszítik az állásukat és nekik az hiányzik a legkevésbé, hogy négyszer annyiba kerüljön a megélhetés” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a vásárlók részéről is pozitív a hozzáállás: a bolt bejáratánál elhelyezett törlőkendőt és kézfertőtlenítőt senki nem lopta el, az önmérsékletre felhívó üzenet alá pedig az egyik vevő kiírta, hogy „köszönjük, hogy itt vagytok”.

Az állam igyekszik védeni a gazdaságot: az 1-10 fős cégek több mint 30 százalék bevételkiesés esetén a veszteség 75 százalékát, de maximum egymillió forintnyi koronát havonta megkapnak három hónapig. „Mi szerencsések vagyunk, a párom tanár, így ő megkapja a fizetését. Én épp a munkakeresés közepén voltam, annak mondjuk nem jött most jól a vírus” – tette hozzá Gergely. Az új élethelyzetre már berendezkedtek: egy hétre előre vásárolnak, és hazaérve minden terméket áttörölnek fertőtlenítő kendővel. „Ezen a ponton elgondolkodtunk, hogy lehet, hogy túlreagáljuk” – jegyezte meg a magyar férfi nevetve.

Svédország

Emberkísérlet?

„Úgy tűnik, a svédek a gazdaságuk védelmét részesítik előnyben az emberéletekkel szemben, mással ugyanis nehezen magyarázható, hogy nincsenek karanténintézkedések. Az általános iskolák, éttermek, mozik nyitva vannak, igaz sokkal kevesebb az ember az utcán. Közben viszont a fertőzöttek közül több mint háromszázan szorulnak intenzív ellátásra, miközben az országban ötszáznál alig több intenzív ágy van. Kísérleti nyúlnak érezzük magunkat” – mondta a Heteknek egy Stockholmban élő magyar egyetemi tanár, hozzátéve, hogy az időseket és a lázas betegeket otthonmaradásra kérik, a városok mellett pedig katonai tábori kórházakat állítanak fel. Hozzátette: a svéd szakértők szerint a nyájimmunitás elérése a cél, ami a 9,5 milliós lakosság 60-70 százalékának a megfertőződését jelenti. Ez akár 200 ezer áldozattal is járhat, a politikusok mégsem beszélnek erről, sőt, a pártok a szélsőjobbtól a szélsőbalig egységesek ebben a stratégiában, és az emberek részéről sincs nagy ellenállás. „Ez utóbbi talán annak tudható be, hogy a svédek – miután az utóbbi 100 évből nincs komoly történelmi tapasztalatuk ennek ellenkezőjére – maximálisan megbíznak a hatóságokban. Így ha a népegészségügyi vezetés azt mondja, hogy ez így jó lesz, akkor elfogadják. Érdekes, hogy bár tudnak angolul, nem tájékozódnak, azt mondják, a szakértők dolga a részletekkel foglalkozni” – magyarázta interjúalanyunk. 

Anglia

kilométeres sorok

„Amikor bevezették a kijárási tilalmat, az angolokra teljesen jellemző módon megteltek a parkok emberekkel, a rendőröknek kellett intézkedniük” – mondja egy Londonban élő magyar fiatalember, aki egyéni vállalkozóként dolgozik. Pontosabban dolgozott eddig, mert a járvány miatt egyelőre ez lehetetlen. Még nem tudja, hogyan tovább, bár a bejelentés, miszerint maximum havi 2500 font erejéig az egyéni vállalkozókat is megsegíti az állam, fényt jelenthet az alagút végén.  Egy másik kint élő magyar férfi azt mondja, jelenleg kényszerszabadságon van, ő is megkapja a fizetése egy részét. Felesége gyerekekre vigyáz, neki még van munkája. „A szülők a karantén ellenére nem akarnak a gyerekeikkel időt tölteni. Ez elég általános, sok nanny panaszkodik emiatt” – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy a szupermarketek előtt „kilométeres” sorok állnak, mert csak bizonyos mennyiségű ember tartózkodhat bennt. Az otthonukat az emberek csak indokolt esetben hagyhatják el, az autósokat sokszor rendőrök ellenőrzik, hogy mennyire indokolt az útjuk.

Egyesült Államok

Versenyfutás a fegyverekért

„A Disney World még a legnagyobb hurrikánfigyelmeztetésnél is az utolsó pillanatig nyitva szokott lenni. Most ez volt az első, amit bezártak” – illusztrálta a helyzetet egy magyar családanya a floridai Orlandóból. Mint mondta, sokan fel vannak háborodva azon, hogy az igazi gócpontnak számító New Yorkból az emberek elkezdtek levándorolni Floridába, ezért követelik, hogy zárják le az államot. „Rengetegen veszítették el a munkájukat. Most a hírek szerint már több millióan bejelentkeztek munkanélkülire. Az üzleteket az első pár napban rohamozták meg az emberek, most nincsenek akkora tömegek, de rövidült a nyitvatartás, és nincs maszk, kesztyű, illetve csirkehús sem” – sorolta, hozzátéve, hogy az emberek maximum tízen csoportosulhatnak, egymástól hat láb távolságban, de ezt sokan felületesen tartják be.

Egy szintén Floridában élő magyar családapa arról is beszélt a Heteknek, hogy a fegyver is hiánycikk lett. „A zárás előtti napokban rengetegen mentek a fegyverboltokba, és a vitrinek hamarosan üresen tátongtak, a falon, ahol a shotgunok meg a nagyfegyverek vannak, már csak néhány puska árválkodott. Éles töltényt pedig már nem is lehetett kapni. Valahogy meg kell védeni a sok WC-papírt” – nevetett a férfi, megjegyezve, hogy sok ázsiai is betárolt fegyverből, némelyek szerint azért, mert nem esett jól nekik, hogy Trump elnök következetesen „kínai vírusozza” a koronavírust, és fenyegetve érzik magukat. A feszültség egyébként is növekszik, az egyik bankban például egy 70 feletti férfi fegyvert rántott egy gumikesztyűs, maszkos asszonyra, mondván, hogy biztos koronavírusos...

„A gyülekezetek többsége online módon oldja meg a közösségi életet, de van olyan gyülekezet is, ahol az autósmozikhoz hasonlóan a parkolóba beállva, a kocsiból énekelnek a hívők a gyülekezeti épület tetejére kitelepült zenekarral, valamint így hallgatják a prédikációt is” – mesélte a magyar férfi, aki szerint az amerikaiak többsége a tőlük megszokott pozitív várakozással áll a helyzethez, de amikor a rengeteg munkanélkülire gondolnak, akkor kevésbé derűlátóak.

 

Közreműködött:

Kulifai Sára

Rimaszombati Andrea

Olvasson tovább: