Kereső toggle

Fény az alagút elején: Ezek lehetnek a koronavírus ellenszerei

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miközben a világ egyetemei és kutatóintézetei egymás után álltak le a világjárvány miatt, a vírusellenes kutatások egyre magasabb fokozatba kapcsoltak, és kézzelfogható közelségbe került több hatékony gyógyszer, valamint vakcina felfedezése is.

A koronavírus elleni fellépés egyik lehetséges útja a vírusellenes gyógyszerek használata, ezek azonban korántsem rendelkeznek olyan sikertörténettel mint a vakcinák, amelyek a jelenleginél gyilkosabb járványoktól is megszabadították az emberiséget. Az első vírusgyógyszer óta – amelyet a herpesz ellen készítettek – mintegy kilencvenfajta szert fejlesztettek ki, amelyek többsége specifikus és csak az adott típusú betegség ellen alkalmazható, de sokszor itt sem teljes sikerrel.

A 2000-es évek egyik legfontosabb antivirális gyógyszere volt a Tamiflu, amit az amerikai Gilead nevű cég fejlesztett ki influenza ellen, és a 2000-es évek elején gyakran alkalmazták a madárinfluenzával szemben. Ezt követően, a madárinfluenzától való félelem miatt több ország hatalmas mennyiséget vásárolt fel a gyógyszerből. Az Egyesült Királyság mintegy 60 millió dózist tárazott be, ennek egy kis részét felhasználta a 2009-es sertésinfluenza világjárvány során.

A hatékonyabb antivirális gyógyszerek fejlesztése érdekében az Egyesült Államok Nemzeti Allergia és Fertőzőbetegségek Intézete (NIAID) mintegy tíz éve indította el azt a kutatási programot, amelynek célja a széles spektrumú antivirális gyógyszerek fejlesztése, amelyek hasonlóan a széles spektrumú antibiotikumokhoz, több betegség gyógyítására is alkalmasak. Ennek a kutatási programnak az eredménye az ugyancsak a Gilead által kifejlesztett remdesivir nevű hatóanyag, amely a koronavírus elleni hadjárat első számú harcosa lehet a következő hónapokban. Bruce Aylward, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) általános igazgatóhelyettese még február végén nyilatkozta azt, hogy „jelen pillanatban egy szer van, ami igazán hatékony lehet és ez a remdesivir”.

Az általános vírusellenes hatóanyagot először két éve tesztelték a Kongói Demokratikus Köztársaságban kitört Ebola-járvány során, ahol azonban nem bizonyult hatékonynak, ezért egy időre félretették. A korábbi tesztelési fázisban ugyanakkor sikerrel alkalmazták a SARS, MERS, illetve denevér-koronavírussal szemben. A kísérletekről beszámoló közleményükben – két évvel ezelőtt – a kutatók azzal vezették be a tanulmányt, hogy a denevérekből származó koronavírusok olyan veszélyt jelentenek, amely miatt azonnali szükség van a széles spektrumú antivirális gyógyszerekre. A tanulmány szerint a remdesivir hatóanyag sejtszinten és egerekben is megakadályozta a vírus felszaporodását, ami reményre ad okot, hogy működhet a SARS-CoV-2 vírussal, mai hétköznapi nevén a koronavírussal szemben is. Egy március 19-ei kínai tanulmány szerint ugyanis a betegség azokban a betegekben enyhébb lefolyású volt, akiknek a szervezetében kevesebb vírus volt.

A replikáció lelassítása vagy megakadályozása tehát növeli a gyógyulás esélyét. További jó hír, hogy a szer két évvel ezelőtt – amikor az Ebola ellen akarták alkalmazni – már átment a biztonsági teszteléseken, úgyhogy szinte azonnal bevethető fázisban van. Jelen pillanatban négy nagy léptékű klinikai tesztelésen megy keresztül és ezeknek az előzetes eredményei már a hónap végén várhatóak.

Míg a remdesivir bevetésére az engedélyeztetési eljárások miatt egyelőre várni kell, úgy tűnik van kéznél olyan gyógyszer, ami segíthet addig, amíg elkészülnek a koronavírus-specifikus gyógyszerek. Ezek közül a hidroxiklorokin nevű malária elleni szer kapta a legnagyobb publicitást, azt követően, hogy a Vuhani Virológiai Intézet februárban arról számolt be, hogy a hidroxiklorokin anitivirális hatását figyelték meg humán sejtekben. Nem sokkal később francia orvosok számoltak be egy 26 főn végzett vizsgálatról, amelynek során naponta háromszor adtak hidroxiklorokint, egyes esetekben azitromicin nevű antibiotikummal kiegészítve. Tíz nappal később a kezelésben részesített betegek vérében kevesebb vírus volt, mint annak a tizenhat betegnek a vérében, akik nem kaptak kezelést. A két beszámoló következtében március végén az Egyesült Államokban elkezdődött a hidroxiklorokin klinikai tesztelése, amelynek során a malária elleni szert azitromicinnel társítva adagolják. Mindezzel párhuzamosan a Teva nevű izraeli gyógyszercég hatmillió dózisnak megfelelő hidroxiklorokin tablettát ajánlott fel az amerikai kórházaknak további tesztelés céljára.

A koronavírus elleni védekezés másik lehetséges útja az oltóanyag kifejlesztése. Alapesetben egy oltóanyag kifejlesztése hosszú folyamat, sok esetben akár tíz év is lehet. Ennek fényében rendkívül optimista bejelentést tett a héten az izraeli Migal biotechnológiai cég vezetője. Chen Katz a Jerusalem Postnak nyilatkozva mondta: „a végső szakaszban vagyunk, már csak napok választanak el minket, és meglesznek a fehérjék – az oltóanyag aktív komponensei”. Katz számításai szerint a cég már június elején elkezdheti a vakcina embereken való tesztelését.

A Migal négy éve kezdte el egy olyan oltóanyag megalkotását, amely védelmet jelenthet a fertőző bronchitiszvírussal szemben, ami baromfikban okoz légúti megbetegedést – a vakcina hatékonynak bizonyult. Katz szerint a véletlen műve, hogy a technológia tesztelésekor úgy döntöttek, az oltóanyagot koronavíruson próbálják ki. Amikor a járvány kitörését követően elkészült az új koronavírus genomjának a vizsgálata, a Migal kutatói felfigyeltek arra, hogy a Covid-19 szekvenciája nagyon hasonlít ahhoz a baromfikoronavírushoz, ami ellen a vakcinájuk már működőképesnek bizonyult. Ezt követően a vakcina tesztelését egereken is elvégezték.

A cég most abban bizakodik, hogy mivel az általuk gyártott vakcina szájon át adható, ezért az engedélyeztetés folyamata gyorsabb lesz, és hamarosan megkezdhetik az embereken való tesztelést. Ennek során az első körben fiatal és egészséges embereken fogják kipróbálni, majd a vizsgálatokat szélesebb körben is elvégzik.

Nem a Migal az egyetlen izraeli cég, amelyik a koronavírus ellen készít vakcinát. Ugyancsak a múlt héten jelentette be az IIBR nevű kutatóintézet, hogy elkezdték egy oltóanyag tesztelését. A cég arról számolt be a Reutersnek, hogy jelenleg rágcsálókon vizsgálják az új oltóanyag hatékonyságát. A hírt Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök hivatala is megerősítette, miszerint Shmuel Shapira, az IIBR igazgatója arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy jelentős sikert ért el az oltóanyag prototípusának kifejlesztésében. Az IIBR emellett azt is bejelentette, hogy a kutatóintézet a teljes kutatási kapacitását a koronavírus elleni harcra fordítja, az oltóanyag előállítása mellett új gyógyszerek fejlesztésén is dolgoznak.

 

Olvasson tovább: