Kereső toggle

A vírusirtó: Bill Gates milliárdjai és a világjárvány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár Bill Gates neve az általa alapított Microsofttal forrt össze, a milliárdos az utóbbi két évtizedben egyre inkább a Bill & Melinda Gates Foundation munkáját igazgatja. Többek között halálos betegségek eltüntetésén dolgoznak – befolyásolva nemzeti vagy akár nemzetközi intézmények működését is.

A világ egyik, ha nem a legismertebb számítástechnikai óriásvállalatát Paul Allennel közösen 1975-ben megalapító Bill Gates 2000-ben lemondott a vezérigazgatói posztról. Ezt követően fokozatosan háttérbe vonult, míg idén márciusban be nem jelentette, hogy teljesen visszalép a Microsoftnál betöltött hivatalos feladataitól, hogy minden idejét a feleségével közösen jegyzett alapítványnak szentelhesse.

A Bill & Melinda Gates Foundation a legvagyonosabb a magánkézben levő hasonló szervezetek között. Az alapítvány weboldala alapján szerteágazó tevékenységi körében kiemelt szerepet kap az egészségügy és az oktatás világméretű támogatása, valamint a klímaváltozás kérdése. Bill Gates, akinek vagyona a Forbes legfrissebb adatai szerint 99,5 milliárd dollár (32,34 billió forint), 1994-ig visszamenőleg több mint 45 milliárd dollárt szánt jótékonysági célokra. A „csupán” 70 milliárdos vagyon felett rendelkező befektető, Warren Buffett, Gates személyes barátja 31 milliárd dollárral támogatta az alapítványt. A szinte felfoghatatlan mértékű tőkét birtokló szervezetnek jelentős a befolyása számos, az USA-ban, illetve nemzetközi szinten működő szervezetben, például az Egészségügyi Világszervezetben (A WHO-gate – leszerepelt a világszervezet, Hetek, 2020. április 17.).

Gates hite

Érdemes röviden megvizsgálni a Gates személyiségét formáló tényezőket és a világnézetét, annak érdekében, hogy megérthessük, milyen elvek mentén végzi filantróp tevékenységét. Bill Henry Gates III 1955-ben született Seattle-ben, Washington államban. Édesapja, William jólmenő ügyvédi praxist vitt, míg édesanyja a gyerekek – Bill és idősebb nővére, valamint húga – nevelése mellett futott be sikeres karriert a First Interstate BancSystem igazgatói tanácsában, miközben sok időt töltött jótékonysági szervezetekben is. Bill, testvérei beszámolója alapján, már gyerekként is rengeteget olvasott, illetve rendkívül erős volt benne a versenyszellem és a győzni akarás. Nyolcadikos korában egy állami szintű matematikaversenyen úgy lett első, hogy a 12. osztályosokkal bezárólag az összes résztvevőt maga mögé utasította. Miután 13 évesen megismerkedett az akkor még relatíve gyerekcipőben járó programozás tudományával, nem volt megállás. Paul Allen barátjával még diákként hamar jelentős megrendeléseket kaptak és végül a Microsoftot is együtt indították világhódító útjára. A rendkívüli figyelemösszpontosító képessége és a kódolás iránti – ahogy ő maga fogalmaz – „megszállottsága” végül őt tette a cég vezéregyéniségévé. Ez a nagyfokú önuralom visszaköszön az alapítványi tevékenységében is.

A napjai gyakorlatilag percre pontosan be vannak táblázva, ám ennek ellenére – hogy minden adódó szabadidejét a lehető legoptimálisabban használja ki – többnyire 10-15 könyvet is hord magánál, papír alapon. Jellemzően évente legalább egy teljes hétre elvonul a Washington állambeli Hood Canalba, ahol még inkább elmerül az őt aktuálisan foglalkoztató problémák szakirodalmában. Általában ez alatt az egyhetes periódus alatt fogalmazódnak meg benne új ötletei, illetve az adott időszak főbb tervei és csapásiránya.

Annak ellenére, hogy gyermekként a szüleivel egy református közösségbe, a Congregation Christian Churchbe jártak, az Istenbe vetett klasszikus hit nem meghatározó az életében. Egy 2014-ben a Rolling Stones magazinnak adott interjúban így fogalmazott: „Úgy gondolom, a vallás morális rendszere rendkívül fontos. A feleségemmel a gyermekeinket vallásos nevelésben részesítettük, abba a katolikus templomba jártak, ahova a felségem, Melinda, és amihez én magam is kapcsolódom. Elég szerencsés voltam az életben és úgy vélem tartozom azzal, hogy igyekszem az egyenlőtlenséget csökkenteni a világban, azt gondolom, hogy ez egyfajta vallásos hit, legalábbis morális jellegű. Az istenhit tekintetében egyetértek Richard Dawkinssal, miszerint az emberiség a történelme során szükségszerűnek vélte a teremtésmítoszokat, mivel nem értette a betegségek, az időjárás és ezekhez hasonló folyamatok hátterét és emiatt hamis magyarázatokat adott ezekre. Ma a tudomány nem minden, de számos területen betöltötte azt a teret, amit korábban a vallás. Mindezek mellett úgy gondolom, hogy a létezés misztériuma és gyönyörű volta lélegzetelállítóan csodálatos és nincs rá tudományos magyarázat, hogy is jött létre. Úgy vélem, észszerű Istenben hinni, de hogy az életben meghozott döntésekben ennek miképpen kellene megjelenni, azt nem tudom.”

A Gates házaspár ugyanakkor moralitás alatt nem feltétlenül a bibliai erkölcsiséget érti, inkább az új moralitás mentén gondolkodnak. Erre utal a tény, hogy félmillió dollárral támogatták az azonos neműek házasságának elfogadtatását célzó kampányt Washington államban és több alkalommal is felszólaltak a homoszexualitás elfogadása mellett. Ugandában 2016-ban a Gates alapítványa által is finanszírozott Bridge International Academies keveredett botrányba, miután tantervükben a homoszexualitás propagálása is helyet kapott.

Abortusz mint családtervezés

Bill Gates szerint globális aggodalomra adnak okot a világ jelenlegi népességi adatai is, a klímaválság szempontjából is. Véleménye szerint a probléma egyik megoldása a jobb egészségügy kiépítése az elmaradott, de magas születési rátájú területeken, mivel az általa citált kutatások alapján jobb egészségügyi ellátás esetén a szülők kevesebb gyermeket vállalnának, ahogy ez a nyugati országokban is látható. Az alapítványon keresztül küldetésüknek tekintik, hogy a hátrányos helyzetű területeken élők is hozzáférjenek a modern fogamzásgátló módszerekhez, amelybe esetükben beletartoznak az úgynevezett abortuszpirulák is, melyek képesek a már megfogant magzat „elhajtására”. Ezen felül több mint 1,7 millió dollárral támogatták a Planned Parenthood abortuszklinika nemzetközi tevékenységét.

Ezzel együtt a alapítvány támogatásai nyomán sok esetben valóban komoly fejlődést sikerült elérni az egészségügy területén. Dollármilliárdokat szántak például a fejlődő országok egészségügyi fejlesztéseire, főleg az afrikai és az ázsiai kontinensen. Az egyik – csaknem teljes – sikertörténet a járványos gyermekbénulás (Heine–Medin-kór) elleni küzdelem levezénylése volt. A betegség ellen kétféle oltóanyag áll rendelkezésre. Az egyiket 1956-ban vezették be, ez az inaktivált vírust tartalmazó Salk-vakcina, majd 1962-ben megjelent az élő, attenuált vírust tartalmazó és hatékonyabb védelmet nyújtó Sabin-csepp. A vakcináció bevezetésétől kezdve drasztikusan csökkent az új fertőzések száma, a fejlődő országokban azonban nemhogy csökkenés, de növekedés volt tapasztalható. A Gates-féle alapítvány több mint egy évtizeden keresztül milliárdokat fektetett a vakcina gyorsabb és olcsóbb előállíthatóságába, valamint a vakcinálást végző hálózat kiépítésébe a WHO-val és más egészségügyi szervezetekkel karöltve. 2008-ra szinte mindenhonnan sikerült kiirtani a vírusfertőzés okozta betegséget, India egyes részeit és Nigériát leszámítva.

A Bill & Melinda Gates Foundation hasonlóan jelentős forrásokat mozgat meg a malária elleni küzdelemben, mely továbbra is kiemelt halálok, főleg az afrikai kontinensen: közel 450.000 áldozatot követelt 2017-ben, döntő többségük 5 év alatti gyermek volt. A trópusi betegségek visszaszorítása, amelyek ugyan a nyugati világban kevésbé ismertek, de a világ szegényebb régióiban több mint egymilliárd embert érintenek, továbbá a HIV elleni gyógyszerek kutatása ugyancsak kiemelt fontosságú az alapítvány tevékenységében. Ezeken a területeken a megfelelő prevenciós eljárásokba, gyógyszerek fejlesztésébe, a terjesztéshez szükséges infrastrukturális hálózatokba és a feltérképezéshez szükséges megfelelő diagnosztikai eszközök kifejlesztésébe fektetnek vagyonokat.

Filantro-kapitalizmus

Bill Gates 2015-ben egy TED Talk alkalmával arról beszélt, hogy a világ számára a legkomolyabb fenyegetést egy világjárvány jelenti, amelyre véleménye szerint az emberiség nem készült fel. Mindezt a WHO és az egészségügyi szervezetek Ebolára adott reakciói és számítógépes modellek alapján állította. Amint azt az azóta sajnos valósággá vált prezentációjában bemutatta, egy új légúti vírus napok alatt világméretű járvánnyá nőheti ki magát. A 2015-ös előadása, illetve a 2019-ben a Johns Hopkins Egyetem Egészségbiztonsági Központjával közösen tartott világjárvány-szimulációs gyakorlatuk kapcsán kapott szárnyra az az összeesküvés-elmélet, miszerint a koronavírus elterjedése Bill Gates számlájára írható. A konteóhívők számára már csak hab a tortán, hogy a Gates-féle alapítvány finanszírozta annak a tetoválásnak a kifejlesztését, amely 5 éven keresztül enyhe infravörös fényt bocsát ki – és ilyen módon alkalmas lehet a vakcináción átesettek jelölésére.

A koronavírus kapcsán Bill Gates a globális összefogás szükségességét hangsúlyozza, alapítványuk pedig összesen 250 millió dollárt különített el az oltóanyag kutatására.

Nem mindenki tartja azonban pozitívnak, hogy befolyásos magánszemélyként a milliárdosnak nemzeti és nemzetközi egészségügyi szervezetek munkájába van belelátása és akár beleszólása. Lindsey McGoey, a WHO korábbi tanácsadója és a University of Essex szociológiaoktatója az általa csak filantro-kapitalizmusnak hívott jelenségről írt könyvében (No Such Thing As a Free Gift: The

Gates Foundation and the Price of Philanthropy) például rámutat, hogy a vitathatatlanul hasznos célokra költött milliárdok kapcsán erősen megjelennek az önös érdekek is, jelesül a különböző, jótékonyságra fordított pénzösszegekre elérhető adókedvezmények és végső soron a kormányok feletti ellenőrizetlen befolyás és hatalom. Mint McGoey kifejti, a szupergazdag adományozók kiegyensúlyozatlanul nagy szerephez jutnak a nemzeti és a globális politika világában, miközben a maguk javára forradalmasítani igyekeznek az egyetlen olyan területet, amit még a kapitalizmus szabadon hagyott: a jótékonyság szféráját. Bár ennek a folyamatnak ma kétségkívül Gates a legaktívabb képviselője, a jelenség már John D. Rockefellerrel elkezdődött, akinek egy baptista lelkészből lett menedzsmentguru tanácsolta, hogyan húzhat jelentős hasznot a jótékonykodásból. A lényeg, hogy a megfelelő helyekre eljuttatott adományokkal lényegében befolyást lehet vásárolni. McGoey elismeri, hogy a Gates-alapítvány tevékenységének kétségtelenül van közhasznú része, ám rámutat, hogy sok esetben a néhány támogatott farmer és lokális vállalkozás mellett multivállalatokat választanak partnernek. A kooperációk következtében pedig, azon túl, hogy az adományok jelentős hányada marad nyugati kézben, tovább erősödik a szupergazdagok érdekérvényesítő képessége a szegényebb országokban, akár a kormányok feletti befolyásuk révén is.

Olvasson tovább: