Kereső toggle

A BCG-oltás megoldás lehet a koronavírusra?

Nem csodaszer, de reménykeltő

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tudományos megerősítést ugyan még nem nyert, de kutatói körökben is növekvő érdeklődés kíséri azt a feltevést, miszerint a tuberkulózis megelőzésére kifejlesztett BCG-védőoltás enyhítheti a koronavírusos megbetegedéseket.

Bár az, hogy mennyi COVID-19 fertőzés kerül be hivatalos statisztikákba, sok mindentől függ: az adott ország politikai klímájától kezdve az egészségügyi ellátás minőségén és a szűréseken keresztül egészen addig, hogy hol mekkora a kórházi ápolást igénylő súlyos megbetegedések aránya. Ugyanakkor az nemcsak a koronavírus-szakértővé avanzsált kommentelőknek, hanem a kutatóknak is feltűnt, hogy bizonyos országokban mintha enyhébb lenne a vírus aktivitása. Látványos a különbség – idő- és lakosságarányosan is – például a kelet-közép-európai régió és Nyugat-Európa között.

Egy nemrégiben közölt amerikai epidemiológiai tanulmány a jelenség kapcsán azt vizsgálta, hogy ebben milyen szerepet játszhatnak az országonként eltérő védőoltási eljárások. Konkrétan a tuberkulózis (TBC) megelőzésére kifejlesztett BCG-vakcinára fókuszáltak, és azt találták, hogy ennek alkalmazása fordított összefüggést mutat a COVID-19 fertőzöttséggel, illetve a betegség lefolyásával. Vagyis: egy adott országban minél többen kaptak BCG-oltást, annál kevesebb a súlyos koronavírusos megbetegedés. A tanulmányban közölt adatok alapján egyértelműnek tűnik, hogy az olyan országokban, ahol soha nem volt kötelező a BCG-oltás, lakosságarányosan több áldozatot követel a koronavírus. Az sem mindegy, hogy mikor vezették be ezt a vakcinát, illetve meddig volt kötelező: minél több éven keresztül használták, annál kisebb a halálozási arány. Azokban az országokban, ahol soha nem volt kötelező a BCG, még a megbetegedések száma is nagyobb volt (lakosságarányosan). 

Az amerikai tanulmányt a Semmelweis Egyetem honlapján szemléző dr. Ruppert Mihály PhD-hallgató hangsúlyozta: ha a megfigyelés helytálló, Magyarország – ahol 1954 óta alkalmazzák a BCG-oltást – a kedvezőbb helyzetű országok közé sorolható. Ide tartozik még többek között Brazília, ahol az 1920-as évektől, illetve Japán, ahol 1937-től kötelező ez a vakcina – a COVID-19 fertőzés mindkét országban az átlagnál kisebb mértékben vezet a betegek halálához. Ezzel szemben azokban az országokban, ahol a BCG oltási programokat felfüggesztették (például Spanyolország, Franciaország) vagy soha nem is volt kötelező (például Olaszország) a vírusfertőzés meglehetősen nagy arányban követeli a betegek életét. Ahol a vakcinát későn vezették be – Iránban például 1984-ben –, ott a védőoltásból származó előnyök szintén kevésbé érvényesülnek.

„Egy adott védőoltás általában egy adott vírus vagy baktérium ellen nyújt védettséget, kialakítva ellene az úgynevezett szerzett immunitást, amely a jövőbeni fertőzések esetén is »emlékszik« arra, hogy mit kell tenni. Úgy tűnik azonban, hogy a BCG nemcsak a tuberkulózis ellen nyújt specifikus védelmet, hanem erősíti az úgynevezett velünk született immunitást is, tehát egy sor más kórokozóval szemben is ellenállóbbá teszi a szervezetet. Ezt nevezzük adjuváns, vagyis kisegítő hatásnak” – magyarázta a Heteknek Falus András immunológusprofesszor, megjegyezve, hogy ez nem jelenti azt, hogy a tuberkulózis elleni oltás védettséget nyújtana a koronavírussal szemben, ugyanakkor a fertőzés lefolyása enyhébb lehet.

A professzor ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy komolyabb tudományos kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy a BCG-oltás mennyiben és hogyan használható a koronavírussal szembeni harcban. Erre vélhetően a járvány lecsengése után lesz lehetőség, a részletes statisztikai adatok birtokában. „A feltevés ugyan reménykeltő, de nem érdemes csak erre építeni a védekezést” – mondta Falus András. 

A klinikai vizsgálatok már világszerte elkezdődtek. „Senki sem állítja, hogy ez csodaszer” – nyilatkozta a The New York Timesnak Nigel Curtis, a Melbourne-i Egyetem és a Murdoch & Murdoch Gyermekkutató Intézet kutatója annak kapcsán, hogy egészségügyi dolgozók ezreit vonják be egy vizsgálatba, amelynek során az önként jelentkezők egy részének BCG-oltást, egy részének pedig placebót adnak be (Ausztráliában egyébként az 1980-as évek közepén leállították a kötelező tuberkulózis elleni oltást).

A szakember megjegyezte: a céljuk elsősorban az, hogy csökkentsék azt az időt, amit a fertőzött egészségügyi dolgozók otthon töltenek, és gyorsabban vissza tudjanak térni a munkába.

Hollandiában szintén egészségügyi dolgozók bevonásával indult egy klinikai vizsgálat: az ezer résztvevő fele BCG-oltást, másik fele placebót kap. A kutatás vezetője, Mihai Netea, Radboud Egyetem Orvosi Központjának szakértője úgy véli, a tuberkulózis elleni vakcina a veleszületett immunrendszert is „tréningezi”. Kutatócsoportja 2018-ban egy kísérlet során arra jutott, hogy a BCG-oltás hatékonyan működött a sárgaláz gyengített kórokozójával szemben is.

Denise Faustman, a Massachusetts Általános Kórház immunobiológiai igazgatója szintén bizakodó, és tervezi, hogy megkezdik az oltás klinikai vizsgálatát. Mint a The New York Timesnak elmondta, jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek az embereken – és nem egereken – végzett klinikai vizsgálatokból arra nézve, hogy ez a vakcina több fertőzéssel szemben is védelmet ad. Jelenleg támogatókat gyűjtenek a kutatáshoz, amelynek az eredményei négy hónap alatt elérhetők lehetnek.

 

Olvasson tovább: