Kereső toggle

Terjednek a kattintásvadász álhírek a járványról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A hivatalos szervek világszerte visszatartják a valós adatokat, Kínában hullahegyeket égetnek, az új járvány mögött amerikai-izraeli összeesküvés áll – a kattintásvadász portálok jóvoltából hömpölyög a koronavírussal kapcsolatos álhírfolyam.

Egyik olvasónk számolt be arról, hogy álcégek telefonon hívogatnak embereket azzal, hogy ha nem akarnak meghalni a vírusfertőzéstől, akkor rendeljenek megfelelő védőcsomagot. Más azt mesélte, hogy a munkahelyén az élelmesebbek már a járvány kitörésének kezdetén feltankoltak szájmaszkokból, s most borsos áron kínálják azokat az ismerősöknek, munkatársaknak. Az internet hemzseg a koronavírussal szemben hatékonynak mondott csodaszerektől, oltóanyagtól is. Japán hekkerek pedig egészségügyi szervezetek nevében küldözgetnek számítógépes vírusokat tartalmazó e-maileket.

A hírdzsungel közepette az emberek bizonytalanok abban, mennyire fenyegető a járványveszély. Lapunk által körbekérdezett családanyák többsége még nem halmozott fel emiatt tartós élelmiszereket – mint kiderült, inkább a férfiakat foglalkoztatja, hogy mi lesz, ha netán tényleg nem lesz mit enni. „Nálam a kamrában, hűtőben mindig van egy hétre való élelem, amit rendszeresen feltöltök. De őszintén szólva fogalmam sincs, hogyan lehetséges hónapokra előre ivóvíz- és élelmiszer-készletek biztosítását megoldani” – mondta el lapunknak egy ötgyermekes édesanya.

Az általános bizonytalanság közepette rengeteg egymásnak ellentmondó hír lát napvilágot. Krasznai Csaba kiberbiztonsági szakértő az ATV Híradónak úgy nyilatkozott, hogy az első pillanattól kezdve megjelentek Magyarországon is olyan álinformációk, melyek szerint nálunk is van fertőzött beteg (ma már tényleg van), vagy megtalálták a vírus ellenszerét, illetve a hatalom elhallgatja az információkat. A szakember hangsúlyozta, hogy csak a kormányzati kommunikációnak és a mértékadó hírforrásoknak szabad hinni.

Ugyanakkor a hivatalos információáramlásban is zavart keltett, hogy egy olasz orvosnak tulajdonított, szakmaiatlan állításokat tartalmazó körlevél nemcsak a Facebookon terjedt, hanem egy azzal azonos tartalmú levelet küldött ki kollegáinak a Magyar Gyógyszerész Kamara budapesti elnöke is. Innentől viszont az MGYK szakmai anyagaként terjedt tovább a neten. Bár az elnök állította, hogy a két levélnek nincs köze egymáshoz, az inkriminált körlevelet azóta leszedték az MGYK honlapjáról.

Mindez azért sem mellékes, mert az ál- vagy rémhírek szóbeli vagy írásbeli terjesztéséért akár 3 év börtön is kapható. A kormány által január végén létrehozott Koronavírus-fertőzés Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs hétfői sajtótájékoztatóján elhangzott: a rendőrség folyamatosan monitorozza a hirdetéseket, eseményeket, amelyek csalás gyanúját vetik fel a koronavírussal kapcsolatosan.

A hiteles tájékoztatás azért is fontos, mert az internet révén a legkülönbözőbb rémhírek keringenek. Vannak olyan videók (TOR app), melyeken állítólag kínai hullahegyeket égetnek sebtében, mert nem győzik eltemetni a sok halottat. Megszaporodtak az antiszemita kommentek is, különösen egyes arab médiumok jóvoltából újra terjednek a régi-új antiszemita összeesküvés-elméletek. A Neokohn hírportál hívta fel

a figyelmet a MEMRI (Middle East Media Research Institue) médiafigyelő intézet beszámolójára, mely szerint szaúdi, szír és egyiptomi újságok arról cikkeznek, hogy Izrael és az USA biológiai fegyverként, gazdasági és politikai okokból szabadította rá a járványt Kínára és az arab világra.  

„Sok (magyarországi) dezinformációs portál terjeszt pánikkeltésre alkalmas narratívákat a járványról, melyek több százezer felhasználóhoz jutnak el. A koronavírussal kapcsolatos álhírek növelik ezen oldalak forgalmát, és a koronavírus miatti egészségügyi félelmeknek köszönhetően további egészségügyi álhírek, kamu gyógymódok terjedhetnek el” – hívja fel a figyelmet a Political Capital (PC) friss elemzése, amely január 11. és február 11. között vizsgálta 12 hazai álhírterjesztő portál Facebook-oldalát, melyek közül hatnak 20 ezer fölötti, kettőnek 100 ezer fölötti követőtábora van. Az elemzők megállapították, hogy az effajta bejegyzések óriási érdeklődést generálnak.

A PC szerint az álhírterjesztés leggyakrabban a kattintásvadász álhíroldalak, ritkábban külpolitikai szereplők érdekeit szolgálja. A tanulmány megemlíti, hogy február elején a rendőrség Kiberbűnözés Elleni Főosztálya tucatnyi álhíroldalt magában foglaló hálózat tagjaira csapott le, akik a koronavírussal kapcsolatos kattintásvadász címekkel igyekeztek pánikot kelteni. Egy ízben arról írtak, hogy egy nő a koronavírus miatt összeesett és meghalt a Nyugati pályaudvarnál. A rendőrség beszámolója alapján jövedelmezőnek bizonyult a hisztériakeltés. A dezinformációs portálok elsődleges jövedelemforrásai ugyanis legtöbbször az oldalakon megjelenő reklámok; nem egyszer komoly nagyvállalatok hirdetései jelennek meg rajtuk a Google Ads felületén keresztül. Az NNYI által közzétett fotók megmutatják, hogy az egyik érintett website a ma már elérhetetlen blikkruzs.me volt – ez az oldal korábban előszeretettel terjesztett álhíreket közelgő nyugdíjcsökkentésről, nyugdíjkorhatár-emelésről – jellemzően kormányzati szereplők nem létező nyilatkozatait idézve – taglalja a PC elemzése.

A tanulmány a magyar médiatér koronavírussal kapcsolatos álhíreit négy tematikus csoportra osztja: a „népirtás”, a „biológiai fegyver”, az „eltussolás” és a „vírus ellenszere” blokkokra. A népirtáselméletek fő motívuma, hogy az USA akarja a kitenyésztett vírus által megroppantani Kína gazdaságát. Másik jellegzetes narratíva szerint Bill Gates vezényletével a világelit akarja ugyanígy a népességrobbanást megállítani, de idetartozik a Netflix januárban bemutatott „leleplező” sorozata is a járványok terjesztéséről.

A második témacsoport a harmadik világháború kirobbantását célzó összeesküvés-elméleteket foglalja magába – ezekben a biológiai fegyverként alkalmazott vírus előállítója hol a szabadkőműves angolszász világ, hol egy vuhani laboratórium. Mindez azért is képtelenség, mert a szorosan összekapcsolódó világgazdaság akármelyik kulcsszereplőjének megroppantása világgazdasági válsággal fenyeget – jegyzik meg a PC elemzői.

A harmadik csoport a „világvége”-elméleteké. Ezek az elméletek az emberiség kihalását vizionálják azon aggodalmakra építve, hogy egyes hatóságok a megbetegedések számát szándékosan alábecsülik. Bár a PC szerint a kínai hatóságok valóban kozmetikázhatták a számokat, de utcán fekvő halottak ezreiről és polgárháborús konfliktusokról nincs szó. Legvégül a negyedik témacsoportot a nem létező oltószer propagálása, illetve az oltásellenes csoportok ellenpropagandája alkotja. A tanulmány megjegyzi, hogy az álhírek iránti érdeklődés a járvány további terjedéséről szóló minden egyes hivatalos bejelentés után még inkább megugrik.

Óvatos turisták

A turizmus várható alakulásáról egyelőre kevés adat van, az első negyedév eleve nem számít csúcsidőszaknak. „A Booking.com-on keresztül foglaltunk márciusra egy görögországi szállást, amit már késő lemondani, mégis filózunk rajta. Nem mi lehetünk az egyetlenek, mivel a Booking nemrég körlevélben kérte a szállásadókat, hogy a lemondási díjnál legyenek tekintettel a közbejött járvány miatti óvatosságra, de ez nem hatotta meg őket. Így a dolgok jelenlegi állása szerint mindenképp ki kell fizetnünk a szállásdíjat” – osztotta meg lapunkkal dilemmáit egy budapesti férfi.
Hogy a lemondások eléggé benne vannak a levegőben, azt jól mutatja az is, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége a napokban tett közzé egy közleményt, miszerint „az utazó félelme nem lemondási ok”. Megfontolandó tehát minden külföldi utazás, mivel ha az adott úti cél az utazás napján nincs fenn a Külgazdasági és Külügyminisztérium által utazásra nem javasolt térségek listáján, akkor útlemondás esetén elbukjuk a befizetett vagy lefoglalt szállás- és útiköltséget. Ha az úti célunk még az utazás előtt felkerül a nem javasolt régiók listájára, akkor egyéni út esetén a szolgáltatók kétséges jóindulatára vagyunk utalva a lemondási díjat illetően. Szervezett út esetén – egy kormányrendelet értelmében – az utazási iroda ilyenkor köteles másik utat felajánlani vagy visszafizetni az addigi befizetéseket.
Útlemondás esetén egyedül a már befizetett utasbiztosítási díj az, amit a biztosítótól minden esetben visszakaphatunk. Azt sem árt tudni, hogy az utasbiztosítás nem nyújt fedezetet az esetleges koronavírus-megbetegedés kapcsán felmerülő költségekre, amennyiben a célterület az utazás napján szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által utazásra nem javasolt térségek között. Ha az adott régió csak az elutazás után kerül fel a listára, a karanténban rekedésért sem jár kártérítés, csak a szükséges (sürgősségi) orvosi ellátásért.

Olvasson tovább: