Kereső toggle

Forr a világ: Történelmi példázat március 15-ére

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Majd kétszázötven évvel ezelőtt megalakult az első magyar tudományos társaság, a Hazafiúi Magyar Társaság Pesten, báró Beleznay Miklós házában. A hazafiak a korszellemnek megfelelően, leginkább német mintára, elkezdtek foglalkozni a művelődés, az irodalom, a nyelv és a tudományok kérdéseivel.

Az irodalommal foglalkozás még nem az egyéniség kiteljesítésének az eszköze volt ekkor, hanem a nemzeti felemelkedés kulcsa. Annak a nemzetének, amelynek tetszhalotti állapotából való ébresztését talán ekkor kezdték meg a kör tagjai: Bessenyei György, Ányos Pál és a többiek. Ez a társaság volt az első, de aztán sorra jött a többi, amelyek szintén foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel.

Hessen-homburgi mintára alakult a társaság, nem véletlenül: Németország ekkor még nem létezett, dinasztikus vezetésű kisebb hercegségeket, választófejedelemségeket, királyságokat fogott egységbe a nagy szent római birodalom, a Német-római Császárság, Habsburg uralkodóval. Akárcsak Magyarország, amely szintén Habsburg vezetés alatt állott. Egyre nagyobb volt azonban az igény saját módon érezni, saját módon gondolkozni, felfedezni azt, hogy mi az a történelem, ami minket azzá tett, akik vagyunk; kik is vagyunk valójában, és ennek tudatában milyen új utakat tudunk választani.

Ahogy azt körülbelül 40 évvel később Kölcsey írja a Zrínyi dalában: „A jelenben múlt s jövő virúlt”. A „hogyan tovább”-ra több válasz kínálkozott. Ekkor már felbukkannak azok a kérdések, amelyek még ma is meghatározzák a közéletet: nyugati minták átvétele, vagy szerves magyar fejlődés? A haladás feltétlen Nyugatról jön, vagy megvan a még szunnyadó nemzetben a fejlődéshez szükséges kapacitás?

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: