Kereső toggle

Zsebünkben az új kőolaj

Az 5G-jövő nagyon más lesz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A következő évtizedekben az 5G nélkül aligha képzelhető el gazdasági fejlődés, az új technológiát „termelő” országok geopolitikai hatalma pedig jelentősen megnő. Az 5G-s hálózatok azonban komoly veszélyt hordoznak magukban a privát szféránkra és a nemzetbiztonságra nézve is.

„Az új évtizedbe lépve az 5G technológia teljes mértékben megváltoztatja majd a kommunikáció módját és azt, ahogyan megtapasztaljuk a körülöttünk lévő világot” – jelentette ki TM Roh, a Samsung mobilkommunikációs üzletágának elnöke a Galaxy S20 család három új – természetesen 5G-képes – termékének bemutatóján. A megállapítás nem puszta marketingfogás volt. Évek óta jelentős várakozás övezi az eddigi 4G-s kommunikációs rendszert felváltó ötödik generációs technológiát, amely nemcsak hogy akár százszor gyorsabb lesz, de egyszerre szinte bármennyi eszközt rá tudunk csatlakoztatni, kétoldalú kommunikáció esetén pedig a válaszidő egy milliszekundumra csökkenhet (csak viszonyításként: az agy képfeldolgozási válaszideje 200 milliszekundum).

És hogy a gyakorlatban mire szolgálhat mindez? Ennek alighanem csak a fantázia – pontosabban az üzleti elképzelések – szabhatnak majd határt. Ugyanis jóval többről van szó, mint hogy percek alatt tudunk majd letölteni filmeket jó minőségben; vagy nem fog szakadozni a net akkor sem, ha sokan csatlakoznak rá; és élvezetesebbek lesznek a felhő alapú játékok. Az 5G jó eséllyel teljesen átalakítja a jelenlegi életformánkat: nemcsak a vezető nélküli autózást teszi lehetővé, hanem megreformálja a (nagyvárosi) közlekedést (forgalomoptimalizálás, parkolóhelyek kiosztása, drónok irányítása); eljöhet az okosotthonok kora, ahol a hőmérőtől a hűtőszekrényig minden háztartási eszközünk rácsatlakozik az internetre, az eddiginél is nagyobb kényelmet biztosítva; a mentőautóban szállított betegen távvezérléssel már menet közben elvégezhetők lesznek a legfontosabb vizsgálatok; a közbiztonságot növelheti, hogy a biztonsági kamerák képét valós időben, automatizálva lehet elemezni; és a robotika fejlődése előtt éppúgy további távlatok nyílhatnak, mint a szórakoztatóipar előtt, ahol a gyors válaszidőt igénylő virtuális valóság (VR) és kiterjesztett valóság (AR) még erősebb élményeket kínálhat majd.

Kommunikációs evolúció

Talán sokan emlékszünk még arra, amikor (hagyományos) mobiltelefonunkon már meg tudtunk nézni egy vasúti menetrendet – az akkori 2G, vagyis második generációs telekommunikációs hálózat fejlettségén csodálkozva még nem feltétlenül gondoltunk arra, hogy a 3G-s rendszerben már internetezni is tudunk majd, a 4G-nek köszönhetően pedig egy mobilszámítógép lehet a zsebünkben, amelyen mellesleg telefonálni is tudunk. „Az 5G műszaki szempontból ennek a hosszútávú fejlődésnek a következő szakaszát jelenti. Ez már nem pusztán egy mobilszámítógép-hálózat lesz. Gyakorlatilag minden, adatokat használó és előállító eszközt rá lehet csatlakoztatni, amelyek párhuzamosan tudnak majd kommunikálni, függetlenül attól, hogy egy hőmérőről van szó, amelynek kis sávszélesség és hosszú válaszidő is elegendő, vagy 8K-s felbontásban szeretnénk élő videót nézni, ami értelemszerűen jóval nagyobb kapacitást igényel” – mondta a Heteknek Schulcz Róbert, a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi oktatója. Az úgynevezett Dolgok Internete (Internet of Things – IoT) iránti igényt a szakértő szerint nem az 5G teremtette meg, hanem fordítva: erre az igényre született meg az ötödik generációs telekommunikációs technológia. Ennek azonban van egy sajátossága:   nemcsak az eddig megszokott néhány száz Megahertz és néhány Gigahertz körüli frekvenciákat használja, hanem 20 Gigahertz és 30 Gigahertz körüli frekvencián továbbítja majd az adatokat; ám ezeknek a hullámhosszoknak az esetében – a 4G és a wifi-hálózatok tartományához képest – nagyobb a jelveszteség, a sugárzást könnyen elnyelik az útjában lévő tárgyak. Ezért – és a jelentős adatmennyiség miatt – az információ átjátszására szolgáló bázisállomásokat egymáshoz közel kell elhelyezni – Schulcz Róbert szerint nagyvárosokban minimum két-három épületenként telepíthetnek ilyen eszközöket. Ez nemcsak a beruházások és a fenntartás költségeit, illetve a hibalehetőségeket növeli meg, hanem az egészségügyi kockázatok miatti aggodalmakat is (erről lásd keretes írásunkat). Továbbá az a probléma is felmerül, hogy ilyen magas frekvenciákon mennyire lehet biztosítani az 5G-s lefedettséget (térerőt) a ritkán lakott területeken.

A magas költségek kérdése azért is lényeges, hiszen a megtérülést valamiből finanszírozni kell. Logikus következtetés, hogy az 5G hálózaton keresztül, szó szerint, beömlő adatokat – egy önvezető autó például óránként 3 terrabyte adatot termel – miként lehet majd hasznosítani. Az adatbányászat ma az egyik leginnovatívabb iparág, amely elképesztő összegeket termel – és a lehetőségek tárháza egyre nő. A New York Timeshoz nemrégiben kiszivárgott egy adatfájl, amely 12 millió amerikai állampolgár 50 milliárd adatát tartalmazta arról, hogy merre jártak: ezeket 2016 és 2017 között gyűjtötték be róluk a telefonjukon keresztül. Önmagában a helyadatok hasznosítása elképesztő üzlet, ám a telefonunkra telepített applikációk már most ennél jóval több információt gyűjthetnek, és gyakran – a tudtunk nélkül – gyűjtenek is be rólunk.

Schulcz Róbert szerint ezeknek a tárolásáról, hasznosításáról az átlagfelhasználó nehezen tud információt szerezni, így a rendszer jelenleg a bizalomra épül – bár, tehetjük hozzá, az újabb és újabb adatkezelési botrányok láttán kérdéses, hogy ez mennyire biztos alap a személyes adataink védelmét illetően.

A Dolgok Internete ráadásul a kiberbiztonság kérdését is felveti, hiszen az internetre kötött rengeteg „buta” eszköz ontja magából az olyan adatokat, amelyekből például könnyűszerrel megállapítható, hogy mikor nem tartózkodunk otthon, de akár egy biztonsági kamera képe is könnyebben illetéktelen kezekbe kerülhet, ha az direktben kapcsolódik a hálózatra egy többé-kevésbé megbízható vállalati vagy otthoni tűzfal nélkül.

Nemzetbiztonsági kockázatok

Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője a Heteknek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern technológiák adatok nélkül nem működnek, ezért az adatbányászat a gazdasági növekedés egyik motorja – ugyanakkor szükséges, hogy ez megfelelő szabályozás mellett történjen. Annál is inkább, mert „a rólunk keletkező adatok – földrajzi helyzetünk, internetes kereséseink, kattintásaink, okosapplikációk információi – alapján már ma is olyan szintű profilt lehet rólunk alkotni, amilyet a legközelebbi rokonaink, vagy akár mi magunk sem tudnánk”.

„Az 5G hasonló a kőolajhoz: nemzeti szinten meghatározza a gazdasági fejlődést, ugyanakkor kevés országban »termelik«, ezek az országok pedig jelentősen növelhetik a geopolitikai erejüket” – jegyezte meg a technológia jövőbeni hatásairól szólva a szakember. Hozzátette: ebben a tekintetben jelenleg Kína a legnagyobb szereplő az Egyesült Államok, illetve Svédország mellett – az érintett cégek pedig olyan szabadalmakkal, know-how-val, gyártási képességekkel rendelkeznek, amit a „nulláról” aligha lehetne már beérni.

Az 5G hálózatok telepítése azonban nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet. Európában nem véletlenül alakult ki vita arról, hogy a kínai Huawei szerepet kaphat-e – és ha igen, mekkorát – az infrastruktúra kiépítésében. A brit kormány a napokban adott zöld lámpát ezen a téren a „magas kockázatú” beszállítóknak – a Huawei is ilyen –, ám csak a hálózat „nem érzékeny” részeinél. A német kormány is megosztott a témában: miközben három mobilszolgáltatójuk is vásárol a Huaweitől, az amerikaiak olyan hírszerzési információkat adtak át a németeknek, miszerint a kínai cég együttműködött a kínai titkosszolgálattal.    

Krasznay Csaba szerint az Európai Unió – és benne Magyarország is – igyekszik úgy egyensúlyozni a kérdésben, hogy a Kínával való gazdasági együttműködés hasznát se veszítsék el, de közben ne szolgáltassák ki magukat nemzetbiztonsági téren. Hogy az ilyen jellegű kockázatok mennyire reálisak, azt jól jelzi a The Washington Post által a napokban publikált oknyomozó riport is, amely rávilágít: az Egyesült Államok évtizedeken keresztül lehallgatta nemcsak az ellenséges, hanem a szövetséges országok sorát is, miután a CIA tulajdonába került a világ legjelentősebb kódolóeszköz-gyártó cége. 

Az 5G hálózat esetében azonban

a kockázat nem merül ki csupán a lehallgatásban. „Egy esetleges háborús konfliktusban Kína dönthet úgy, hogy beszünteti ezeknek az eszközöknek a támogatását, vagy akár bele is nyúlhat a rendszerbe, megbénítva az adott ország közlekedését, iparát vagy távközlését” – jegyezte meg Krasznay Csaba.

A szakértő hangsúlyozta: a privát szférát és a nemzetet érintő veszélyek ellenére az 5G egyéni és közösségi szinten is fontos fejlesztés, mi több, a tízmilliós metropoliszok – a közlekedéstől a közbiztonságon keresztül az energiafelhasználásig – enélkül már aligha lennének élhetőek a jövőben. Ugyanakkor – tette hozzá –, ha fontosnak tartjuk a privát szféránk, illetve a nemzetünk biztonságát, akkor elkerülhetetlen, hogy ezek a dilemmák a közbeszéd részei legyenek, és lefolytassák az adatbiztonsággal kapcsolatos vitát.

Veszélyes-e az 5G az egészségre?

A mesterséges elektromágneses sugárzás alól aligha tudja bárki kivonni magát, hiszen az elektromos eszközök révén évtizedek óta jelen van a környezetünkben. A Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztályának állásfoglalása szerint a jelenlegi tudományos kutatások eredményei alapján ennek nincs bizonyíthatóan káros hatása, ha a sugárzás mértéke „az ajánlott szintek alatt marad”. Thuróczy György, a főosztály vezetője egy előadásában elmondta: a nemzetközileg elfogadott határérték 41 és 60 V/m között van. Márpedig a 2012-ben elérhető összes mérési adat alapján a 2G-s, 3G-s és 4G-s bázisállomások környezeti terhelésének globális átlaga 0,6 V/m volt, és a kutató szerint városi környezetben ma sem haladja meg az 1 V/m nagyságrendjét. A bennünket közvetlenül érő sugárzás tekintetében Budapesten 2016-ban és 2017-ben több embert is vizsgáltak, de még a bázisállomásoknál sem mértek a 0,15 V/m-nél nagyobb értéket, a wifit és a telefonokat tekintve pedig 0,03 V/m-nél is kisebb értékek jöttek ki 24 órás átlagban. (A magasabb frekvenciás 5G esetében a térerősség még kisebb.)
A főosztály állásfoglalása szerint egyes tanulmányok ugyan azt sugallták, hogy összefüggés lehet a mobiltelefonok által kibocsátott sugárzás és a különböző rákos daganatok kialakulása között, más tanulmányok azonban ezt nem erősítik meg. A szakértők szerint józanságra int az a felismerés, hogy a tumorok előfordulási gyakorisága nem nőtt a mobiltelefonok elterjedése óta.

Olvasson tovább: