Kereső toggle

Vírus határok nélkül

Kína küzdelme

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A korábbi hasonló járványoknál gyorsabban terjed, ám egyelőre a halálozási rátája kevésbé rossz a Kínában megjelent koronavírusnak. És mintha Peking is átláthatóbban folytatná a járvány elleni harcot, bár vannak információk, amelyek árnyalják ezt a képet. Hogyan éli meg a történteket egy magyar fiatalember? Kialakulhat-e szupervírus és globális vészhelyzet?

„A kínai újévi ünnepek után a héten nyitottuk volna ki az éttermünket, de a kormányrendelet értelmében mi is zárva tartunk, maximum a házhoz szállítás fog működni, hacsak nem rendelnek el kijárási tilalmat. Mondjuk, a futárok közül is csak a bátrabbak közlekednek a városban, és ők sem adják át a megrendelt ételt, csak leteszik az ajtóban” – mondta a Heteknek Zoltán, aki kínai feleségével és kisgyermekükkel kínai viszonylatban közel, 1300 kilométerre laknak Vuhantól. Attól a várostól, ahol decemberben jelent meg egy tüdőgyulladást okozó új koronavírus (amely lapzártánkig 6 000 megbetegedést és 132 halálesetet okozott Kínában, és csaknem száz fertőzést regisztráltak világszerte). A várost – több más sokmilliós metropolisszal együtt – karanténba zárták, a kínai kormány pedig mindenhol azt javasolja, hogy senki ne hagyja el az otthonát, ha mégis, akkor viseljen egészségügyi maszkot, a kínai újévvel együtt járó munka- és iskolaszünetet pedig meghosszabbították hétfőig. 

Zoltán és felesége egy kifejezetten népszerű éttermet működtet egy 17 milliós városban, ezt nyitották volna most ki az újévi munkaszünet után. „Az utcában mindig óriási a gyalogos forgalom, most viszont gyakorlatilag senki nem jár erre, pontosabban erre sem. Ez egy óriási város, de olyan mintha kihalt volna, döbbenet” – mondja a magyar fiatalember. Hozzáteszi: egyik alkalmazottja „csak” 800 kilométerre utazott el, hogy meglátogassa a szüleit, de vissza már nem tudott jönni, mert azt a térséget is lezárták.

Zoltán családjával néhány napra hazalátogatott Magyarországra, a héten utaztak vissza. Csomagjukba több száz maszkot pakoltak be – kinti barátaik ugyanis kérték, hogy vigyenek nekik az ott hiánycikknek számító védőeszközből. „Az emberek ugyan összességében bíznak a kormányban, és követik az utasításokat, de azért vannak, akik nagyon félnek. Van olyan ismerősöm, aki az utcára sem mer kimenni, mert azt hiszi, azonnal meghal. Pedig a mi városunkban még csak 56 esetet regisztráltak, abból három súlyos” – mondta Zoltán, megjegyezve, hogy a hatóság emberei házról házra járva kutatják, hogy kinek vannak rokonai Vuhanban, aki pedig járt ott mostanában, annak jelentkeznie kell a rendőrségen, ha nem teszi, komoly büntetéssel néz szembe. „Megjelent egy applikáció is, amivel megnézheted, hogy azon a repülő-, vonat- vagy buszjáraton, amin mondjuk tegnap utaztál, volt-e olyan utas, akin jelentkeztek a betegség tünetei. Ez nagyon népszerű” – fogalmazott.

„Vannak persze ügyeskedők is, akik importálják a maszkokat, és tízszeres áron próbálják eladni. Olyat is hallani, hogy a kukákból kiveszik a maszkokat, kimossák, kivasalják és újracsomagolva árulják. De van kereslet teljes biológiai védőruhára is, ez 1,3 millió forintnak megfelelő összegbe kerül” – mondta Zoltán.

Arra is utalt, hogy a Kínán belüli és az ázsiai turizmust is érzékenyen érintette a járvány – vélhetően ezen a téren lesznek tapasztalhatók legelőször a gazdasági következmények. És nem csak Ázsiában. „Szombaton egy bécsi partner értesített bennünket, hogy Kína határozatlan ideig megtiltotta, hogy állampolgárai csoportosan elhagyják az országot. Ez óriási csapás az európai turizmusra, hiszen az Ázsiából érkező turisták 60-70 százalékát Kína adta, és erre külön iparág épült Budapesttől Párizson át Milánóig szinte mindenütt” – mondta a Heteknek egy ázsiai turisták beutaztatásával foglalkozó európai cég magyar munkatársa, hozzátéve, hogy mindez azért is okoz gondot nemcsak az utazásszervezőknek, hanem a buszos cégeknek, hoteleknek és éttermeknek is, mert a kínai újév körüli időszak általában „meglendíti” a gyengébb téli turisztikai forgalmat. Ez most elmarad, ráadásul a már befizetett díjakat – vis maior lévén – maradéktalanul vissza kell fizetni. Forrásunk úgy tudja, arról még nincs szó, hogy az itteni repülőterek nem fogadnák a kínai utasokat, de Bécsben például már ennek a lehetősége is felmerült. „Egyelőre senki nem tudja, hogy ez meddig fog tartani, mindenesetre mi már márciusi utakra is kaptunk törléseket” – jegyezte meg.

A kutatók számításai szerint a lappangó megbetegedések száma Kínában már a 40 ezret is meghaladhatta a múlt hétvégén, és mivel a vírus a lappangási idő alatt is fertőz – ellentétben a korábbi hasonló kórokozókkal, a SARS-szal és a MERS-szel –, meglehet, hogy világjárványra kell felkészülni.

Vannak olyan információk is, amelyek szerint a hivatalosan elismert megbetegedések száma „kozmetikázott”. Az üldözött keresztényeket segítő Barnabas Fund például közölt egy beszámolót olyan hívőktől, akik Vuhan közelében élnek. Mint írják, videofelvételek vannak zsúfolt kórházakról, ahol szívszaggató sírások és sikolyok hallatszanak, a folyosók pedig tömve vannak holttestekkel. Állításuk szerint orvosok könnyek között ismerik be, hogy semmi sem igaz a hírekben megjelenő adatokból, a valóságban sokkal több fertőzött beteg és halálos áldozat van – miközben más információk szerint egészségügyi személyzetből és gyógyszerekből jelentős a hiány.

Vírus állatról emberre

„Egy úgynevezett zoonótikus fertőzésről van szó, ami azt jelenti, hogy a vírus állatról jutott át az emberre – miután képessé vált a faji határok átlépésére –, és már emberek között is képes terjedni. A szóban forgó új koronavírust denevér hordozza, innen vagy direkt, vagy egy köztes gazdaszervezet közvetítésével jutott el az emberig. Ez nem egyedülálló jelenség, láttunk már ilyet például a 2002-es SARS-járvány esetében, akkor a koronavírus forrását szintén denevérek jelentették, a közvetítő pedig a cibetmacska volt, amelyet előszeretettel fogyasztanak Kína egyes vidékein” – magyarázta a Heteknek Jakab Ferenc professzor, a Pécsi Tudományegyetem virológiai kutatócsoportjának vezetője. Hozzátette, az új vírus gyakorlatilag a SARS „testvérének” tekinthető, hiszen genetikai állományuk 80 százalékban azonos.

A szakértő szerint az összeesküvés-elmélet kategóriába tartoznak azok az értesülések, miszerint a vuhani virológiai laborból került volna ki a vírus. „Egy kórokozó egy ilyen laborból véletlenül nem tud kikerülni, ráadásul mesterségesen szinte lehetetlen előállítani. De nem is érdemes innen megközelíteni a kérdést, hiszen a természet a legnagyobb laboratórium, és fel kell rá készülni, hogy ahol emberek vadállatokat fogyasztanak, vagy azokkal testközelben élnek együtt, ott a kórokozók előbb vagy utóbb átlépik a faji határokat, és mivel ma a kontinensek közötti utazás minden korábbinál egyszerűbb, világméretű járványok is könnyebben kitörhetnek” – fogalmazott Jakab Ferenc, aki szerint teljesen reális, hogy a vuhani halpiacon kezdett el terjedni a betegség – ám nem halak vagy kígyók, hanem feltételezhetően az ott árult vadállatok valamelyikének közvetítésével. Bizonyos források szerint azonban a vírus már hetekkel a vuhani piacon észlelt megbetegedések előtt cirkulálhatott a populációban. Erre vonatkozó vizsgálatok még folynak.       

Bonyolult kérdés, hogy miként és milyen körülmények között képes egy ilyen vírus átjutni az állatról az emberre, de kétségtelen, hogy az úgynevezett RNS-alapú vírusok – ide tartoznak a koronavírusok is, amelyek alakjuk után kapták gyűjtőnevüket – sokkal könnyebben mutálódnak, mint a DNS alapúak. Előbbi kategóriába tartozik az AIDS-et okozó HIVvírus is, amelynek nagyfokú változékonysága közrejátszik abban, hogy a mai napig nem sikerült vakcinát kifejleszteni ellene. De ugyanezzel magyarázható az is, hogy minden évben új védőoltást kell előállítani a szezonális influenzajárványok ellen.

Hogy mennyire könnyen terjed egy vírus, az a megfékezésére bevezetett járványügyi intézkedésektől függ, mint például a higiénés szabályok szigorítása, a szájmaszk használata vagy éppen a karantén felállítása. Sok esetben az időjárás is fontos körülmény: a cseppfertőzéssel terjedő kórokozóknak a száraz, meleg, napsütéses idő nem kedvez.  

Jakab Ferenc a rendelkezésre álló adatok alapján úgy látja, hogy az új koronavírus gyorsabban terjed mint a SARS vagy a 2012-ben felbukkant MERS, ugyanakkor a halálozási rátája úgy tűnik alacsonyabb, a 10, illetve 30 százalékkal szemben 2-3 százalék. „Ez nem jelenti azt, hogy ez így is marad, hiszen sokan állnak még kezelés, illetve megfigyelés alatt” – jegyezte meg.   

Az állatoktól származó zoonótikus fertőzések nemcsak alsó- és felső légúti megbetegedéseket képesek előidézni, hanem olyan rettegett betegségeket is, mint az Afrikában időről időre felbukkanó Ebola (amelyet szintén denevérek hordoznak). Egy világméretű Ebola-járvány kitörésére ugyanakkor sokkal kisebb az esély, mint a koronavírusok esetében. Ennek kézenfekvő oka van: az előbbi direkt emberi érintkezéssel (székleten, véren, testnedveken keresztül) terjed, utóbbi viszont cseppfertőzéssel.

Azzal kapcsolatban, hogy elképzelhető-e egy olyan „szupervírus”, amely a legrosszabb tulajdonságokat egyesíti, vagyis magas halálozási ráta mellett könnyen terjed, a professzor elmondta, ezt sem kizárni, sem előre jelezni nem lehet. Mint ahogy azt sem, hogy esetleg mesterségesen állítanak elő ilyet biológiai fegyverként, bár – hangsúlyozta Jakab Ferenc – ennek a gyakorlati megvalósítása meglehetősen nehézkes, igen komoly szaktudást igényel. Ennél aktuálisabb és fenyegetőbb probléma – jegyezte meg – az antibiotikum rezisztens baktériumok terjedése, amely komoly kihívás elé állítja a mai modern egészségügyet is (a témáról lásd: Támadnak a rémálom baktériumok – Az egészségügy egyik legégetőbb kihívása. Hetek, 2019. november 29.). 

Olvasson tovább: