Kereső toggle

Célkeresztben is kitartanak

Fontos üzenet a magyar katonák jelenléte Irakban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Továbbra is folytatják iraki szolgálatukat a magyar katonák, bár a küldetés ma nyilvánvalóan több kockázattal jár, mint amikor 2015-ben, az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépés kezdetén elindult.

„Tényleges veszélyben voltak a magyar katonák Irakban, mert Irán számára rakétákkal elérhető az ország egész területe, így a magyar misszió bázisa is – mondta a Heteknek Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. – Eddig ennek csak elméleti lehetősége volt, de most Kászim Szulejmáni tábornok likvidálása után ezzel is számolni kell. A legutóbbi iráni rakétatámadásnak szerencsére ugyan nem voltak sem amerikai, sem magyar, vagy más nemzetiségű áldozatai, de ez nem azt jelenti, hogy az irániak ne tudnának pontosan célozni. Négy rakétával is eltalálták például azokat a hangárokat, ahonnan a feltételezések szerint a tábornok autóját eltaláló drónok felszálltak” – hangsúlyozta a kutató.

A mintegy 200 fős magyar kontingens iraki jelenléte – amelynek az őrzés-védelmi feladatok mellett központi eleme az iraki kurd pesmerga harcosok kiképzése – nem kulcsfontosságú a nemzetközi misszió küldetése szempontjából. „Már a kiképzési program kezdetén nyilvánvaló volt, hogy az egyik fő szerepe a magyar–amerikai kapcsolatok erősítése, egyfajta kapocs létrehozása volt. Nyilván a kurdok felé jelentős baráti gesztus is, hiszen Magyarország támogatja a kurd autonómiát. (Amikor néhány éve Budapesten járt az iraki kurd régió elnöke, Maszud Barzani, Orbán Viktor lényegében létező államként beszélt Kurdisztánról – a szerk.) Emellett menet közben a keresztényüldözéssel szembeni küzdelem is szemponttá vált. Ugyanis az iraki keresztények utolsó mentsvára a kurd régió, így annak a stabilitása alapvető kulcsa annak, hogy egyáltalán megmaradjon a kereszténység a térségben – mondta a szakértő, aki szerint a küldetéssel Magyarország a radikális iszlám terrorizmus elleni globális küzdelemben is aktív szerepet vállal.

„Természetesen minden ilyen hozzájárulásunk az ország tényleges erejével arányos. Önmagában a 200 fős magyar kontingens nélkül is ugyanúgy tudna tovább működni a nemzetközi misszió. Végső soron minden kisebbségi részvétel – nem csak a magyar – az ilyen nemzetközi programokban politikai jellegű üzenetet hordoz, de ez így van rendjén” – állította Wagner Péter.

 

Egy év kell Iránnak az atombombához

Az izraeli katonai hírszerzés éves jelentése szerint Teherán 2020 végére elegendő mennyiségű dúsított urániummal rendelkezik majd ahhoz, hogy atombombát állítson össze. A nukleáris fegyver célba juttatásához megfelelő rakéta kifejlesztése 2021 végére várható.
2019-ben Irán fokozatosan átlépett minden olyan korlátozást, amelyet a 2015-ös atomalkuban vállalt magára. Így a jelenlegi ütemben 1300 kilogramm dúsított uránnal rendelkezhet, amelyből elő tudja állítani az egy bomba létrehozásához szükséges 25 kilogramm fegyvertisztaságú uránt.
A jelentés szerint Irán ennél gyorsabban is eljuthatna erre a szintre, de jelenleg azt várja, hogy az atompaktum résztvevői – különösen az Egyesült Államok – visszatérjenek a megállapodáshoz. (Mint ismert, Donald Trump szerint egy teljes megállapodásra van szükség, amely nemcsak 10 évre, hanem véglegesen garantálja, hogy Irán soha nem jut atomfegyverhez. Ezt a koncepciót támogatja Boris Johnson brit miniszterelnök is.) Ali Hamenei ajatollah minden bizonnyal tisztában van azzal is, hogy az atomfegyver birtoklását valószínűleg katonai eszközzel akadályozná meg az Egyesült Államok és/vagy Izrael.
A közvetlen konfrontáció helyett Izrael az elmúlt években a „másodlagos háború” keretében több száz bevetést hajtott végre a Hezbollah részére küldött iráni fegyverszállítások ellen, továbbá azt is igyekezett megakadályozni, hogy a síita terrorszervezet állásokat építsen ki Szíriában. Ebben eddig kulcsszerepet játszott Kászim Szulejmáni, aki Hasszán Naszrallah szoros szövetségese volt. (A gonosz stratégája. Hetek, 2020. január 10.) Így Izrael számára most lehetőség nyílik arra, hogy megpróbálja gyengíteni a Hezbollah és Irán szövetségét – áll az izraeli hírszerzési jelentésben, amely szerint bár alacsony egy új háború kitörésének a lehetősége 2020-ban, a térségben olyan sok feszültség halmozódott fel, hogy egy váratlan fejlemény vagy katonai hiba kirobbanthat nem szándékos konfliktust is.

 

Olvasson tovább: