Kereső toggle

Sport és zsidó öntudat

A Maccabi Európai Játékok Budapesten

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Orbán Viktor fogadja a Maccabi játékok szervezőit.

Budapest először ad otthont a Maccabi Európai Játékoknak ezekben a napokban. A zsidó sport gyökerei az emancipációig és a cionizmus eszméjének megszületéséig nyúlnak vissza Magyarországon.

Négyévente, az aktuális olimpiát követően rendezik meg Izraelben a „zsidó olimpiaként” is emlegetett Maccabi Világjátékokat. Ehhez képest két év eltolással, de szintén négyévente kerül sor a Maccabi Európai Játékokra, amelynek ezúttal Budapest ad otthont. A tizenötödik alkalommal megrendezett, bő egy héten keresztül tartó seregszemlén 22 sportágban találkoznak a világ zsidó sportolói. 42 országból több mint 3000 résztvevő érkezett a magyar fővárosba, ahol ez lesz minden idők legnagyobb multisportrendezvénye. A magyar csapat 208 fővel képviselteti magát, a legidősebb versenyzőnk 81, míg a legfiatalabb 14 éves.

A Maccabi Világjátékok – amely ma már jóval több, mint sportrendezvény – először 1929-ben Prágában került megrendezésre. A „zsidó olimpia” létrejötte nem választható el az európai zsidóság emancipációjától, illetve a cionizmus eszméjének megszületésétől, amelyek Magyarországon is kiváló táptalajt jelentettek a zsidó sport számára. Báró Eötvös József kulturális miniszter emancipációs törvénye előtt (1867. december 17.) ugyanis a zsidók másodrangú állampolgárok voltak. A törvény elfogadása azonban lehetővé tette, hogy felgyorsuljon az integráció, az emancipáció, a polgárosodás. A folyamat felgyorsulásához járult hozzá Schuschny Henrik orvos, tanár írása az Izraelita Magyar Irodalmi Évkönyvben. Ebben arról értekezett, hogy a zsidók testi nevelése segítséget nyújt az önbizalom és az önérzet erősödésében, amely fontos feltétele a „nemzetbe való beolvadásnak”. Ezt követően a Nemzeti Torna Egyletből kivált a zsidó származásúak egy csoportja, és megalakította a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK – 1888. október 16.) elnevezésű klubot. Gyakorlatilag ez a klub lett a zsidó sportolók bázisa.

Herzl Tivadar a II. Cionista Világkongresszuson megalkotta az új zsidóság eszméjét, amely alapot szolgáltatott a zsidó sportmozgalmak terjedéséhez, klubok megalakulásához: „A középkor gyámoltalan, szegény, sovány zsidó jelképéből a sport, az edzettség által széles mellkassal, izmos végtagokkal kiegyenesedve egy új, erős, fiatal generáció születhessen, szaporodjanak a sportklubok, éljen, virágozzon a sport.”

1903-ban az egyetemista cionisták alakítottak klubot Makkabea névvel. Jogi nehézségek okán az egyesület végül is egy új néven került bejegyzésre 1906-ban: a VAC (Vívó és Atlétikai Club) kezdőbetűi (V és A) egyben emlékeztettek a Dávid-csillag elemeire is. A klub megerősödésével új szakosztályok alakultak a vívás mellett: asztalitenisz, atlétika, birkózás, labdarúgás, így a VAC egy „all-round” sportegyletté vált.

1921 és 1926 között a „makkabis” labdarúgó szakosztály már a legfelsőbb osztályban játszott, és válogatott labdarúgói is voltak. Az egyesület taglétszáma elérte az 1000 főt, és a versenysport mellett a fiatalok sportos nevelése is szerepet kapott, saját cserkészklubbal rendelkeztek. Kiemelkedő bázisa a Bethlen téri zsidó gimnázium és árvaház volt.

1933-ban a VAC kosárlabdacsapata bajnoki ezüstérmet szerzett. A csapat játékosa volt az a Klein Rudolf, aki Izraelben később lerakta a kosárlabdázás alapjait, és Ralph Klein néven a csapat edzőjeként útjára indította a világhírű Maccabi Tel Aviv egyesületet. Ebben az évben egyébként a VAC csatlakozott a Maccabi Világszövetségéhez.

1938-hoz köthető a zsidó sportegyesületek betiltása, működésük ellehetetlenítése. 1945-ben a VAC ugyan újraalakult, de durva politikai beavatkozások eredményeként 1949-ben ismét beszüntették, majd 1952-ben betiltották a klub működését. Az újjáalakulására 1989-ig kellett várni. Ebben az évben a klub sportolói már részt vettek a 14. Maccabi Világjátékokon Izraelben (Maccabiah). 1993-ban hazánkat már egy 80 fős delegáció képviselte a Világjátékokon, mint legnagyobb európai csapat – és azóta is rendszeres résztvevői vagyunk az Európai és a Világjátékoknak.

 

Zsidó származású magyar sztársportolók

Bellák László világbajnok asztaliteniszező, Elek Ilona olimpiai bajnok tőrvívó, Fuchs Jenő olimpiai bajnok kardvívó, Guttmann Béla labdarúgó edző (a 4 – 2 – 4 rendszer feltalálója, a brazil és portugál válogatott edzője), Hajós Alfréd olimpiai bajnok úszó, Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, Kemény (Kohn) Ferenc, a modern kori olimpiák egyik alapító tagja, Komjádi Béla olimpiai bajnok vízilabdázó, Kárpáti Károly olimpiai bajnok birkózó, Kárpáti Rudolf hatszoros olimpiai bajnok kardvívó, Petschauer Attila olimpiai bajnok kardvívó, Székely Éva olimpiai bajnok úszó. (Forrás: EMG 2019, Szász György: Vívó és Atlétikai Club története)

Olvasson tovább: