Kereső toggle

Mit üzen a pólód?

Harc a nemzeti szimbólumok ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az internet népét hetek óta a Marvel- akcióhős Chris Pratt pólója tartja lázban. A ruhadarab- amely miatt rendkívül megosztónak, rasszistának és gyűlölködőnek bélyegezték a színészt- az amerikai zászlót ábrázolta.

Nem meglepő, hogy Amerikában lesifotósok hada figyeli a celebek minden egyes lépését. Nincs ez másképp Chris Pratt esetében sem. A színész körül elég hétköznapi dolog miatt robbant ki a botrány. Feleségével, Katherine Swarzenegger-rel sétált az utcán, amikor a amerikai történeti Gadsden- zászlót ábrázoló felsőjében lekapták.A kép miatt a közösségi oldalakon tömegek minősítették Prattet fehér felsőbbrendűnek és szélsőjobbosnak. A Yahoo nevű híroldal úgy hozta le a sztorit, hogy “fehér felsőbbrendűséget hirdető felsőben pózol” a Marvel-filmek sztárja (később helyesbítették “ruhaválasztása miatt kritizálják”-ra).

A póló ellentmondása abban rejlik, hogy az amerikai zászlón található, támadó pózban lévő csörgőkígyóra a balliberális oldal fehér elnyomás és rasszizmus szimbólumként tekint.

A botrány odáig fajult, hogy a színész karrierjét is befolyásolhatja: többen követelték, hogy írják ki a kasszasiker Galaxis Őrzői sorozatból (aminek folytatása körül amúgy is ellentétes hírek keringenek). A tömeges kiakadásban a kommenteket és bejegyzéseket olvasva mind  Pratt nyilvánosan vállalt keresztény hite, mind a nemzeti szimbólumokkal szemben álló progresszív baloldali narratíva közrejátszik.

 

Rasszista vagy sem?

Nagy kérdés, hogy miért gondolják rasszistának a pólón szereplő üzenetet. A Gadsden eredetileg egy amerikai történeti zászló, ami egy támadásra kész csörgőkígyót ábrázol sárga háttéren, “Ne lépj rám!” felirattal. A lobogó Christopher Gadsden tábornok után kapta a nevét, aki az amerikai függetlenségi háború mottójaként tervezte azt 1775-ben. A csörgőkígyó mind a 13 eredeti gyarmaton (lásd keretes írásunk) őshonos fajnak számított akkoriban. Nemzeti szimbólummá Benjamin Franklin emelte, amikor egy politikai képregényben ábrázolt egy nyolc részre osztott faragott kígyót, jelképezve a nyolc, szövetségre még nem lépett gyarmati területet. A kép alatt a “Vagy csatlakozol, vagy meghalsz” írás olvasható. Franklin más szövegkörnyezetben is előszeretettel használta a csörgőkígyót.  Nagy- Britanniában nagyon sokáig bevett gyakorlat volt, hogy a kontinensre küldték az elítélt bűnözőket.  Franklin egy szatirikus írásában azt javasolta, hogy a britek kedvességét köszönjék meg úgy, hogy cserébe ők meg a csörgőkígyókat küldenek.

 

Amint az amerikai gyarmatok egyre inkább elszakadtak Nagy-Britanniától és saját identitást és szabadság-koncepciót alakítottak ki, úgy lettek egyre népszerűbbek azok az egyedi (nemzeti) szimbólumok, amelyek ott élőket jellemezték. Ilyen volt a csörgőkígyó, a kopasz sas, az amerikai indiánok és a 13 gyarmatot csillaggal jelző zászló (Betsy Ross zászló) is.

 

A csörgőkígyót hivatalos amerikai jelképpé is választotta a kontinentális kongresszus 1778-ban. Ezt követően a szárazföldi tengerészgyalogosok mottójává vált, az amerikai hadseregben pedig továbbra is szimbólumként használják, több mint 241 éve. A Chris Pratt által viselt pólót jótékonysági célokból forgalmazzák, a katonai szolgálat miatt poszttraumatikus stresszben szenvedő veteránok megsegítésére. Ezek alapján felmerül, hogyan lehet egy történeti zászlót, ami a nemzeti egységet hivatott megjeleníteni, fehér felsőbbrendű jelképként értelmezni?

A progresszív baloldal szerint a szimbólum (hasonlóan a Betsy Ross- zászló és Nike sztorijához, bővebben lásd keretes írásunkban), bár eredetileg nem bírt rasszista tartalommal, az alt-right és neonáci csoportokban való népszerűsége miatt mégis azzá vált. Az újbaloldal szerint a rabszolgatartó időkkel azonosíthatóak ezek a jelképek, ezért elvesztették nemzeti jellegüket és a fehér felsőbbrendűséget jelenítik meg. Ezt az érvelést erősíti az amerikai munkahelyi egyenlő bánásmódot vizsgáló bizottság (EEOC) egy 2016-ban hozott döntése is. Az ügyben a szövetségi postahivatal volt érintett, mivel az egyik alkalmazottja panaszt tett az egyik karbantartóval szemben, aki Gadsden-féle csörgőkígyót ábrázoló baseball sapkában járt be dolgozni. A tényállás szerint a sapka sértette a panaszos érzékenységét rasszista tartalma miatt. Ezt szóvá tette a vezetőségnél is, akik felszólították a karbantartót, hogy tartózkodjon a sapka viseléséről munkahelyen. Véleményszabadságra hivatkozva ő viszont tovább hordta a ruhadarabot, ekkor fordult a helyi egyenlő bánásmódot vizsgáló szervhez a postai alkalmazott. A hatóság a döntésében nem minősítette nyíltan rasszistának a csörgőkígyós szimbólumot. Viszont részletesen kifejtette, hogy a történelmi jelkép napjainkra negatív hangvételűvé és megosztóvá vált, mivel szélsőjobboldali és neonáci csoportok előszeretettel használják gyűléseiken. A hatóság szerint az állami szervek kötelesek ügyelni a munkahelyen a diszkrimináció mentes és békés közegre, és azzal, hogy hagyták a karbantartót viselni a baseball sapkát, a panaszos egyenlő bánásmódhoz való jogát megsértették.

 

 

Pratt keresztény hite

 

Chris Pratt-et a kommentelők pólója kapcsán keresztény hite miatt is elővették. “Kikövettem. Eddig elnéztem neki ezt a kereszténységet, mert jó színész, de a bigott nézetei miatt vállalhatatlanná vált.”- írja egy, még kedvesebbnek számító online megszólaló. Pratt nyíltan vállalja kereszténységét, több díjátadón is Jézussal való kapcsolatáról beszélt. Tavaly az MTV Teen Choice díjátadóján a Jurassic Park-ban játszott szerepéért kapott elismerést. A rendezvényen első körben Istennek mondott köszönetet. “Szeretem Istent! Ez vagyok én, szeretem, Őt- szeressétek ti is!”- mondta a több ezer tinédzsernek. Ezt követően elmondta a fiataloknak 9 tanácsát az élethez, melyek között az imádkozásra ösztönzés mellett szerepel Isten melletti kiállás is: “ Isten létezik, és szeret téged. A legjobbat akarja neked. Hidd el! Én is ezt teszem”.  Pratt második feleségével együtt-, aki Arnold Swarzenegger egyik lánya- az amerikai Hillsong gyülekezetnek a tagja. Első feleségétől, a szintén színész Anna Farris-től való válása nagyon megviselte, elmondása szerint ezután fordult igazából Istenhez.

 

Politikai nézetei kapcsán viszont nem fogalmaz ilyen egyértelműen a színész, soha nem “coming out”-olt konzervatívként. Azt lehet tudni, hogy az erős hadsereget és a veteránok segítését támogatja, a család fontosságát hangsúlyozza (de az azonos neműek házassága mellett is tett pozitív nyilatkozatokat), valamint a szabad fegyverviselés mellett is kiállt.

Az póló-gate után több konzervatív újságíró és blogger kelt Pratt védelmére (Fox News-tól kezdve Infowarson át mindenki), amiben az ellenoldal saját álláspontját látta igazolódni, azaz hogy Pratt fehér felsőbbrendűséget hirdet ruha választásával.

 

Kettős mérce

 

Egyáltalán nem ritka, hogy az emberek egymás között ruhadarabokkal is közvetítenek üzenetet, hírességeknél pedig még hangsúlyosabb ez. Leonardo diCaprio például rendszeresen hord klímaváltozással kapcsolatos pólókat, sokan feminista és LMBTQ- támogató üzenetek viselnek magukon, a mások meg az abortuszt propagálják. Érdekes módon ezeknek nagy része nem éri el a társadalom ingerküszöbét, sőt, teljesen elfogadhatónak minősülnek, legyen bármennyire groteszk vagy akár közerkölcsöt sértő a képi megjelenítés. A Chris Pratt körül kialakult botrányból és a karrierje ellehetetlenítésén dolgozók hadából az látszik, hogy a nemzeti szimbólumok használata és a keresztény hit sokak szemében vörös posztóvá kezd válni.

Olvasson tovább: