Kereső toggle

Mindenki máshogy szeretné

Még mindig nincs egységes Balaton-koncepció

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Belföldön máig a legkedveltebb nyaralási úti cél a Balaton, ahol erősödőben van a minőségi és a családi turizmus. A régióban számos fejlesztés és beruházás folyik, ezek  összehangolása, egységes koncepcióba illesztése a „nemzeti Turizmusfejlesztési stratégia 2030” egyik fő célkitűzése.

 

Balatoni szállásadók beszámolói szerint az idei júniusi forróságban a nyári szünet kezdete után megugrott a térség látogatottsága, majd az elmúlt két hét hűvösebb időszakában érzékelhető volt némi visszaesés. Mint mondják, a Balaton elsősorban fürdőhely, az idegenforgalom még mindig erősen időjárásfüggő, bár ahol gazdag a szabadidős és kulturális programkínálat, ott hűvösebb időben is sok a vendég – például a Káli-medencében a most kezdődő Művészetek völgye rendezvénysorozatnak hála aligha kell majd visszaeséstől tartani. Ezt tükrözi a Balaton Turizmus Szövetség közleménye is, miszerint a tavaszi előszezonban is jól teljesített a tópart, hiszen a Nyitott Balaton akció keretében a húsvéttól pünkösdig tartó időszak 150 programjából annak ellenére sem kellett lemondani egyet sem, hogy abban az időszakban rengeteget zuhogott az eső. 

A magyarok számára a Balaton máig a legnépszerűbb belföldi úti cél. Ez derül ki a Budapest Bank idei felmérésének friss eredményeiből is, mely szerint a lakosság kétharmada tervez idén nyaralást, átlagosan 9 napot és 169 ezer forintot szánva erre a célra. Az emberek közel fele belföldi utazásra megy, a legtöbben (15 százalék) a Balatonra, ami így továbbra is az első helyen áll a hazai nyaralási toplistán. 

Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy Közép-Európa legnagyobb taváról van szó, amelynek sekély vize rövid idő alatt felmelegszik, ilyenformán a családok számára biztonságos fürdőhelyet jelent, nem beszélve arról, hogy páratlan természeti környezet veszi körül.   

Minőségi turizmus

Nem csak honfitársaink szeretik a magyar tengert, amit jól mutat, hogy évente kétmillió fizetővendéget regisztrálnak a különböző balatoni szálláshelyeken, aránylag a legtöbbet a nyári főszezonban. Nemzetközi trend, hogy a két-három hetes üdüléseket felváltja a pár napos kiruccanás: ma az emberek beülnek a családdal az autóba, és elmennek jellemzően egy vagy néhány napra, például egy hosszú hétvégére valahova. Magyarországon is a többszöri, rövidebb időtartamú utazás a legjellemzőbb, így a többség 2-4 éjszakára jön a tóhoz. A KSH adataiból az látszik, hogy a legdinamikusabban a minőségi szolgáltatások, szálláshelyek – szállodák – iránti igény nő. S miután a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére jelentős uniós források is rendelkezésre állnak, a „Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030” keretében két éve elindult a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program. 

A Kisfaludy Program legnagyobb kedvezményezettje 360 milliárd forinttal a Balaton-régió, ahol közel 40 szállodát építenek, korszerűsítenek, bővítenek, illetve újítanak fel. A hírek szerint 2017 óta valóságos beruházási láz tört ki a Balatonnál, így kikötők, valamint luxuslakóparkok sora épülhet a vízparton, többek között a korábbi kempingek helyére, melyeket az elmúlt évek során sorban eladogattak az önkormányzatok.  A helyiek petíciót is megfogalmaztak amiatt, hogy a Balaton- part teljes beépítése, magánosítása miatt lassan elfogy a szabadon megközelíthető partszakasz, nem beszélve arról, hogy a vízpart ilyen fokú beépítése környezetvédelmi károkhoz, a vízminőség romlásához – iszaposodás, hínárosodás – vezethet.

Mindenesetre a Kisfaludy Program része a balatoni strandfejlesztési projekt is, amelynek keretében közel 2 milliárd forintból 38 település 55 önkormányzati fizetős strandját újították fel. A még meglévő 20 szabadstrand – amiből már csak 2 található az északi parton – fejlesztése pedig idén nyáron kezdődik el.     

Vissza-visszatérő aggodalom, hogy a balatoni üdülőtérséget – akárcsak a hazai turizmust általában – erős szezonalitás jellemzi, tekintve, hogy a vendégéjszakák számának fele július-augusztusra koncentrálódik. Számos szempontból kedvezőbb lenne az egész éven át tartó turistaszezon, ezért a Turizmus Stratégia a családi vízparti üdülés elsődlegességén túl egy sokszínű, az egyes évszakokhoz igazodó programkínálat és ennek megfelelő infrastruktúra kialakítását sürgeti egy egységes Balaton-koncepció keretében. Ennek megvalósítása még várat magára, jóllehet – miként az a stratégiában is olvasható – a térségi szemlélet érvényesülése esetén a pályázati források sokkal összehangoltabban és hatékonyabban lennének felhasználhatók. A dokumentum a balatoni fejlesztések kiemelt céljaként fogalmazza meg egyébként új célcsoportok, nevezetesen a magasabb jövedelmű és magas fajlagos költéssel rendelkező vendégek elérését. 

Ex lex állapot

 

Ám jelenleg nemhogy egységes Balaton-koncepció nincs, hanem az önkormányzatok rossz anyagi helyzete, korlátozott döntési jogköre és egyfajta ex lex állapot is a meglehetősen önkényes módon zajló nagyberuházásoknak kedvez. „A Balaton-törvény 2016-os módosítása sokat lazított a vízpart beépítésének addigi szigorú szabályozásán, majd idén tavasszal maga a Balaton-törvény is beolvadt egy országos területrendezési törvénybe. Az olyan speciális szabályokat, mint a természetvédelmi szabályozás, csak a végrehajtási rendeletekbe építik majd bele, ám ezek máig nem készültek el, ami jogsérelmezési bizonytalanságot teremt. Nem beszélve arról, hogy a helyi lakosságot is be kellene vonni a koncepciók megalkotásába” – magyarázta kérdésünkre Hajósy Adrienne, a helyi környezetvédőket tömörítő Nők a Balatonért Egyesült (NABE) szakértője. 

Az új törvény értelmében a belterületi partszakaszok minimum 30 százalékának szabadon hozzáférhetőnek kellene lenniük, ám ezt – akárcsak más előírásokat – az önkormányzatok nem egy esetben figyelmen kívül hagyják, s a probléma korántsem új keletű. Pontos szabályozás híján viszont felelősségre sem vonhatók az érintett ingatlanfejlesztők és helyi hatóságok. Ékes példa erre többek közt a jelenleg épülő szántódi BalaLand „gigaszálloda”, mivel a sok vitát kiváltó ötcsillagos családi wellnesshotel az önkormányzati partszakasz rendkívüli mértékű kisajátításával jár. 

„Utólag köztudomásúlag nem szoktak lebontatni semmit. Az viszont előfordul, hogy elkezdenek egy nagyívű beruházást, ami aztán hosszú évekig félbehagyva áll, miként erre számos példát látni a Balaton partján” – emlékeztetett Hajósy Adrienne.

Kiemelte: a vízpart túlzott beépítése, az átgondolatlan beruházások és a parti zöldterületek csökkenése a vízminőség romlásával jár, aminek elsődleges jele az iszaposodás. Évtizedekkel ezelőtt megoldott volt a vízminőség állandó ellenőrzése, s a szakmailag megalapozott eljárásoknak köszönhetően a ’90-es évekre csodálatos tisztaságú lett a tó. Most megint szaporodnak a víz minőségromlására utaló jelek, de úgy tűnik, csak a civilek aggódnak miatta, a rendszerszintű hibák kapcsán a Balatonnal ma senki nem törődik érdemben.

A szakértő szerint a Balatont megfelelően védő rendeletek megalkotása a helyiek számára különösen sorskérdés lenne, hiszen életminőségük, megélhetésük egyaránt a tó jó állapotának megőrzésén múlik. A NABE tavaly ősz óta küzd azért is, hogy a balatoni használatra kitalált elektromos jetskiket, amelyek 55 kilométeres átlagsebességgel száguldanak, betiltsák a tavon. „Nyílt tengeren, például az adriai szigeteken hasznos közlekedési eszközök ezek a nagy sebességű járművek, viszont a sekély vizű Balaton élővilágát és az emberek nyugalmát is megzavarják, emellett veszélyesek is, mert nagy hullámokat keltenek, veszélyeztetve a fürdőzőket” – mondta Hajósy Adrienne. Egy már beterjesztett törvénymódosító javaslat, amely a vízi járművek egységes sebességkorlátozását tartalmazza, illetve csak kis teljesítményű motorok használatát engedélyezné, a helyiek, így a NABE támogatását is élvezi. 

Szakképzett munkaerőhiány

 

Ami a balatoniak megélhetését, elsősorban az idegenforgalom kilátásait illeti, rengeteg panaszt hallani évek óta a munkaerőhiány miatt. De hogy pontosan hányan és milyen bérekért dolgoznak a balatoni turizmusban, rendkívül nehéz megmondani, hiszen mind a szálláskiadás, mind a vendéglátás meglehetősen szürke- és feketezónás terület, így különböző szakmai szervezeteknél hiába érdeklődtünk naprakész statisztikák iránt. 

A hirdetések alapján úgy tűnik, nem feltétlenül szakképzett munkakörökben legalább a magyar átlagbér, nettó 200-300 ezer forint megkereshető. Számos munkakörben – pultos, felszolgáló, lángossütő stb. – napi 5-7 ezer forintos borravalóval is számolni lehet, s a szállás-ellátás is biztosítva van. A szakácsok egyértelműen vezetik a bérrangsort, egy zánkai hotelben például 500 ezer forintos fizetésért keresnek szakácsot. Strandbüfékbe jellemzően szakképzetlen munkaerőt, míg szállodákba képzettebb munkatársakat keresnek.

Stasztny Viktor, a M.E.N.T.O.N. Jobs munkaerő-közvetítő cég társtulajdonosa szerint sokkal pozitívabb a balatoni munkaerőpiaci helyzet, mint amit a média tükröz. A hazai foglalkoztatás magas, alapvetően szeretnek az emberek itthon dolgozni. „A munkaerőért folytatott versenyben a turizmus terén elég jó helyzetben vagyunk. Javultak a bérek, a munkafeltételek, és megfelelő HR-es munkával meg lehet találni a megfelelő munkaerőt itthon is” – összegzi tapasztalatait a cégvezető. 

Nagy előrelépésnek tartja, hogy a balatoni munkaadók az elmúlt évek során megértették: egy bizonyos szintig rengeteg munkakör betanítható, s ezáltal sokat javult a helyzet. Ígéretes tendenciának mutatkozik az Ukrajnából behozott munkavállalók alkalmazása is a Balatonon. 

Amiből viszont továbbra is jelentős hiány van, az a szakképzett, idegen nyelvet beszélő munkavállaló. A cég e téren is lát javulást, elsősorban bérfronton. „Bár az osztrák béreket nem érjük el, de az itteni költségek jóval alacsonyabbak, és az sem mellékes szempont, hogy a munkáltatók az ingyenes szállást-ellátást egyre magasabb színvonalon biztosítják a dolgozóiknak” – tette hozzá Stasztny Viktor. 

Úgy látja, az elmúlt években minden oldalról érzékelhető egy pozitív szelekció: elmaradnak a szerencselovagok, és azok a vállalkozók tudnak leginkább talpon maradni, akik hosszú távra rendezkednek be és korrektül bánnak az alkalmazottaikkal. Ennélfogva a szolgáltatások színvonalában is egy tartós javulás érzékelhető, a vendéglátósok és szállásadók igyekeznek nemcsak vendégeik, hanem dolgozóik szempontjait is mindinkább figyelembe venni. 

Olvasson tovább: