Kereső toggle

A jéghegy csúnya

Drámai droghelyzet Magyarországon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Folyamatosan nő a kábítószer-fogyasztók száma a világon, 2017-ben elérte a 271 milliót, s az első helyen még mindig a fű áll – derül ki az UNODC friss jelentéséből. Magyarország a legális szerek, illetve a marékszámra szedett nyugtatók terén továbbra is az élbolyban van, s különösen igaz ez a fiatalabb korosztályokra.

Kétévente teszi közzé kábítószerügyi jelentését az ENSZ Kábítószer- és Bűnüldözési Hivatala (UNODC). A június végi Kábítószer-ellenes világnapon közölt friss adatokból az derül ki, hogy 271 millió ember, azaz a világ 15–64 éves lakosságának 5,5 százaléka használt drogot 2017-ben, ami 30 százalékos növekedést jelent 2009-hez képest.

35 millió embernél alakult ki függőség vagy valamilyen betegség – mint például hepatitis C- vagy HIV-vírusos fertőzés – a kábítószerezés miatt. 2017-ben 585 ezren haltak meg idő előtt drogfogyasztás, illetve ezzel kapcsolatos betegségek miatt. A halálozások kétharmadáért az opiátok (heroin, ópium, fentanil) a felelősek, amelyeknek ismét emelkedőben van a népszerűsége. Az opiátok 53,4 millió fogyasztóval a második helyen vannak a „népszerűségi listán”, míg az első helyen stabilan a kannabisz áll, melyet 2017-ben 188 millió ember fogyasztott egy vagy több alkalommal. A leggyakoribb kannabisz-fogyasztók a férfiak, mindenekelőtt az izraeliek, akiknek a harmada érintett, őket követik a jamaicai és az amerikai férfiak 28 és 21 százalékos aránnyal.

A legtöbb opiát Afganisztánból a balkáni országokon keresztül jut Európába. A 2017-ben lefoglalt heroin- és morfinmennyiség fele a balkáni tranzitországokból származik. A balkáni útvonal keleti ága Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül vezet Közép- és Nyugat-Európába. Az Európában évente eladott összes drog piaci értéke legalább 30 milliárd euró a szakértők becslése szerint. A drogkereskedelem a világ nagy részét behálózza, egyes afrikai országokban például már az elsődleges megélhetési forrássá lépett elő.

A drogranglista harmadik helyén a kokain áll, a fogyasztók száma tavalyelőtt 18 millió volt világszerte, számuk Észak-Amerikában és Európában is egyre nő. A főleg Dél-Amerikában, illetve Kolumbiában honos kokacserjét növekvő mennyiségben termesztik, 2017-ben rekordmennyiségű, kétezer tonnányi drogot állítottak elő belőle.

A drogfogyasztás helyzete az USA-ban a legaggasztóbb, itt halnak bele a legtöbben (fertőzések, túladagolások). A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a magas fertőzéskockázat miatt világszerte az intravénás droghasználók vannak a legveszélyeztetettebb helyzetben – számuk a 271 millió droghasználó között nem egészen 15 milliót tesz ki.

Magyarországi helyzet

Az UNODC-jelentésben jól látszik, hogy a világ térképén nyugtatószedés terén az élbolyba tartozunk. Az illegális droghelyzetről, különösen az új pszichoaktív szerek (ÚPSZ – szintetikus kannabinoidok és katinonok) magyarországi elterjedtségéről viszont kevesebbet tudunk. 2013-tól „Nemzeti Drogellenes Stratégia 2013–2020” néven új drogstratégia lépett életbe hazánkban, amely a drogfogyasztást alapvetően büntetőjogi kategóriaként és nem szociális vagy egészségügyi problémaként kezeli. Egyidejűleg a drogprobléma kezelésére fordított közkiadások jelentősen megcsappantak. A két legnagyobb fővárosi tűcsereprogram bezárása után az intravénás drogfüggők – köztük a hírhedt Hős utcaiak – még inkább eltűntek a hatóságok és a szakemberek szeme elől, így a hepatitis C-fertőzöttek számának alakulásáról sincsenek érdemi információink.

A felnőtt korú magyar társadalom szerhasználatát vizsgálta legutóbb 2015-ben az Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról című vizsgálat, amely azt hozta ki, hogy a 18–64 éves népesség egytizede, a 18–34 éveseknek pedig közel az egyötöde fogyasztott élete során valamilyen tiltott drogot. A legtöbben marihuánát vagy hasist használtak, ezt követi az extasy fogyasztása, majd a szintetikus kannabinoidok, az amfetamin és a dizájner stimulánsok használata. A magyar felnőtt népesség egy éven belüli illegális droghasználatának gyakorisága (2-3 százalék) egyébként elmarad a nemzetközi átlagtól (5,5 százalék).

A közelmúltbeli – egy éven vagy egy hónapon belüli – szerfogyasztást tekintve szembeötlő a szintetikus szerek, az ÚPSZ-ek térnyerése, melyekből sok száz fajta van ma forgalomban a feketepiacon. A szakemberek szerint ezeknek a hatósági tiltólistán alig szereplő tudatmódosító szereknek a fogyasztása a legátláthatatlanabb terület.

A Nemzeti Drog Fókuszpont 2018-as jelentése szerint 2015 óta több kutatás is vizsgálta a felmérésekből többnyire kimaradó, szociálisan marginalizált helyzetű csoportok szerhasználatát. Ezek alapján úgy tűnik, az ÚPSZ-ek használata – e szerek alacsony árából és könnyű hozzáférhetőségéből fakadóan – rendkívül elterjedt a hajléktalanok, a szegregátumokban élők, a fogvatartottak, illetve a gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok között, továbbá az intravénás droghasználók körében is.

Minél fiatalabb korosztályt nézünk, annál nagyobb a kábítószer-fogyasztásnak való kitettség. A hazai iskoláskorúak szerhasználatáról nemzetközi kutatások (HBSC; ESPAD) adatai nyújtanak támpontokat. A legutóbbi, 2015-ös ESPAD-felmérés azt mutatja, hogy – a csökkenő nemzetközi trenddel ellentétben – a magyarországi 15–16 éves fiataloknál gyakorlatilag minden szer esetében határozottan romló tendenciák figyelhetők meg: nőtt a dohányzás és az alkoholfogyasztás gyakorisága, jelentős mértékben nőtt a marihuána kipróbálása, és a legtöbb egyéb tiltott szer fogyasztása szintén terjedni látszik. A magyar 16 évesek negyede napi rendszerességgel dohányzik, hetede legalább havi hat alkalommal fogyaszt valamilyen szeszes italt, minden ötödik fiatal minimum havonta lerészegedik. Közel minden ötödik fiatal (19,5 százalék) használt már életében valamilyen tiltott vagy dizájner szert, s ezek közül – akárcsak a felnőtt populációnál – a legelterjedtebb a marihuána. Ennek a csoportnak körülbelül az egyötöde rendszeres fogyasztó.

A dohányzás és az alkoholfogyasztás terén a magyar diákok jóval érintettebbek, mint az európai átlag, a drogfogyasztást illetően pedig hasonlók az eredményeik – a kérdés csak az, hogy a hazai romló tendencia idővel a világelsőségünkhöz vezet-e szerfüggőségben, vagy a nemzetközi javuló trend a szokásos fáziskéséssel megjelenik-e idővel hazánkban is. Ugyanakkor az is tény, hogy világszerte egyre több aggodalomra adnak okot az új pszichoaktív szerek és a viselkedési függőségek (online játékok, közösségi média, internetfüggőség).

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a dizájner drogok elterjedtségét a nemzetközi kutatások alulbecsülik, és további kutatásokra lenne szükség. A TASZ információi szerint a dizájner drogok használata inkább a 14 évesekre vagy a náluk fiatalabbakra jellemző, ám erre a korosztályra sem az ESPAD, sem a legutóbbi HBSC vizsgálat nem terjedt ki. A jelenségre a 2014 óta országszerte megsokasodott, ÚPSZ-ek okozta iskolai rosszullétekből lehet következtetni, melyek főként ebben a korosztályban jelentkeznek.

A Kék Pont Alapítvány munkatársai szerint Magyarországon az új pszichoaktív szerek robbanásszerű térhódítása 2010 nyarára datálható, ami előtte elsősorban az intravénás droghasználók körében, valamint az elektronikus zenei szcénában (Sziget) volt jellemző, de az elkövetkező években teljesen átrendezte a drogpiacot. Elmondható, hogy a nagyvárosokban máig inkább a klasszikus kábítószerek hódítanak (marihuána, extasy), míg a szegényebb vidéki régiókban ezek ócska szintetikus utánzatai terjedtek el. A Kék Pont egyik kutatása kimutatta, hogy a vidéki polgármesterek nem vesznek tudomást a problémáról, a KLIK-es iskolák nem foglalkoznak érdemi prevencióval, miközben erősödik a gyermekprostitúció, és a tizenévesek körében is terjed a veszélyes háztartási szerekkel való kísérletezés.

Az egyik hátrányos helyzetű hazai járásban 2016-ban az ELTE TáTK hallgatói végeztek el egy felmérést, ami kiderítette, hogy az ottani szegregátumokban élő fiatalok fele használ valamilyen ÚPSZ-t jellemzően 12–13 éves kora óta. A szereket helyi dílerektől szerzik be, de a saját gyártású drog is gyakori. Kiderült az is, hogy a fiatalok, sőt gyerekek szerhasználata a szülők és tanárok előtt is ismert, miként az iskolai drogozás is. Viszont senki nem tud ellene tenni semmit, amit azzal is összefüggésbe hoznak, hogy a járásban nem működik a droghasználók számára semmilyen segítő hely. A vizsgálat konklúziója az volt, hogy a helyzet azonnali beavatkozást és további célzott vizsgálatokat tenne szükségessé.

Olvasson tovább: