Kereső toggle

Északi szemmel

Hogyan látnak bennünket a skandináv nemzetek?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Orbán Viktor skandináv kormányfők és az Európai Tanács elnöke kíséretében egy svédországi uniós csúcson.

Ahogyan az Európai Néppárton belüli törésvonalak is mutatják, a magyar kormány és az északi országok egy sor alapvető kérdésben egészen eltérő állásponton vannak.

Az elmúlt napokban több skandináv néppárti tag is kezdeményezte a Fidesz kizárását az európai pártcsaládból. Pár hete pedig Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter Twitter-bejegyzése kavart nagy port, amelyben Orbán Viktor magyar miniszterelnök családvédelmi akciótervét a 30-as évek náci Németországához hasonlította. Ezzel nem csak a közösségi médiában indította be a kommentháborút és mémgyárat, de a svéd lapok is hevesen cikkezni kezdtek az esetről. Az elmúlt hónapok eseményei tükrében megnéztük, milyen is a skandináv országok politikusainak Magyarország-képe?

Világnézeti különbségek

A svéd miniszterasszony szerint riasztó, ami Magyarországon történik, hiszen adókedvezményekkel ösztönözni a nőket, hogy több gyermekük szülessen, az „egyenlő a nők függetlensége ellen való küzdéssel.” A Stockholm és Budapest közt folyó diplomáciai vitából Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Novák Katalin család-, és ifjúságügyért felelős államtitkár is kivette a maga részét: Szijjártó elfogadhatatlannak nevezte ezt a kijelentést és bekérette a svéd nagykövetet a Külügyminisztériumba, míg Novák Katalin nyílt levélben szólította fel Strandhällt a bocsánatkérésre. Amire azóta sem került sor, hiszen a stockholmi kormány véleménye gyökeresen más a családpolitikát és a női jogokat illetően, mint a Magyarországé. A nőket illető jogok kérdése pedig egy különösen központi szál ebben a történetben, hiszen Svédország kormánya 2014-ben a világ első feminista kormányaként definiálta magát. A kormány által kiadott „Feminista külpolitikai kézikönyv” példákat és metódusokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a „fiatal lányok és nők teljes jogú emberi jogokat élvezhessenek”. Az egyik alfejezetben például a nők elleni diszkriminációhoz sorolják, ha sérül egy nő családalapításhoz való joga. Svédország agendája tartalmazza, hogy „a nőknek és a férfiaknak ugyanazokkal az esélyekkel kellene indulniuk, hogy családot alapíthassanak”, magában foglalva ennek minden vetületét. 

Stefan Löfven svéd miniszterelnök kritikus a magyar kormánnyal szemben.

A Strandhäll-diskurzust egyébként az Aftonbladet nevű svéd napilap vezércikke robbantotta ki, ahol a szerző idézi az évértékelőből, hogy „több magyar gyermeket szeretne a kormány”. Majd úgy folytatja, hogy így hangoznak egy menekültellenes jobboldali populista szavai, aki azt akarja, hogy „minden nő a tűzhely mellett álljon”. Az újságíró szerint elkerülhetetlenek az asszociációk a 30-as évek Németországára vonatkozóan.

De nem ez az első példa a két ország közötti értékrendi és világnézeti különbségre. A 2015-ös menekültválság óta egyre több cikk olvasható Magyarországól a svéd sajtóban, amelyekben rendszerint úgy bírálják az országunkat, mint az antidemokrácia bölcsőjét és az antiszemitizmus melegágyát. Stefan Löfven miniszterelnök (Szociáldemokrata Párt) szerint „Magyarország embertelenül bánt a menekültekkel és alapvető emberi jogokat sértett meg. Képtelen eleget tenni az EU alapelveinek, melynek csak az előnyeiből profitál, de a kötelezettségeivel nem néz szembe.”

Annika Strandhäll Twitter-bejegyzése elindította a lavinát.
Ellenvélemények

Fontos megjegyezni, hogy ezzel szemben vajmi kevés ellenvélemény hallathatta eddig a hangját a svéd főáramú médiában, - és ez a tendencia továbbra is változatlan. Különösen megnövekedett a lejárató cikkek száma az utóbbi két hónap folyamán, amelyek olyan figyelemfelkeltő címeket viseltek, mint: „Így veszi át Orbán a hatalmat a magyar média felett” vagy „Magyarország már nem egy teljes jogú demokratikus ország”.  Szakértők szerint a főáramú sajtó és a svéd kormánypártok a közelgő Európai Parlamenti választások előtt a magyar kormány politikájának támadásával kívánják kellőképpen aktivizálni a Svéd Demokratikus Párt és Mérsékelt Párt szavazói bázisát is. Ellenvéleményekkel szinte csak a közösségi média felületein találkozhatunk, amelyek többségében egyáltalán nem korrelálnak a fősodrú lapokban megjelentekkel. A Strandhäll Twitter-bejegyzése alatti komment- és képszekció egészen más véleményt tükröz az internetező svédek részéről.  Itt azok a megjegyzések örvendenek a legnagyobb népszerűségnek, amelyekben svéd állampolgárok élesen bírálják a miniszter asszony kijelentését. Volt, aki megjegyezte, hogy „az embernek el kell tudni fogadni, hogy nem minden ország szeretne multikulturális lenni” vagy ironikusan odavetették neki, hogy ”Micsoda szörnyűség! Fehér magyar gyerekek bevándorló gyerekek helyett. Inkább tanuljon a magyar miniszterelnöktől!” Egy arab származású svéd állampolgár még elnézést is kért Magyarországtól az elfogathatatlan hangnem miatt.

Ha górcső alá vesszük az ellenzék véleményét, fontos kiemelni Kent Ekeroth (Svéd Demokrata Párt) 2018 februárjában Riksdagban tett felszólalását, aki Svédországot a „világ legszélsőségesebb demokráciájának” nevezte és kiállt Magyarország mellett. Szerinte Magyarország a „józan észt képviseli, a saját kultúrájának és népének megőrzése” mellett. Majd ezt követően magyarul mondott köszönetet Orbán Viktornak. Külön érdekesség, hogy tavaly februárban az egykori svéd képviselő a Hetek nyilatkozva azt mondta, hogy a legnagyobb esélye a magyar miniszterelnöknek van arra, hogy adott esetben egy új képviselői csoportot alakítson az Európai Parlamentben. (Hetek, 2018.02.23, Orbán állhat az új összefogás élére)

Kristina Winberg (EP képviselő, Svéd Demokrata Párt) 2018 áprilisában Sargentininek intézett beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország az, aki utat mutat jelenleg Európa polgárainak, azért meg kell becsülni azokat az értékeket, amiket képvisel.” Alexander Christiansson, aki szintén a Svéd Demokraták pártjának színeiben nyert mandátumot, a Heteknek adott interjújában arról beszélt, hogy a baloldali liberális é rtékrendű média a magyar miniszterelnököt „majdhogynem a megtestesült gonosznak mutatja be.” Ám a képviselő szerint éppen ez a bizonyítéka annak, hogy valamit nagyon jól csinál. (Hetek, 2018.09.14, „Változást szeretnék a nemzetemben”)

Kristina Winberg svéd EP-képviselő.

Svédországon túl

De bűzlik-e a valami Dániában? – kérdezhetné Hamlet. A Dán Királyság jobbközép kormánykoalíciója hasonló elveket vall bevándorlás politikájában, mint a magyar kormány. A Lars Løkke Rasmussen miniszterelnök által vezetett párt tavaly bejelentette, hogy 2030-ig felszámolná a dániai gettókat – mint például a Mjolnerpark nevű területet, ahol nagyon magas a bűncselekmények száma.  Bár a kormány bevándorlásügyi miniszterének, Inger Støjbergnek a magyar sajtó sok cikket szentel, a dán lapok ezzel szemben nem igazán szeretik hangsúlyozni, hogy a két ország biztonságpolitikai kérdésben többnyire azonos állásponton van. Azok az újságírók viszont, amelyek mégis említést tesznek Magyarországról, sokkal barátságosabb hangnemet ütnek meg, mint a svéd kollégáik.

A norvég sajtó kifejezetten marginális szinten foglalkozik csak a magyar eseményekkel. A megjelenő írások többsége mérsékeltebb módon, de ugyanúgy az „antidemokratikus Magyarországot” kritizálják, hangsúlyozva, hogy a magyar kormány megsérti a norvég alapokról szóló megállapodást. Vidar Helgesen konzervatív norvég politikus, a Solberg-kormány kancellárminisztere 2014-ben olvasói levelében jelentette ki, hogy „Orbán Viktor szellemi vaskupolával védi ki a külföldi befolyást” – szakítva  a nyugati ideológiákkal és dogmákkal – és egy illiberális államot szeretne létrehozni.

Mind a politikai, mint a sajtó szféráját tekintve általánosságban elmondható, hogy jelentős értékrendi különbség van a skandináv és a magyar felek között. Ugyanakkor társadalmi szinten ugyanúgy egyre erősödnek azok a hangok, amik inkább osztják a magyar kormány multikulturalizmussal, tömeges bevándorlással és liberalizmussal szembeni kritikáját, mintsem saját vezetőik ideológiáját.

Olvasson tovább: