Kereső toggle

Az erdélyi románok is autonómiát akarnak

Együtt Bukarest ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Románia négy leggazdagabb városa, egyben Erdély, a Partium és a Bánság legfőbb települései fogtak össze, megalakítva a Nyugat Szövetségét. Kolozsvár, Arad, Nagyvárad és a Temesvár elöljárói megunták, hogy állandóan a markukat tartsák Bukarestnek, ezért egyfajta gazdasági autonómiát igyekeznek kiharcolni. Ugyanakkor a politikai indíttatásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni.

Romániában a Kárpátokon túli országrészek gazdasági potenciálja sokkal kisebb, mint az erdélyi és partiumi régió növekedése, ezért Kolozsvár, Temesvár, Nagyvárad és Arad összefogást kezdeményezett, hogy a saját térségük fejlesztésére fordíthassák a bevételeiket, és ne Bukarest döntsön a fejlődésük üteméről. A Nyugat Szövetsége néven futó formáció gazdasági téren nagyobb önrendelkezést vagy autonómiát akar – bár utóbbi kifejezést kínosan igyekeznek kerülni, attól tartva, hogy a román közvélemény összefüggést vél felfedezni a kezdeményezés és a magyarok autonómiatörekvései között. „A céljuk az, hogy a térség gazdasági növekedésének hozama minél nagyobb arányban maradjon azoknál, akik megtermelik, és ne a bukaresti törvényhozás határozza meg, mire fordítsák azt, mint ahogyan a mindenkori kormányok tették a múltban és teszik most is” – magyarázta lapunknak Nagy Árpád kolozsvári politológus.

Január utolsó szombatján Temesváron írták alá az együttműködési szerződést, ami hivatalossá tette a szövetség működését. A dokumentum konkrét célokban határozta meg a fejlesztés és az együttműködés területeit. Például gyorsforgalmi utakkal segítenék a befektetők térségbe vonzását, továbbá a kultúrát, az oktatást, az egészségügyet, a sportot vagy a turizmust is élénkítenék az érintett térségekben.

A résztvevők meggyőződése, hogy csak akkor tudnak fejlődni, ha Bukarestet megkerülve minél több európai uniós finanszírozású projektben vesznek részt, amiből eddig csak az éppen regnáló kormány érdekei szerint részesülhettek. Nagy Árpád rámutatott, hogy a temesvári önkormányzat közleménye, amely a szövetség megalakulásáról adott hírt, már leszögezi: más erdélyi települések is élénken érdeklődnek a kezdeményezés iránt, ezért is változtatták nevüket a Nyugati Négyesből Nyugati Szövetségre (Alianța Vestului, rövidítve AVE), hogy ezzel is hangsúlyozzák, a szövetség bármelyik önkormányzat számára nyitott. A négy nagyváros vezetése ugyanis annyira komolyan gondolja a közös munkát, hogy mindenre kiterjesztené, még a kulturális életre is.

E téren főleg a 2021-ben Európa kulturális fővárosaként díszelgő, de az előkészületekkel eléggé csehül álló Temesvárt segítenék.

Soós Zoltán, az RMDSZ Maros megyei képviselője az ügy kapcsán inkább a politikai szándékot ítéli fajsúlyosabbnak, és a hangzatos gazdasági kérdések mögött rámutat a helyzet kényes oldalára is. „Nagyon fontos a kezdeményezők számára, hogy a jelenlegi kormányzattal szemben kritikát fogalmazzanak meg. Ne felejtsük el, hogy a résztvevő városok vezetői a jelenlegi ellenzék, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai” – fogalmazott. A kezdeményezés februárban meg is torpant kissé, mert a költségvetési vita felértékelte az RMDSZ szerepét, így a Nyugati Szövetség megalkotói óvatosabbak lettek, nehogy a választóik szemében a magyarokkal mosódjanak össze. Soós Zoltán szerint a helyzet több mint komikus, hiszen az idei költségvetés körüli adok-kapokban eddig soha nem látott lépésre szánta el magát Klaus Johannis államelnök: az alkotmánybírósághoz fordult, mivel nem fogadta el a kormány tervezetét – hogy ehhez volt-e joga, azt csak az alkotmánybírák fogják megállapítani valamikor a közeljövőben. Példátlan a jelenlegi helyzet, hiszen így májusig még a tavalyi pénzből kell gazdálkodniuk az önkormányzatoknak.

Johannisnak politikai célja is lehetett mindezzel, mégpedig a kampánypénzek célba juttatásának megakadályozása, hiszen így az önkormányzatok nem tudják a szocialista jelölteket népszerűsíteni az uniós választási kampányban. Ez vélhetően az őszi államelnök-választásra is kihat majd, vagyis Johannis javára billentheti a mérleget. Az RMDSZ ismét a mérleg nyelve szerepét töltötte be a költségvetési vitában, mert a tervezet elfogadásához a magyar frakció is kellett, így a javaslataikat figyelembe vette a kormányzat. Ennek eredménye például, hogy az észak-erdélyi autópályára tervezett 30 milliós eurós költségvetést közel a hatszorosára növelték, meggyorsítva ezzel a beruházást.

Egyébként nemcsak a Nyugati Szövetségnek, a négy erdélyi megye társulásának van elege Bukarest alkalmatlanságából és cselekvésképtelenségéből, hanem az egész ország ugyanezt érzi, és egyre több polgármester és üzletember fogta fel, hogy már semmire sem számíthat a központ részéről, csak a pillanatnyi politikai akarat érvényesül a józanész helyett, mondta Nagy Árpád politológus. Bukarest csak akkor mozdul, ha nyomás alá helyezik. Erre a legjobb példa a Moldova Autópályát Akar, illetve az Együtt az A8-asért egyesületek tevékenysége. „Ezeket a civil szervezeteket olyan emberek hozták létre, akiknek elegük van abból, hogy a központból folyamatosan csak azt mondják nekik, hogy mi nem lehetséges. Tüntetésekkel, több tucatnyi folyamodvánnyal, kitartással sikerült kiharcolniuk egy törvényt egy olyan autópályáról, amely a várakozások szerint kihúzza majd a szegénységből Moldvát” – fogalmazott Nagy Árpád.

A civil elégedetlenség egy másik, a kormányzat számára kínos példája, hogy egy moldvai vállalkozó, Ştefan Mandachi saját pénzén építtetett egyetlen méter autópályát – így tiltakozva, hogy a moldvai történelmi régióban eddig semennyi autópálya nem épült. Az üzletember valódi betonalappal, aszfaltréteggel, sőt elválasztó korláttal is felszerelte az egyméteres pályaszakaszt, sőt még a 130 kilométeres sebességkorlátozásra figyelmeztető táblát is kihelyezte a hitelesség érdekében.

Olvasson tovább: