Kereső toggle

Ferenc érkezése

Romániában mindenki vár valamit a pápalátogatástól

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A 2019-es év nem csak a centenáriumi évforduló miatt lesz nevezetes Romániában: lesz két választás, fél évig Románia tölti be az unió soros elnöki tisztségét – és Ferenc pápa is ellátogat az országba.

A remek diplomáciai érzékkel rendelkező államelnöknek, Klaus Johannisnak rég-óta áhított vágya teljesül ez utóbbival. A látogatást eredetileg tavaly decemberre tervezték, ám a katolikus egyházfő nem tette meg azt a szívességet, hogy koronaékszerként szerepeljen a centenáriumi ünnepségsorozaton. Az államelnök vélhetően így sem fog szomorkodni, hiszen ősszel újra- indul a választáson a második elnöki ciklusáért, amelyhez Ferenc pápa látogatása kiváló támogatást biztosít. Az egyházfő nemcsak Bukarestben vizitál, hanem Erdélybe, sőt Csíksomlyóra is elzarándokol, ami a liturgikus gyakorlat mellett a kisebbségek, a magyarság és a románság kapcsolatában, valamint az állam és egyház viszonylatában is új perspektívát nyithat az elemzők várakozása szerint. 

A már hivatalos program alapján a katolikus egyházfő május 31-én érkezik meg a román fővárosba, és három napot tölt az országban. Ez idő alatt Iaşiba fog ellátogatni, illetve Balázsfalvát és Csíksomlyót is felkeresi. Bukarestben Ferenc pápa Daniel ortodox pátriárkával közösen imádkozik a bukaresti Nemzet Megváltása katedrálisában, majd a fővárosi Szent József székesegyházban misét celebrál, miközben az államelnökkel is folytat majd tárgyalásokat több ízben is. „A meghívását szinte minden ciklusban tervezte a mindenkori államelnök, de csak most sikerült a román politikának realizálnia a látogatást. Az eddig egyetlen pápai vizitre 1999-ben került sor, amikor II. János Pál járt Romániában, amelyről akkor a hatóságok látványosan távol tartották a római katolikus hívők több mint felét adó, magyar liturgikus nyelvű gyulafehérvári érsekséghez tartozó híveket. A 2005-ben elhunyt, 2014-ben szentté avatott II. János Pál 1999-ben történelmet írt romániai vendégeskedésével, hiszen az 1054-es egyházszakadás óta az első római katolikus egyházfő volt, aki egy többségében ortodoxok lakta országba látogatott, és ennek az érdeknek rendelt alá mindent” – mondta a Heteknek Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi politológus.

Hozzátette: akkor normális körülmények között az lett volna az elvárt, hogy a pápa oda látogat, ahol romániai híveinek zöme él, vagyis Erdélybe, de a magasabb egyházpolitikai érdekek miatt ez végül meghiúsult. A szentszéki diplomácia, figyelembe véve a kommunizmus ideje alatt mesterségesen szított felekezeti és az ettől elválaszthatatlan etnikai feszültségeket, „beáldozta” az ortodox egyházzal való megbékélési szándék oltárán az erdélyi körútját. A látogatás előtt az erdélyi katolikus püspökök levélben kérlelték a pápát, hogy romániai látogatása alkalmával ne mulassza el felkeresni az erdélyi római és görögkatolikus egyházközpontokat, és folyamatosan emlékeztette a pápát a katolikusokat ért, szűnni nem akaró hatalmi visszaélésekre és jogtiprásokra. Az akkori egyházi-világi diplomácia kompromisszumkötésébe azonban nem fértek bele az erdélyi kérések, aminek az lett a következménye, hogy a pápa bukaresti szabadtéri miséjén a várt több százezer főnél kevesebben vettek részt, az erdélyi római katolikusok szervezett utazása elmaradt, ezzel mintegy bojkottálva a látogatást és annak értelmét.

II. János Pál sajnálatát fejezte ki mindezek miatt, és együttérzéséről biztosította püspökeit, híveit, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy legközelebb Erdélybe is eljut. Ez nem történt meg, és utódjának, XVI. Benedeknek sem fért bele a programjába a csorba kiköszörülése. A legutóbbi vizit óta csaknem húsz év telt el, a katolikusoknak – és nem csak nekik – ma is ugyanazokról a sérelmekről, az egyházi javak visszaszolgáltatásának ellehetetlenítéséről kell beszámolniuk Ferenc pápának, májusi látogatásán. „Az egyházi javak visszaszolgáltatása és az azt övező bírósági ítéletek botrányszámba mennek Romániában, és komoly értékek vannak jelenleg is jogtalanul a román államnál, illetve a vagyon kezelőjénél, amely bizony sok esetben az ortodox egyház” – emlékeztetett Kolumbán Gábor. A pápalátogatás kirakatpolitikai és országimázs-építési szerepe mellett ezek a háttéralkuk szolgálnak majd ellentételezésül, véli a politológus.

„A látogatás politikai hozadékát igyekszik minden politikai résztvevő bezsebelni. Ne felejtsük el, végül is a meghívást az államelnök intézte az egyházfő felé még 2015 májusában, de a jelenlegi miniszterelnök, Viorica Dăncilă tavaly májusi vatikáni látogatása után azt hangoztatta, hogy az ő meghívását fogadta el a pápa. Ennek nyomán akkor kabaréba illő magyarázkodásba és hatalmi vitába keveredett az államelnökkel, hogy kinek van joga meghívni a pápát egy látogatásra” – illusztrálta a helyzetet Kolumbán.

Johannis elnöknek jól jöhet az erdélyi látogatás, mert a népszerűsége Erdélyben igen csak visszaesett, miután elutasította a „székely terroristák”, Szőcs Zoltán és Beke István szabadon bocsátására vonatkozó kérelmet. A Magyar Polgári Párt elnöke, Mezei János, nyilvánosan üzent is az elnöknek, ne számítson az erdélyiek támogatására az idei választásokon.

„A látogatás ugyan protokollárisnak nevezhető, a magyarság számára mégis különösen fontos” – véli Nagy Árpád kolozsvári politológus. A Kárpát-medence legismertebb búcsújáró helyén, Csíksomlyón még soha nem járt a katolikus egyház feje, és a mintegy száz éve Romániához tartozó Erdélyben a pápa magyar egyházi vezetőkkel és politikusokkal is találkozik majd, ahol vélhetően megismeri a magyar kisebbség visszás helyzetét. A szakember várakozása szerint a román politika igyekszik majd, hogy az erdélyi látogatás ne „terhelje” meg az egyházfőt holmi vélt régi sérelmekkel, jogi vitákkal. A sajtó már igyekszik most is azt a látszatot kelteni, hogy az erdélyi magyar katolikus közösség gondjai megoldottak vagy éppen a megoldást keresik, azaz a román állam nem hibás a rendezetlen és máig vitás tulajdonviszonyokért, és az egyházi oktatásban meglévő visszásságokért. Nagy Árpád szerint bizakodásra ad okot az a kiszivárgott információ, hogy Ferenc pápa személyesen ragaszkodott az erdélyi, és azon belül a csíksomlyói látogatáshoz, ez azt jelzi, hogy a Vatikán tájékozódik, és támogató módon lép fel a román–magyar párbeszéd felújítása kapcsán.

Olvasson tovább: