Kereső toggle

Kulturális dzsihád

Iszlám befolyás az amerikai oktatásban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Radikális muzulmán szervezetek évtizedek óta rejtett kulturális dzsihádot vívnak az Egyesült Államokban. Ennek egyik eszköze a közgondolkodás olyan mértékű átalakítása, hogy a folyamat végtermékeként létrejöjjön a mostani szabad köztársaság helyett egy saríán alapuló iszlám nemzet.

1988-ban az FBI egyik informátora leleplező részleteket közölt a Muzulmán Testvériség amerikai háttértevékenységéről. A nyomozóiroda erről szóló jelentéséből (An Analysis of Religious Divisions in the Muslim Community of Toronto) kiderül, hogy a mozgalom akkor „az Egyesült Államokban előidézendő iszlám forradalom hatlépcsős tervének első szakaszánál” tartott. Ez a kormányba és a felsőoktatásba való beszivárgást jelentette, az említett forradalom pedig – amelynek később az erőszak is része lenne – „minden nem iszlám kormány megdöntésében” érné el végső célját.

A tudás iszlamizációja

Az információkat a véletlennek köszönhetően 2004-ben írásos bizonyítékok is megerősítették. Egy közlekedési rendőrnek feltűnt egy autó, melyből egy nő a marylandi Chesapeake-öböl hídját videózta. A félreállított kocsi sofőrjét Ismail Selim Elbarassénak hívták, aki többek között a Hamaszt politikai és pénzügyi eszközökkel támogató Palesztin Bizottság tagjaként is működött korábban. Az igazoltatáskor kiderült, hogy koronatanúként van beidézve a szövetségi bíróságon addig tárgyalt legnagyobb terrorizmussal kapcsolatos perben, az USA kontra Holy Land Foundation ügyben (a „jótékonysági szervezet” az izraeli civilek elleni merényletek finanszírozásával segítette a Hamaszt).

Az Elbarassénál tartott házkutatás során egy rejtett pincében 80 kartondobozra bukkantak, amely tele volt a Muzulmán Testvériség észak-amerikai tevékenységéről szóló irattal. A HLF-perben bizonyítékként is szerepet kapott az az 1991-es dokumentum (An Explanatory Memorandum on the General Strategic Goal for the Group in North America), amely egybevág az FBI-informátor által elmondottakkal: a Testvériség a társadalom különböző rétegeibe való beszivárgás révén Amerika saríán alapuló muzulmán nemzetté formálására törekszik.

Az első szakasz megvalósításához a Muzulmán Testvériség 1981-ben létrehozta az International Institute of Islamic Thought (IIIT) nevű, a saját „programfüzeteik” szerint „a tudás iszlamizációjára” vállalkozó agytrösztöt (Islamization of Knowledge: General Principles and Work Plan, 1988). A tudományos kutatást a saría elveinek kívánták alárendelni, egyik oldalról azért, hogy a nem muzulmánokban szimpátiát alakítsanak ki a Testvériség céljaival kapcsolatban, másik oldalról azért, hogy a muzulmán fiatalokat felvértezzék az értéktelennek tartott, szekularizált nyugati oktatással szemben: „Most, amikor harcolnunk kell, hogy politikai, gazdasági, katonai téren megvédjük magunkat (…) ezek az erőfeszítések akkor vezetnek célra, ha növeljük az Umma, azaz a muzulmán közösség ideológiai erejét…” (Islamization of Knowledge, 1989).

Erre pedig azért van szükség – írják ugyanebben a kiadványban –, mert „civilizációs küzdelem” zajlik a világban: „az ebben az évszázadban mérkőző civilizációs erők – a múltbeli tapasztalattal ellentétben – bárkit elérhetnek és legyőzhetnek földjének lerohanása vagy katonai elfoglalása nélkül. Felforgathatják a gondolkodását, áttéríthetik saját világnézetükre, semlegesíthetik vagy bábként használhatják, akár anélkül, hogy tudomása lenne róla. Ezek az erők a világ feletti uralomért harcolnak egymással. És a muzulmánoknak dönteniük kell, hogy az iszlám lesz-e holnap a győztes, hogy a muzulmánok a történelem formálói vagy pusztán a tárgyai lesznek.”

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: