Kereső toggle

Családvédelem: ezek az irányok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kormány által bejelentett legújabb családvédelmi akcióterv két legfontosabb iránya a lakáshoz jutás és a nők munkavállalásának a segítése. Az intézkedések konkrét részleteit a Parlament a tavaszi ülésszakban fogja meghatározni.

A Századvég friss elemzése szerint a magyarok 60 százaléka követte a miniszterelnöki beszédet vagy hallott róla a hírekben, s a többségük üdvözölte a kormányfő által bejelentett 7 pontos családvédelmi akciótervet.

A felmérés szerint a legmagasabb támogatottsága a bölcsődei ellátás kiteljesítésének van, mellyel a válaszadók 94 százaléka értett egyet. A megkérdezettek 92 százaléka támogatja a CSOK kiterjesztését használt lakásokra is, 88 százalék üdvözli a nagyszülői GYED bevezetését, 87 százalék pedig a nagycsaládosoknak szóló jelzáloghitel-támogatást. Hasonlóan magas az egyetértés a fiatal házasoknak szánt 10 milliós kedvezményes kölcsönnel (84 százalék), a négygyermekes nők szja-mentességével (78 százalék) és a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásával (77 százalék).

A lakásszerzés megkönnyítésére irányul a kedvezményes hitelek bővülése: újdonság, hogy maximum 10 millió forint szabad felhasználású, kedvezményes hitelt kaphatnak az első házas 40 év alatti nők, s a harmadik gyermeknél teljesen elengedik a hitel törlesztését. Ez a 10 milliós hitel önerőként vagy felújításra, bővítésre, de akár a gyerekek taníttatására is felhasználható.

Július 1-jétől a két- és többgyerekes családok a CSOK keretében felvehető kedvezményes lakáshitelt nemcsak új, hanem használt lakás vásárlására is felhasználhatják majd – a hitelösszeg maximuma kétgyerekesek esetén 10 millió forint, a háromgyerekeseknél pedig 15 millió forintra nő. Lakáshoz jutást segítő lépés az is, hogy a második gyermektől kezdve jelentősen csökkentik a családok jelzáloghitelét.

 „A használt lakásokra kibővített kedvezményes hitel óriási lendületet jelenthet az ingatlanpiacnak, hiszen a tranzakciók jelentős része az egyre bővülő építkezések ellenére is a használtlakás-piacon zajlik” – olvasható a Duna House lapunkhoz is eljuttatott gyorsjelentésében, melynek szakértője szerint a kibővített kedvezményes hitel lehetősége szociális szempontból sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak újépítésű lakás vásárlásába belefogni.

A Policy Agenda azt vizsgálta meg, mennyire képesek a kisgyerekes anyák munkaerőpiaci esélyeit javítani az olyan intézkedések, mint a bölcsődei ellátórendszer kiszélesítése és a nagyszülői GYED-program bevezetése.

Kiss Ambrus szociológus kérdésünkre azt is elismerte: a kisgyermekes nők által leginkább hangoztatott probléma a munka-család összeegyeztethetetlensége – a bölcsődefejlesztés tehát jó irány –, a részmunkaidős vagy atipikus foglalkoztatási formák hiánya. Szerinte a kormánynak e téren kevesebb mozgástere van, igaz, a szabályozás is hiányos, és a példaadásban sem jeleskedik, hiszen a közszférában sem igazán jellemző a családosok szempontjait figyelembe vevő munkaszervezés.

Kiss szerint az effajta intézkedések születésösztönző hatását egzaktul mérni nem lehet, de összességében lehet egy szimbolikus, családpárti üzenetük a társadalom felé. Hozzátette: a kormányoknak korlátozott a hatásköre, igyekezhetnek minél jobban kompenzálni a gyereknevelés költségeit, de pusztán az anyagi feltételek javítása a születésszám tekintetében trendfordulót aligha képes előidézni.

Olvasson tovább: