Kereső toggle

Az ép világ nem kér belőlük

Fogyatékkal élők kiköltöztetése lakásotthonokba

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nemzetközi egyezmények, no meg az emberhez méltatlan állapotok miatt két éve gőzerővel megindult a hazai nagy szociális bentlakásos otthonok kisebb lakásotthonokba való kitagolása. Kérdés, hogy ezáltal jobb lesz-e a gondozottaknak?

Az 50 fősnél nagyobb hazai fogyatékos, pszichiátriai, illetve szenvedélybetegeket ellátó intézmények kitagolását egy 2006-os ENSZ egyezmény nyomán a szociális törvény is előírja, 2036-os határidővel. Az uniós támogatásból megvalósuló, lakásotthonokba történő kitagolás több lépcsőben zajlik: tavalyelőtt 600 fő, 2019 év végéig további 2500 fő, 2023-ig összesen 10 ezer fő kiköltöztetését vállalta a kormány, s a teljes programra 77 milliárd forint áll rendelkezésre. Mint azt 2017-ben a szakállamtitkár megígérte, a kitagolási folyamatot nem „rideg integrációként”, hanem az érintettek – gondozók, gondozottak, családtagok, szakemberek, települések – felkészítésével és a folyamat szakmai felügyeletével képzelik el.

A nagy bentlakásos intézmények kitagolását számos ombudsmani vizsgálat is indokolta, melyek megállapították, hogy ezekben az intézményekben olyan alacsony színvonalúak a tárgyi és személyi feltételek, hogy a jelenlegi formájukban nem képesek arra, hogy elvárható szolgáltatást nyújtsanak – legalábbis a mindenkit megillető emberi méltósághoz való jognak megfelelően. Óriási mértékű a szakmabeliek elvándorlása, és nincs utánpótlásuk – a szociális szakma presztízse a mélyponton van.

„118 olyan bentlakásos intézmény működik az országban, amelynek ideiglenes hatályú a működési engedélye. Ez azt jelenti, hogy nem felel meg semmilyen személyi és tárgyi feltételnek, és csak azért kapja meg a működési engedélyt egy-két évente, mert az ellátási igény akkora, hogy az otthont nem lehet bezárni. Mindössze néhány évünk maradt tehát arra, hogy felállítsuk az új rendszert – ami nem könnyű feladat, de muszáj végigcsinálni, mert a kitagolás az egyetlen járható út a helyzet megoldására” – mondta el 2017-ben lapunknak az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala illetékese. (Egy nemzetközi botrány háttere – Hetek 2017.06.02.) Azt is hozzátette, hogy ezekben a bentlakásos otthonokban a minőségi ellátást nem csak a nagy intézményi keretek akadályozzák, mivel a szociális intézmények állami fenntartásba vétele, azaz központosítása csak még jobban megnehezítette a működésüket.

Rideg integráció

Ezt erősítette meg lapunknak nemrég több olyan szakember is, akik évtizedek óta fogyatékosok, illetve pszichiátriai betegek bentlakásos otthonaiban dolgoznak. Mióta 2013-ban ezek a szociális intézmények önkormányzati kézből állami fenntartásba kerültek, anyagi és szakmai önállóságuk megszűnt, még több szakember hagyta el a pályát, az ellátás tárgyi és szakmai feltételei tovább romlottak (csak a volt fővárosi intézményeknek a fenntartóváltás egyharmados forráskiesést eredményezett).

Alanyaink szerint az állami szociális rendszerben ma erős központi irányítás és kontroll érvényesül, nem lehet kifelé semmilyen problémát kommunikálni, miközben „mind az intézményrendszer állami fenntartásba vételéről, mind a 2014 után kapkodva bevezetett intézmény-kitagolásról első ránézésre tudni lehetett, hogy így aligha fog működni”.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: