Kereső toggle

Mire elég a 8 százalék?

Megszületett a minimálbér-megállapodás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

149 ezer forint lesz a bruttó minimálbér az idén, a garantált bérminimum pedig 195 ezer forintra nő. A 2017 óta tartó emelések célja hazánk bérfelzárkózása a régiós országokhoz. Az előrejelzések szerint a lemaradásunk jelentősen csökkenni fog, de V4-EK viszonylatÁban továbbra is sereghajtók leszünk.

Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten bejelentette, hogy megállapodás született arról: 2019-ben 8 százalékkal, 2020-ban szintén 8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A minimálbér összege 2019. január 1-jétől 149 ezer forintra, a – szakképzetteknek járó – garantált bérminimum pedig 195 ezer forintra nő. 2020-ra az előbbi összege 161 ezer forintra, utóbbié 210 600 forintra emelkedik. Mint emlékezetes, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKÁF) 2016-ban született egy hat évre szóló megállapodás a hazai minimálbér többlépcsős emeléséről. A mostani döntés értelmében az ideivel megegyező mértékű emelés várható jövőre és azután is. Így mindkét bérkategória összege több, mint a duplája lesz a 2010-es évinek – emlékeztetett Varga.

Egyidejűleg – a hat évre szóló bérmegállapodásban foglaltak szerint – folytatódik a munkabéreket terhelő adók csökkentése is. 2019 júliusától újabb két százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkentik a szociális hozzájárulási adót, s további 2 százalékpontos csökkenés várható 2020-ban, mérséklendő a vállalatok adóterheit. Munkáltatói oldalról egyébként kezdettől fogva nagyobb adócsökkenést követeltek, mondván,

a megemelt minimálbéreket – a munkavállalók többségét foglalkoztató – kis- és középvállalkozások nemigen tudják kigazdálkodni. Ennek elsődleges oka a béreket sújtó páratlanul magas adó- és járulékterhek, amiben elsők vagyunk Európában.

Egyetlen szereplő nem írta alá a megállapodást

A Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MSzSz) volt az egyetlen, aki nem írta alá a VKÁF jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló egyezséget, mivel a 8 százalékos emelést rendkívül kevésnek tartotta. A legnagyobb szakszervezeti tömörülés ugyanis legalább 10 százalékos emelést látna szükségesnek ahhoz, hogy utolérjük először a visegrádi országok, majd Ausztria bér- és életszínvonalát. Máskülönben – állítják – hamarosan Románia is le fog hagyni minket. 

Kordás László a munkavállalók képviseletében.

Dávid Ferenc, a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) korábbi elnöke viszont a Hírklikk portálnak adott válaszában úgy vélekedett, hogy munkáltatói oldalról a kisebb minimálbér-emelés támogatható, már csak a magas adóterhek miatt is. Dávid szerint ahol a versenyképesség, a hatékonyság engedi, illetve a munkaerőpiac kikényszeríti, ott úgyis nagyobb mértékben növelik majd a béreket.

Kordás László, az MSzSz elnöke a korábbi emelés kapcsán lapunknak azt nyilatkozta: nem a legrosszabbul teljesítő vállalkozásokhoz kellene szabni a minimálbért. Akiknek hatékonysági gondjaik vannak, nem tudják kitermelni a béreket, azok váltsanak, akik meg ki tudják termelni, azok növekedjenek, elvégre ne felejtsük el, hogy a béremelésnek kereslet- és foglalkoztatásfelhajtó, összességében gazdaságélénkítő hatása van.

Kordás szerint ha nem emeljük érdemben a bérszínvonalat, akkor nem fog enyhülni a munka-erőhiány. Az elvándorlás nem fog lefékeződni, mivel tovább romlanak az itteni munkafeltételek, és fokozódik az itthon maradottak munkaterhelése, aminek eklatáns példája a mostani „rabszolgatörvény” is.

„A 2008–2012 közötti válságos időszakban a régió országainak versenyképességét az alacsony bérű, képzetlen munkaerőtömegre alapozták, de mára minden ország felismerte, hogy ez a stratégia hosszabb távon a gazdasági növekedés kerékkötője. Intő jel, hogy ma már a cseh, lengyel vagy szlovák minimálbér – akárcsak a nyugdíjminimum vagy az átlagbér – megelőzi a magyart, és a románok is hamarosan lehagynak minket” – figyelmeztetett Kordás László, aki szerint a munkatermelékenység Közép-Kelet Európában nálunk a legmagasabb, így a bérek emelésének még tág tere lenne. 

Dávid Ferenc a munkaadók képviseletében.

Varga Mihály szavai szerint a kormány a 8 százalékos emelést érdeminek tartja, és abban bízik, hogy ennek hatására további nagymértékű bér-emelkedések valósulnak meg hazánkban. Tény, hogy a tavalyi és idei minimálbér-emeléseknek is volt bérnövelő hatása, ami jól látszik a bruttó és a nettó átlagbérek emelkedésén, melyek mind 2018-ban, mind az azt megelőző évben mintegy 11 százalékkal növekedtek. A KSH adatai szerint 2018. január–októberben a bruttó átlagkereset 324 400, a nettó átlagkereset 215 700 forint volt hazánkban.

Nagyok a földrajzi különbségek

Ezen belül jelentős a szórás. Földrajzi összehasonlításban továbbra is kiemelkedik a főváros, nettó 270 ezer forintos átlaggal, valamint Győr-Moson- Sopron megye 222 ezres átlagbérrel.  A többi megye átlagbére az országos átlag alatt van, a legrosszabb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (151 ezer forint) és Békés megye (160 ezer forint) van.

A Policy Agenda az adóbevallások alapján kiszámolta, hogy a keresetek nagyságát illetően is nagyok az egyenlőtlenségek. A munkajövedelemmel rendelkező mintegy 4,8 millió adózó egyharmada a minimálbér alatt keresett 2017-ben, 43 százaléka a minimálbér és az átlagbér között, és mindössze 23 százaléknak volt átlagbér fölötti jövedelme. A számítások szerint a 426 ezer legjobban kereső annyit vitt haza, mint a keresők kétharmada összesen.

Az adatok azt mutatják, hogy az utóbbi két év jelentős minimálbér-, illetve átlagbér-emelkedése ellenére hazánk a visegrádi tagállamok között továbbra is az utolsó helyen áll. A tavasszal benyújtott konvergencia-programok alapján a Policy Agenda kimutatta, hogy a bérnövekedés mértéke a következő években V4-viszonylatban továbbra is nálunk lesz a legnagyobb, de mivel nagyon alacsony szintről indultunk, az utolsó helyről továbbra sem fogunk elmozdulni, csak a lemaradásunk csökken. Ráadásul az, hogy Romániában a bérnövekedés üteme 2019-től a miénknél is nagyobb, 9,3 százalék lesz, azt mutatja, hogy az országok közötti bérverseny a továbbiakban csak még inkább fokozódni fog.

Olvasson tovább: