Kereső toggle

Az izgalmak éve

2019 a Brexittől az izraeli választásig

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

2018 a politikai fordulatok éve volt, és a jelek szerint nem lesz ez másként 2019-ben sem. Újabb választások és korszakváltások jönnek már az év első felében, és a társadalmi változások is egyre nagyobb hatást gyakorolnak majd az életünkre.

Január 14-én szavaz a brit parlament a Brexit megvalósulásához szükséges törvényről, amely lényegében az EU-nak tett brit ajánlatot emelné törvényerőre. Ezzel kapcsolatban azonban még igen megosztott a brit politika, és a március 29-én délelőtt 11-kor lejáró határidő egyáltalán nem biztos, hogy elhozza Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból. Az is lehetséges, hogy a kilépést ellenző tábor erőfeszítései gyümölcsözőbbek lesznek, és Nagy-Britannia egyoldalúan visszalép az 50-es cikkelyben foglalt kötelezettségektől, és eláll a kilépéstől. Nagy kérdés azonban, hogy az eltelt két év után folytathatják-e ott, ahol abbahagyták.

2019 januárjában kezdi meg tevékenységét a novemberi választások után az új Szenátus és Kongresszus Amerikában, ahol az ország történelmében először 125 nő is képviselői, illetve szenátori mandátumot szerzett. Ezzel tovább erősödik az a tendencia, amely a nők szerepét hangsúlyozza a politikában is, a gazdasági szerepek mellett, bár a feministák szerint a nők még mindig alulreprezentáltak bizonyos területeken, ugyanis a sikeres cégeket vezető üzletemberek között a részarányuk még alig éri el az 5 százalékot. Az amerikai szenátusban két muszlim hölgy is pozíciót szerzett, akik komoly változásokat hozhatnak az egyébként szekuláris elven működő amerikai törvényhozásban a következő időszakban.

A február sem lesz eseménymentes, ugyanis ekkor telik le az a határidő, amelyet Donald Trump amerikai elnök szabott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Oroszország tisztázza magát a két nagyhatalom között fennálló középtávú nukleáris rakétaegyezménnyel kapcsolatban. Trump azzal vádolja Putyint, hogy az oroszok megsértették a megállapodást, és olyan berendezéseket gyártanak, amelyek az egyezmény alapján nem megengedettek. Amennyiben az orosz fél nem teríti ki a kártyáit, és nem tisztázza a helyzetet, a hasonló lépésektől eddig sem visszariadó Donald Trump egyoldalúan kilépteti az Egyesült Államokat a megállapodásból – ha pedig erre sor kerül, akkor újabb lendületet vehet mind az orosz, mind az amerikai oldalon a fegyverkezés. Egyesek decemberben már arról beszéltek, hogy új, sokkal pusztítóbb hidegháború kezdődhet el, ami kizárólag a fegyveriparnak hoz majd fellendülést.

Választás Izraelben, uralkodóváltás Japánban

A márciusi Brexit-izgalmakat követően az április is több fontos eseményt tartogat, amelyekre érdemes odafigyelni. Április 9-én választás lesz Izraelben, ahol eldől, hogy a jelenleg minimális, hajszálnyinak nevezhető többséggel kormányzó Benjamin Netanyahu újra izraeli miniszterelnök lesz-e, és ha igen, akkor milyen támogatottsággal. Netanyahu utolsó hivatalban töltött hónapjait jelentősen megnehezíti a körülötte kirobbant korrupciós botrány, amelyben akár vádat is emelhetnek ellene és felesége ellen is. Nem segített a Gázai-övezetben kialakult konfliktus kezelése nyomán létrejött kormányválság sem, amelyben a védelmi miniszter, Avigdor Liberman lemondott pozíciójáról, szinte lenullázva ezzel a kormány egyébként sem jelentős többségét a Kneszetben. A botrányok ellenére a választások előtti felmérések azt mutatják, hogy az izraeliek nagy része elégedett Netanyahu kormányzásával, aki igen jó esélyekkel indulhat neki a kampánynak.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: