Kereső toggle

Az izgalmak éve

2019 a Brexittől az izraeli választásig

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

2018 a politikai fordulatok éve volt, és a jelek szerint nem lesz ez másként 2019-ben sem. Újabb választások és korszakváltások jönnek már az év első felében, és a társadalmi változások is egyre nagyobb hatást gyakorolnak majd az életünkre.

Január 14-én szavaz a brit parlament a Brexit megvalósulásához szükséges törvényről, amely lényegében az EU-nak tett brit ajánlatot emelné törvényerőre. Ezzel kapcsolatban azonban még igen megosztott a brit politika, és a március 29-én délelőtt 11-kor lejáró határidő egyáltalán nem biztos, hogy elhozza Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból. Az is lehetséges, hogy a kilépést ellenző tábor erőfeszítései gyümölcsözőbbek lesznek, és Nagy-Britannia egyoldalúan visszalép az 50-es cikkelyben foglalt kötelezettségektől, és eláll a kilépéstől. Nagy kérdés azonban, hogy az eltelt két év után folytathatják-e ott, ahol abbahagyták.

2019 januárjában kezdi meg tevékenységét a novemberi választások után az új Szenátus és Kongresszus Amerikában, ahol az ország történelmében először 125 nő is képviselői, illetve szenátori mandátumot szerzett. Ezzel tovább erősödik az a tendencia, amely a nők szerepét hangsúlyozza a politikában is, a gazdasági szerepek mellett, bár a feministák szerint a nők még mindig alulreprezentáltak bizonyos területeken, ugyanis a sikeres cégeket vezető üzletemberek között a részarányuk még alig éri el az 5 százalékot. Az amerikai szenátusban két muszlim hölgy is pozíciót szerzett, akik komoly változásokat hozhatnak az egyébként szekuláris elven működő amerikai törvényhozásban a következő időszakban.

A február sem lesz eseménymentes, ugyanis ekkor telik le az a határidő, amelyet Donald Trump amerikai elnök szabott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Oroszország tisztázza magát a két nagyhatalom között fennálló középtávú nukleáris rakétaegyezménnyel kapcsolatban. Trump azzal vádolja Putyint, hogy az oroszok megsértették a megállapodást, és olyan berendezéseket gyártanak, amelyek az egyezmény alapján nem megengedettek. Amennyiben az orosz fél nem teríti ki a kártyáit, és nem tisztázza a helyzetet, a hasonló lépésektől eddig sem visszariadó Donald Trump egyoldalúan kilépteti az Egyesült Államokat a megállapodásból – ha pedig erre sor kerül, akkor újabb lendületet vehet mind az orosz, mind az amerikai oldalon a fegyverkezés. Egyesek decemberben már arról beszéltek, hogy új, sokkal pusztítóbb hidegháború kezdődhet el, ami kizárólag a fegyveriparnak hoz majd fellendülést.

Választás Izraelben, uralkodóváltás Japánban

A márciusi Brexit-izgalmakat követően az április is több fontos eseményt tartogat, amelyekre érdemes odafigyelni. Április 9-én választás lesz Izraelben, ahol eldől, hogy a jelenleg minimális, hajszálnyinak nevezhető többséggel kormányzó Benjamin Netanyahu újra izraeli miniszterelnök lesz-e, és ha igen, akkor milyen támogatottsággal. Netanyahu utolsó hivatalban töltött hónapjait jelentősen megnehezíti a körülötte kirobbant korrupciós botrány, amelyben akár vádat is emelhetnek ellene és felesége ellen is. Nem segített a Gázai-övezetben kialakult konfliktus kezelése nyomán létrejött kormányválság sem, amelyben a védelmi miniszter, Avigdor Liberman lemondott pozíciójáról, szinte lenullázva ezzel a kormány egyébként sem jelentős többségét a Kneszetben. A botrányok ellenére a választások előtti felmérések azt mutatják, hogy az izraeliek nagy része elégedett Netanyahu kormányzásával, aki igen jó esélyekkel indulhat neki a kampánynak.

Japánban is hatalomváltás készül április végén, ahol Akihito császár 30 éves uralma véget fog érni. A 85 éves császár ellentmond a hagyományoknak, amelyek szerint a császár a haláláig uralkodik. Akihito súlyos betegségére tekintettel adja át idő előtt a stafétát fiának, Naruhitonak, aki 2019. május 1-jén kezdi meg uralkodását. Japánban nemcsak a királyi család, hanem a teljes társadalom válságban van. A királyi családban a férfi örökösök vannak egyre kevesebben, a társadalomban pedig az újszülöttek, aminek eredményeképpen Japán népessége, amennyiben ebben az ütemben fogy tovább, 2050-re akár a harmadával is lecsökkenhet.

Májusban számunkra is igen fontos politikai esemény következik, az európai parlamenti választás, ahol eldől, hogy a nemzeti szuverenitást és a migráció ellenes irányt támogató új-jobboldal térhódítása tovább folytatódik, vagy továbbra is a jelenlegi irányvonal marad, amely az erősebb központosítást és a migrációt szorgalmazza. Ez utóbbi meghatározó eleme lesz majd a választási kampánynak egész Európában.

Ennek azért is igen nagy jelentősége van, mert a Bloomberg Economics szerint a hidegháborús időszak utáni gazdasági folyamatok úgynevezett „biztonságos kikötői” eltűnőben vannak. A baloldali média által szélsőségesnek nyilvánított új-jobboldal Brazíliától Olaszországig folyamatosan veszi át az országok irányítását az úgynevezett „demokratikus néppártoktól”, ami a befektetők számára egyre inkább kiszámíthatatlanná teszi a gazdasági trendeket. Ráadásul a jobboldali amerikai kormányzat gazdasági intézkedései – az új adókedvezmények, a FED által tervezett alapkamat-emelések és az amerikai hatóságok által kevéssé „tolerált” befektetési helyszínek folyamatosan gyarapodó listája egyre vonzóbbá teszi a tőke bentmaradását és visszaáramlását az Egyesült Államokba, ami egyáltalán nem pozitívan hat a feltörekvő gazdaságokra, ahol eddig az amerikai nagytőke volt a gazdasági fejlődés egyik alapja.

A Washington – Phenjan – Peking-háromszög

2018 júniusában a politikai híreket Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai elnök találkozása határozta meg, amely akkor megakasztotta a kommunista rezsim atomprogramját – ha a leszerelése nem is történt meg maradéktalanul, a találkozó mégis mérföldkőként kerül majd be a történelemkönyvekbe. A tárgyalások jelenleg is folynak egy második találkozóról, amely során Trump még világosabbá teheti Kim Dzsong Un számára, hogy amennyiben nem történik meg a leszerelés, újabb szankciók bevezetésére kerülhet sor Észak-Koreával szemben. Ennek nyomán ugyancsak konfliktushelyzet alakulhat ki, az északi rezsim ugyanis nem veszi jó néven a fenyegetést. Nem segít a helyzeten az Egyesült Államok és Kína között fennálló kereskedelmi háború sem, Észak-Koreával szemben ugyanis Kína lehetne Trump elnök legfőbb szövetségese. A kommunista rezsim ugyanis a legnagyobb támogatást az ugyancsak kommunista Kínától kapja.

A kereskedelmi háború Amerika és Kína között igen jelentősen meghatározhatja a világgazdaság helyzetét 2019-ben. A kilátások nem éppen rózsásak, az OECD például 6 százalékban állapította meg Kína növekedési ütemét, ami az elmúlt 30 évben egyszer sem volt ilyen alacsony.

Az Irán-probléma

Az augusztus is szolgálhat olyan konfliktussal, amely ugyancsak súlyos hatással lehet az egész világgazdaságra – ekkorra van ütemezve ugyanis több olyan hadgyakorlat, amelyben a szankciókkal sújtott iráni rezsim lezárhatja a Hormuzi-szorost, ahol a világ nyersolaj-forgalmának a 30 százaléka halad keresztül. Mivel 2019-ben lép életbe az Iránnal szembeni teljes szankció-csomag, amit az Egyesült Államok vetett ki az iszlám rezsimre, nagy esély van arra, hogy az iráni vezetés minden eszközt megpróbál majd kihasználni arra, hogy visszavágjon.

Irán emellett igyekszik a térségben egyre szélesebb körben kiépíteni uralmát, így nagyon valószínű, hogy a 2019-ben a nyolcadik évébe lépő szíriai konfliktusban is erősebben részt vesz majd, ahol Bashar al-Asszad kormányának hadserege tovább próbálja majd visszafoglalni a jelenleg még az Iszlám Állam és a különböző lázadó csoportok kezében levő területeket. Amerika a kivonulását tervezi Szíriából, ami az egyik legnagyobb lehetőség Irán számára, hogy még jobban megvesse a lábát a térségben, ami tovább élezi majd a konfliktust.

Kína évfordulói

Az év vége is tartogathat meglepetéseket. A 2019-es év Kína számára több olyan évfordulót is hoz, amelyek a külső negatív hatások mellett belpolitikai feszültségeket is gerjeszthetnek. Október elsején lesz 70 éves a Kínai Népköztársaság, amivel a leghosszabban fennálló kommunista hatalomként hivatalosan is megelőzi a 69 évig fennálló Szovjetuniót. A kommunista párt sikertörténetét azonban beárnyékolhatja az 1989-es Tienanmen téri tüntetések évfordulója, amelyet akkor júniusban erőszakkal fojtottak el a kormányerők – és amelynek megemlékezésére nagy valószínűséggel 2019-ben sem kerülhet sor a kormányzati tiltások miatt. 

2019 lesz az az év, amikor a Z generáció létszáma, ha kevéssel is, de meghaladja majd az Y generáció létszámát a társadalmakon belül. A Bloomberg elemzése alapján a világ népességének harmadát adó Y generáció, azaz az 1980 és 2000 között születettek 2019-re kisebbségbe kerülnek, ugyanis a 2001 után születettek létszáma fél százalékkal meghaladja majd a részarányukat. A két csoport összességében a világ népességének 63,5 százalékát teszi ki, ami még jobban felgyorsítja majd a technológiai fejlődést. Egyelőre az Y generáció tagja dominálnak a világgazdaság legerősebb gazdaságaiban, így Németországban, Kínában, Japánban és az Egyesült Államokban, viszont az olyan országokban, ahol magas a születésszám, például Indiában, a 2001 után születettek létszáma 31,5 százalékos átlagos értéknél jóval magasabb is lehet.

 

Olvasson tovább: