Kereső toggle

A világ, ahogy az elit látja

Economist: 2019 az „új értékek” forradalma lesz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az egyik legnevesebb nemzetközi hírmagazin, a brit Economist évről-évre előrejelzést készít a következő év várható trendjeiről, amelyeket a szerkesztők allegorikus címlapképekbe sűrítenek. Elolvastuk a különszámot, hogy megértsük, hogyan is látja a jövőt a gazdasági-pénzügyi topelit?

 

Az Economist „The World in 2019 – What Will Be the Trends?” (A világ 2019-ben: Mik lesznek a trendek?) című különkiadásának címlapja látványos tisztelgés az idén 500 éve elhunyt reneszánsz zseni, Leonardo da Vinci előtt. A szerkesztők az itáliai mester balkezes tükörírását és jegyzetfüzeteinek stílusát, valamint ikonikus műveit imitálva vetítették elő, mit várnak a 2019-es esztendőtől.

„Leonardo a 21. századi individualista ember előfutára volt. Nem csak tehetségében, hanem életmódjában is eltért a többségtől: törvénytelen gyerekként született, balkezes volt, vegetáriánus, meleg és színes, extravagáns ruhákat hordott” – magyarázza az Economistnak adott interjúban a világhírű életrajzíró, Walter Isaacson, akinek Leonardóról írt biográfiája néhány hete magyarul is megjelent. A szerző szerint da Vinci tudósként megálmodott számos olyan találmányt, amelyek korunkban valósulnak meg, mint például a repülő autó terve. (Leonardo életére és munkásságára lapunk későbbi számaiban még visszatérünk.)

 

A globális elit lapja

 

A The Economist első száma 1843-ban jelent meg, és a hetilap nyomtatott kiadása ma is több mint másfél millió példányban kel el. A londoni magazin tulajdonosi köre a legbefolyásosabb nemzetközi családokból áll: többségi részvényes a legendás olasz Agnelli-família (amelynek a fennhatósága a Fiaton és a Ferrarin át a Juventusig terjed), a második legnagyobb tulajdonos pedig a Rotschild-család, de mellettük a brit milliárdos arisztokráciát képviseli a Cadbury és a Layton dinasztia is. A lap bevallottan a befolyásos döntéshozókat és a művelt elitet célozza meg, világnézetében pedig a mindenkori szerkesztőség a klasszikus, piacgazdasági liberlaizmust képviseli, támogatja a nemzetközi szabadkereskedelmet, a globalizmust és az akadálymentes migrációt valamint a kulturális liberalizmust, beleértve a melegházasság és a drogliberalizációt.

A 2019-es különkiadás címlapja nem meglepő módon ennek az értékrendnek a fényében tekint előre. Legalább 25 szimbolikus képben jelenik meg az, amit a lap szerkesztői reményt keltőnek vagy éppen aggasztónak tartanak a jövő évi trendekből. A kiadvány írásai szintén ezeket az allegorikus üzeneteket fejtik ki (a tartalomjegyzéket lásd keretes cikkünkben).

A címlap központi alakja Leonardo híres Vitruvius-tanulmányának az átértelmezése. A négyzetbe és körbe illeszkedő mezítelen férfi a tökéletes arányú embert jelképezi, amelyet a névadó neves ókori császárkori építész írt le. A négykarú alak kezeiben a modern kor „kenyér és cirkusz” jelképeit tartja, az egyre több országban elfogadott szabadidős drognak számító marihuána levelet, a népszerű ligasportokra utaló baseball-labdát, a naponta több órát kézben tartott okostelefont és a közösségi kapcsolatok kommercializálását jelképező emberekkel egyensúlyozó mérleget. A trendi újraértelmezés során a „tökéletes férfi” a fején VR-szemüveget, a jobb karján pedig egy DNS-spirált ábrázoló tetoválást visel. Ez utóbbi a géntechnológia célját, a fajok közti hibridációra utalhat, hasonlóan az alak feje felett elrepülő gólyához, amelynek a csőrében egy vonalkódos csecsemő, „dizájner baba” látható. Egy másik tetoválás még talányosabb: a mezítelen férfi bal mellkasán a nők elleni zaklatásokkal szembeni tiltakozás jelszava, a „MeToo” látható. Ez talán a nemek közötti szabad átjárhatóságra (mai trendi műszóval, a „gender fluiditásra”) utalhat.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: