Kereső toggle

A pénz metamorfózisa

Minden megváltozhat a bankvilágban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarország ma – Kína, Izrael és néhány más ország mellett – a jövő globális pénzügyi reformjainak kísérleti terepe. Nem csak a készpénz nélküli új világot, hanem egy futurisztikus bankrendszert is tesztelhetnek az MNB támogatásával.

 

1988-ban a mindig bátran előre tekintő londoni Economist címlapján a készpénzből rakott máglyából felemelkedő főnixmadarat ábrázolt. A mitológiai lény nyakában egy új, ismeretlen pénznem képe volt látható, és mellette egy évszám: 2018. A borítón a cím: „Készülj fel egy világpénzre!”

Most, harminc évvel később első ránézésre azt mondhatjuk, hogy az Economist jól tájékozott szerkesztői ezúttal mellé lőttek: nincs egységes világpénz, és a készpénz továbbra is forgalomban van világszerte, igaz, a képen szereplő néhány nemzeti valuta (például a német márka) megszűnt és helyét az euró vette át, ami ugyan bebizonyította életképességét, ám még az Európai Unióban sem tudott egységes fizetőeszközzé válni.

 

Változások két szinten

 

Mindez azonban csak a felszín. A világban ugyanis éppen 2018-ban kaptak lendületet olyan folyamatok és tervek, amelyek túlzás nélkül forradalmi változást hozhatnak az évszázadok óta ismert és alkalmazott pénzügyi rendszereinkben. A reformok két területen a legambiciózusabbak: az innovatív készpénz nélküli digitális fizetési megoldások, valamint pénzkibocsátás és a bankrendszer átalakítása is gyökeresen megváltoztatja néhány éven belül az életünket.

Néhány évvel ezelőtt Jeruzsálemben részt vettem egy előadáson, amit az elmúlt évtized egyik legbefolyásosabb pénzügypolitikusa, Larry Summers tartott. Akkor még tartott a gazdasági válság utáni romeltakarítás, de a volt amerikai pénzügyminiszter mégis optimistaként beszélt arról, hogy a káoszból hamarosan egy más rendszer bontakozhat ki. „Egy, a maitól különböző és újfajta pénzt használó világ a maitól különböző és újfajta világ lesz. Sokkal gyorsabban haladunk ebbe az irányba, mintsem a legtöbben gondolnák. Az állampolgárok és a jegybankárok élete egyaránt alapvetően megváltozik” – állította Summers. (Bankjegyek alkonya, Hetek, 2014. június 6.)

Ma már sokkal több látszik ebből az új világból. Kezdjük az egyszerűbbel: a készpénzmentes társadalom felé történő átállást mindnyájan érzékeljük. Valószínűleg a Hetek olvasói is elmondhatják, hogy sokkal ritkábban nyúlunk bankjegyek vagy érmék után a tárcánkba vagy a zsebünkbe, mint tíz évvel ezelőtt. A készpénz nem szűnt meg – formálisan minden bizonnyal jó ideig még nem is fog -, de a használata egyre nehézkesebb és drágább, miközben a helyettesítő eszközök mind fejlettebbek és kényelmesebbek.

Persze nem csak az pénzügyi-informatikai fejlesztők, hanem a kormányok is igyekeznek digitális irányba terelni a tranzakciókat. Különböző ütemben és mértékben, de a legtöbb országban rendeletekkel korlátozzák a készpénzes fizetések összeghatárát, egyre szűkebb limiteket meghatározva. (A jelenlegi helyzetről lásd keretes összeállításunkat.)

 

Kína az élre tör

 

Megtévesztő lehet azonban, ha a mai tapasztalatainkból kiindulva képzelnénk el a készpénzmentes digitális világot. A jövőt sajátos módon nem az elmúlt évtizedek pénzügytechnikai reformjait diktáló Egyesült Államokban, de még csak nem is Nyugat-Európában ragadhatjuk meg, hanem egy olyan országban, ahol tíz éve még a tranzakciók 95 százaléka készpénzben zajlott, és ahol 10 emberből kilencnek a mai napig nincsen bankszámlája. Kína, mintegy megvalósítva a Mao Ce-tung által ígért „Nagy Ugrást” (de nem a Mao által megcélzott „szocializmus” felé), a szükségből erényt kovácsolva élre tört az innovatív fizetési megoldások terén. Arra ugyanis esély sem volt, hogy a hatalmas létszámú, egyenként alacsony jövedelemmel rendelkező és területileg is szétszórtan élő lakosság számára gazdaságos és működőképes bankrendszert lehessen kiépíteni, nem beszélve a kínaiak készpénzhez történő hagyományos ragaszkodásáról.

A fordulatot a mobiltelefonok viharos elterjedése okozta. Ebben szintén a kormányzat hajtott végre nagy fordulatot. Sokáig tiltani és korlátozni akarta a mobil és internetes forgalmat, majd – felismerve a digitális adatgyűjtésben rejlő új típusú kontroll lehetőségét – hirtelen az élére állt az amúgy is népszerű okostelefonok terjedésének, amelyek nagy részét addig az országban gyártották. (Erről nemrég címlapos összeállítást közöltünk lapunkban: Totális népnevelés, Hetek, 2018. november 30.)

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: