Kereső toggle

A kevés, a sok és a rossz

Globális élelmiszertrendek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

2050-re 10 milliárdan leszünk a földön, és kérdés, hogyan lehet ennyi embert élelemmel ellátni. Leginkább úgy, hogy a pazarló nyugat nagyon visszafog a hedonizmusából.

Egy egészséges, puritánabb étrend ugyanis minden lakosnak biztosítható lenne, ráadásul évente 11 millióval kevesebben halnának meg, és a természet fenntarthatósága is biztosítva lenne.

A Föld képes lesz ellátni növekvő népességét élelemmel, de csak akkor, ha lakosai – elsősorban a fejlett társadalmak – hajlandók gyökeresen változtatni táplálkozási szokásaikon. Mindenkinek jutna megfelelő élelem, ráadásul az egészségünk és a környezetünk is jobb állapotba kerülne, ha radikálisan csökkentenénk a vöröshús- és a cukorfogyasztást, illetve megnövelnénk a zöldség és gyümölcs arányát az étrendünkben. Többek között erre a megállapításra jutott az a 37 szakértőből – egészségügyi, mezőgazdasági, környezetvédelmi, táplálkozás- és politikatudományi szakemberekből – álló nemzetközi kutatócsoport, amely a brit orvosi szaklap, a The Lancet kezdeményezésére három évig tartó munkával kidolgozta a „globális, fenntartható étrend” receptjét.

Az előrejelzések szerint a népességrobbanás tovább folytatódik, így 2050-re a jelenlegi 7,6 milliárd helyett közel 10 milliárdan leszünk a Földön. A jelenlegi termelési és fogyasztási szokások viszont sokáig nem fenntarthatók. A mai helyzet, ami egyrészt az élelmiszertöbblettel, másrészt az élelmiszerhiánnyal jellemezhető, nagyobb megbetegedési és halálozási kockázatot jelent a földön, mint az alkohol, a drog és a védekezés nélküli szex együttvéve. Míg világszerte 820 millió ember alultáplált, addig 2,4 milliárdan a túlfogyasztással küzdenek, ami konkrétan cukorbetegséget, magas vérnyomást, szív- és érrendszeri problémákat jelent. Ugyanakkor több mint 2 milliárd ember tápanyaghiányos állapotban van.

Miként az a The Lancet-ben megjelent terjedelmes tanulmányból kiderül, az étkezési szokásainknak nemcsak az egészségügyi kockázatai súlyosak: manapság az élelmiszer-termelő mezőgazdaság számít a legfőbb természetkárosító tényezőnek. A mezőgazdaság világszinten az üvegházhatásért felelős gázkibocsátás 30 százalékát adja, a földterületek 40 százalékát aknázza ki, és az édesvízfogyasztás 70 százalékáért felelős. Nem beszélve arról, hogy a kifogott halállomány 30 százaléka felesleges, és általában is elmondható, hogy a megtermelt élelmiszerek harmada veszendőbe megy.

Pedig a szakértők által kidolgozott egészséges – és a maihoz képest meglehetősen puritán – étrend mindenkinek biztosítható lenne, s egyben a természet fenntarthatóságát is garantálná. A javaslat szerint az étrendünkben a fő hangsúlyt a zöldségekre és gyümölcsökre kell helyezni, melyekből napi fél kilót kellene fogyasztani. Emellett a teljes kiőrlésű gabonák adják az ajánlott napi kalóriabevitel több, mint egyharmadát, ezt követik a tejtermékek, pár deka hús, néhány kanál telítetlen növényi olaj és minimális hozzáadott cukor.

Az ajánlott napi kalória-bevitel így fejenként 2500 kalóriára jön ki, ami a gazdag országokra jellemző napi 3700 kalóriás átlagfogyasztást nézve komoly önkorlátozást jelent, ám javítaná a szegény országokra jellemző 2200 kalóriás napi átlagot.

Világméretekben az egészséges étrendre való áttérés azt jelentené, hogy megduplázódna a gyümölcs, zöldség, hüvelyesek, illetve olajos magvak fogyasztása, és kevesebb, mint felére csökkenne a vörös húsé és a cukoré. A megadott sztenderdeken alapuló étrend – legalábbis a szakemberek szerint – jól illeszkedik a mezőgazdasági rendszerek, a kulturális tradíciók és az egyéni kívánalmak sokféleségéhez. Globálisan biztosítható, függetlenül az országok közti életszínvonal-különbségektől és az élelmiszerforrásokhoz való egyenlőtlen hozzáféréstől. Igaz, ehhez egy átlag észak-amerikainak be kellene érnie a jelenlegi vöröshús-fogyasztása kevesebb, mint egyhatodával, míg a délkelet-ázsiaiaké a kétszeresére nőne. A szakértők számítása szerint az új étrendre való átállás révén évente 11 millió halálozást el lehetne kerülni  – ez azt jelentené, hogy a felnőtt halálozás 20 százalékkal visszaesne.

Az egészséges táplálkozásra való áttérés nagyságrendekkel környezetkímélőbb, és kevésbé pazarló lenne, mint a mostani élelmiszer-termelés és -fogyasztás. A jelenlegi szinten lehetne stabilizálni általa a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátását, illetve a víz- és termőföld igényét, lefékeződne az erdőirtás is. A megnövekedett népességre számítva ez fajlagosan – egyénenként – a természet sokkal enyhébb igénybevételét jelentené. Ám, ha nem váltunk, akkor a népességrobbanás és a hedonizmus miatt a környezetünk fog elpusztulni. A szakértők szerint a műtrágyák, foszfátok használatának radikális csökkentésére is szükség lenne, mert ez a vízlelőhelyek egyik fő szennyezője.

Arra, hogy miként lehetne világszinten átállni az egészséges étrendre, többlépcsős stratégia is ki lett dolgozva. Először is világméretű összefogásra és a kormányok elköteleződésére lenne szükség az egészséges táplálkozás mellett. További fontos elemek a mezőgazdasági termelés érdekeltté tétele a minőségibb termékek előállításában; az intenzívebb élelmiszer-termelés megvalósítása, de fenntartható módon; egy erős nemzetközi koordináló szerv felállítása az óceánok és a földek használatának felügyeletére; s végül legalább a felére kellene csökkenteni az élelem termelése és fogyasztása során keletkező veszteséget és hulladékot.

Ultratranszformált élelmiszerek

A The Lancet tanulmánya kapcsán a Le Monde francia napilap egy élelmiszeripari szakértőt is megszólaltatott. Christophe Brusset-nek nemrég könyve jelent meg az élelmiszeripar kulisszatitkairól. Szerinte, ha jót akarunk magunknak, mindenképp tartózkodjunk a nagy gyártók „ultratranszformált” termékeitől, azaz az adalékanyagokkal feldúsított, félkész vagy kész élelmiszerektől.

„20 évvel ezelőtt még viszonylag egyszerű, tradicionális termékek voltak forgalomban, kevés adalékanyaggal. De időközben a minőségük látványosan romlott” – állítja Brusset, hangsúlyozva, hogy a gyártók a lehető legolcsóbb, rossz minőségű alapanyagokat használják, melyek az adalékanyagoknak köszönhetően válnak kívánatosakká. A színezék azért kell, mert a termék csúnya, az ízfokozó pedig azért, mert íztelen. „Rengeteg vízzel dúsítanak fel termékeket, például sonkát azért, hogy az nehezebb legyen, aztán hozzátesznek még állományjavítót, emulgeálószereket, szójafehérjét, csak azért, hogy a termék a vizet magában tartsa” – sorolja a szakember.

Brusset meggyőződése, hogy világszerte a halálozás elsődleges oka a rossz táplálkozás. „Az Inserm nevű francia egészségügyi kutatóintézet friss tanulmányai szerint ha valaki 10 százalékkal növeli étrendjében az ultratranszformált élelmiszerek arányát, akkor 12 százalékkal nő a rákos megbetegedés kockázata” – teszi hozzá.

„A nagy élelmiszergyártók szennyezett és ártalmas termékeket gyártanak, de azokat jól álcázzák. Ennek leggyakoribb módja, hogy megtévesztő marketingszövegeket tesznek a csomagolásra. Ilyen címke például a »Garantált minőség«, az »Eredeti recept alapján«, »Az év terméke«, »Hentesünk ajánlata« stb. De a húst nem hentes, hanem a gyártó választja ki, méghozzá a lehető legolcsóbbak közül. Ezek az állítások hamisak és ellenőrizhetetlenek. Azonban konkurenciát jelentenek olyan valós minősítéseknek, mint mondjuk a »szabadtartású baromfi«” – avat be Brusset a marketing világába.

A legnagyobb csalások egyike szerinte a méz; mint mondja, Franciaországban a forgalomban lévő méz harmada hamisított kínai termék. Brusset járt Kínában, ahol méhek helyett elképesztően felszerelt laboratóriumokban gyártják a mézet, kilóját 30-40 centért, amit aztán kicsivel több, mint 1 euróért adnak el. Mint hozzáteszi, hiába deríti ki a csalást minden uniós hatósági ellenőrzés, a helyzet nem változik, nem születnek hatékony törvények, elsikkadnak a vásárlók kötelező és korrekt tájékoztatására irányuló javaslatok is.  Most a gyártók a silány termékek csomagolását elárasztják részletes, sokszor semmitmondó információkkal: összetevők, bonyolult nevek, tápanyagtáblázat naponta, adagonként stb. Másik kapós módszer a mikroszkóppal is alig kivehető betűméret. A nagy élelmiszergyártók lobbiereje nem csekély: Brusset információi szerint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 221 szakértőjének a felét a nagy élelmiszergyártók pénzelik.

A szakember szerint nem tehetünk mást, mint hogy kerüljük az „ultratranszformált” ételeket, melyek az összetevők végtelen listáját tartalmazzák, és inkább minél frissebb és feldolgozatlanabb élelmiszereket vásárolunk. Vissza kellene térni a piacokhoz, az otthoni főzéshez és a természetesebb életvitelhez, hiszen amikor az ember magának főz, nem használ adalékanyagokat, viszont normális alapanyagokkal dolgozik – szól a francia szekértő intelme.

 

Olvasson tovább: