Kereső toggle

Zsarnokok ligája

Az elitklubok felszámolnák a nemzeti labdarúgást

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A labdarúgás teljesen kontrollt vesztett. Gazdag befektetők és néhány topklub terrorizálnak mindenkit” – idézi informátorát a Der Spiegel. A tekintélyes német lap e-mailek és dokumentumok bemutatásával rántotta le a leplet a legnagyobb európai fociklubok titkos üzelmeiről.

 

„Ami engem zavar, az ezeknek a háttéralkuknak a módja, ahogyan az egészet a megaklubok megszervezik. Minden rejtetten történik, alig van ellenőrzés vagy bármiféle átláthatóság. Ez már táptalaja lehet alvilági üzelmeknek is” – magyarázza az úgynevezett Football Leaks egyik alapítója, „John”, aki egyben a tekintélyes német lap, a Der Spiegel rejtett informátora is. John az elmúlt években számos, a labdarúgás világához kapcsolódó piszkos ügyben, így adócsalásokban, pénzügyi machinációkban szolgáltatott információkat. A Spiegel beszámolója szerint 2018 elején a német újság szerkesztőségéhez „kopogtatott be”, nem kevesebb, mint 70 millió (!) dokumentummal, 3,4 terabájtnyi anyaggal. A futball világának sötét ügyleteire rávilágító „dosszié” egy terjedelmes része a „Szuperliga” háttéralkuk révén történő gründolására vonatkozik. A kiszivárogtatott információk alapján felsejlő kép jól ábrázolja, hogy a szakmai-politikai szervezetektől miként veszik át a háttérben a hatalmat pénzügyi érdekcsoportok – nemcsak a labdarúgás világában.

Futballglobalizmus

Az elmúlt hónapokban a Szuperliga elindításának lehetősége amúgy is egyre forróbb témává vált a labdarúgás világában. Májusban még Arséne Wenger, az angol Arsenal több mint 20 év után leköszönő menedzsere fejtegette, hogy forradalmi változások előtt áll a labdarúgás. Wenger akkori okfejtésében utalt arra, hogy a csapatok játékoskerete és tulajdonosi szerkezete is gyors „internacionalizálódáson” ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A legnagyobb futballklubok, különösen Angliában, elszakadtak a nemzeti keretektől, játékosaik a világ legkülönfélébb nemzeteiből jönnek, és tulajdonosaik is orosz, ázsiai, amerikai üzletemberek. Talán még jelentősebb változás, hogy maguk a szurkolótáborok is globalizálódtak, ami egyre nagyobb pénzbevételek megszerzésével kecsegtet az európai klubok számára. Például a Manchester United több mint félmilliárd szimpatizánst tart számon világszerte, a Real Madrid Facebook-követőinek száma meghaladja a százmilliót. Ez óriási piacokat nyitott meg a futballklubok előtt, amelyek gazdasági szakemberei egyre inkább amolyan pénzügyi korlátnak érezhetik a nemzeti bajnokságok kereteit. Ezt a változást fogalmazta meg Wenger is akkor, amikor arról beszélt, hogy a nemzeti, illetőleg nemzetek közötti vetélkedések drasztikusan háttérbe szorulhatnak, és átadhatják helyüket egy új, kontinentális bajnokságnak. A Szuperliga igazi „urai” pedig már nem olyan szakmai szervezetek lesznek, mint a nemzeti-európai labdarúgó-szövetségek (Angliában például az FA, európai szinten az UEFA, a világbajnokságok szintjén pedig a FIFA). Sokkal inkább a pénzügyi bevételeket maguknak akaró megaklubok. Így például a Juventus, a Barcelona, a Manchester United vagy a Real Madrid, amelyek alanyi jogon lennének részesei a „szupersorozat” küzdelmeinek.

„A verseny evolúciója”

A Spiegel által megszellőztetett e-mailek és dokumentumok pedig arról tanúskodnak, hogy egy ilyen szuperliga megszervezése valójában már évek óta zajlik a háttérben. A történet – legkésőbb – 2015 végén kezdődhetett. Már korábban is voltak az elitklubokat összefogó szerveződések, illetve tárgyalássorozatok. Ilyen volt például a kétezres években aktív G-14, amelybe a legjelentősebb európai focicsapatok tömörültek. A dokumentumok szerint az európai futball „elitizálódásának” új lendületet egy bizonyos Charlie Stillitano adhatott. Az amerikai sportvezető már a ‘90-es években szép sikereket ért el a labdarúgás észak-amerikai kontinensen történő népszerűsítésében. 2014-ben ő szervezte meg a Real Madrid és a Manchester United barátságos találkozóját Michiganben, ahol a két csapat nem kevesebb, mint 110 ezer néző előtt játszhatott egymással. Stillitano valószínűleg gondolkodóba eshetett a sikeres rendezvényt követően a két klub globális piaci lehetőségeit illetően. 2015 decemberében küldték ki az első elektronikus üzeneteket a legnagyobb klubok vezetőinek, amelyben egy prezentációt mutattak be a Szuperliga tervezetéről. Stillitano addigra már bejáratos volt a legnagyobb klubok VIP-szektoraiba. A Spiegel leírása idézi José Mourinhót is, aki az amerikait „Mr. Zero Mistakes”-nek becézi, alig leplezett hízelgéssel. A klubok számára a prezentáció legérdekesebb része minden bizonnyal a várható bevételi kalkulációkra vonatkozott. Eszerint a topklubok – a jelenlegihez képest – 500 millió euró plusszal gazdagodnának minden évben, miközben a 2016-ban Bajnokok Ligája győztes Real Madrid akkor „mindössze” 80 milliót kapott az UEFÁ-tól szolgálataiért. Ez lényegében azt jelentené, hogy az új sorozatban az olyan futballvállalatoknak, mint a Barcelona vagy a Manchester United, megháromszorozódna a pénzbevétele! A Spiegelnek eljuttatott dokumentumok szerint alig több mint fél év múlva az ajánlattól megrészegült megaklubok lényegében megzsarolták a kisebb klubokat: vagy jóval nagyobb arányban fognak részesülni az UEFA bevételeiből, vagy elfogadják a Szuperliga megalakítására vonatkozó javaslatot. „A nagy klubok nagy ajánlatot kaptak” – fogalmazott a tradícióira elvileg oly sokat adó Bayern München egyik vezetője, egykori világklasszis labdarúgó, Karl-Heinz Rummenigge is egy futballkonferencián.

Ezt követően természetesen az 1955 óta az európai labdarúgás szakmai szervezeteként működő UEFA kétségbeesett küzdelembe kezdett a Szuperliga megalakításával szemben. És ezzel együtt az immár több mint fél évszázada – kisebb-nagyobb változásokkal – fennálló európai klubfutball nemzeti kereteinek, mindenekelőtt azonban saját pozíciójának megmentése érdekében. A Spiegel cikkében további e-mailek, titkos dokumentumok egész sora mutat rá a nagy klubok titkos egyeztetéseire, és az UEFA elkeseredett lépéseire, miközben Rummenigge egy másik futballkonferencián már a „verseny evolúciójáról”, és a változások elkerülhetetlenségéről beszélt – a Szuperliga irányába tett további lépéseket követelve. A helyzet 2018 végére eszkalálódhat: bár alig néhány hete az UEFA – minden bizonnyal a nagy klubok nyomása hatására – maga is jelentős módosításokat jelentett be az európai kupasorozatok jövőbeli lebonyolítását illetően, az igazi változások már tőle függetlenül következhetnek be. A Spiegel rendelkezik olyan dokumentumokkal, melyek szerint például a Real Madrid október 22-én éjjel megkapta a „tizenhatok” – vagyis a 16 legnagyobb klub – új szervezetbe tömörítéséről szóló tervezetet. A dokumentum szerint 2021-től megszűnik a Bajnokok Ligája, a legnagyobb klubok kilépnek az UEFA égisze alól annak érdekében, hogy megalakítsák az Európai Szuperligát, földrengésszerű változásokat indítva ezzel a labdarúgás történetében. A tervezetre pedig, amely formailag egy „kötelező” (!) szándéknyilatkozat, a legnagyobb klubok aláírásának 2018 novemberében kellene rákerülnie.

„Pusztító következményei lesznek”

„Mindennek napvilágra kell kerülnie. Azoknak, akik a futballt szeretik, és fizetnek is érte, joguk van ahhoz, hogy tudják, hogyan működik ez az ipar valójában” – idézi a Spiegel informátorát. John szerint probléma, hogy ebben a rendszerben egyre átláthatatlanabbá fog válni, „mi történik valójában a pénzzel”. A végén pedig egyre kevesebbek részesednek majd a legnagyobb bevételekből. „A nyilvánosság alig tud valamit ebből az egészből, miközben egy ilyen hatalmi változás pusztító következményeket hoz majd magával a futballra nézve” – utal a futball „Edward Snowdenje” arra, hogy a labdarúgás ezzel lényegében pénzügyi körök kezében fog privatizálódni. Ez pedig nem kis pénzt jelent: a labdarúgás gazdasági potenciáljára példa, hogy a közvetítési jogokból világszerte mintegy 17 milliárd euró folyik be összességében. Kétszer annyi, mint a második legnépszerűbb sportág, az amerikai futball esetében.

Az UEFA jelenlegi lebonyolítási rendszere szerint az európai bajnokságok, így az angol, a spanyol, a svájci, a svéd, a magyar stb. legjobbjai minden évben megmérkőznek egymással. A két európai versenysorozat (Bajnokok Ligája, Európa Liga) mint-egy 10 hónapon át tart, a legvégén, májusban a még állva maradt legerősebbek küzdenek meg. A pénzügyi juttatások – bár így is rendkívül aránytalanok, és egyesek szerint nem igazságosak – szolidárisak, a legkisebb klubok is jelentős összegeket kapnak a bevételekből. Azok a magyar klubok például, amelyek 2018-ban a legelső selejtezőkörökben akár csak két fordulót is mentek, nagyságrendileg 500 millió forintos „költség-kompenzálásban” részesültek. Ez a fajta szolidáris javadalmazás az Európai Szuperliga égisze alatt teljesen megszűnne, aminek a kisebb csapatok és a nemzeti bajnokságok számára beláthatatlan következményei lennének. A legnagyobb klubok kiválásával az európai, úgymond országos bajnokságok jelentőségüket és anyagi forrásaikat is elveszíthetnék. Az amerikai NHL, NFL, NBA, MLS mintáját az európai keretekre „ráerőszakoló” Szuperliga azonban a nemzeti válogatottak versenyét is elsöpörheti hosszabb távon. Az UEFÁ-val szakító klubok játékosai ugyanis automatikus eltiltást kaphatnak a válogatott mérkőzésekről, az óriási fizetésekre azonban a világ legjobb futballistái aligha mondanak majd nemet.

Hogy a következő hónapokban pontosan milyen események fognak lezajlani az európai labdarúgásban, még nem ismert. A „futballszakik” jelentős része mindenesetre borítékolja a változásokat, annak csak pontos időpontja tűnik bizonytalannak. A változások áthatolhatatlan gátjai lehetnének a szigorú európai versenyjogi szabályok, így például a kartellek tilalma. Talán nem véletlen, hogy még 2016-ban a megaklubok „titkos társasága” jelentős megbízást adott a Cleary Gottlieb nevű nemzetközi ügyvédi irodának versenyjogi tanácsadásra.

 

Olvasson tovább: