Kereső toggle

Pusztítanak a zombidrogok

Függő gyerekek, érdektelen többség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A legszegényebb településrészeken terjedő dizájnerdrogok mára komplett közösségeket tettek függővé. A terjedő szerhasználatot az érintett cigánytelepek egyedül nem képesek megfékezni, a szélesebb társadalmat viszont nem igazán érdekli a probléma.

A könnyen és olcsón hozzáférhető pszichoaktív szerek – herbál, kristály, „füves cigi” – és egyéb házi „kutyulmányok” fokozódó használatára hívták fel a figyelmet szakértők a Bagázs Egyesület konferenciáján. Az egész országra kiterjedő problémáról beszéltek, mely leginkább a legszegényebb cigánytelepeket sújtja: egyes szabolcsi szegregátumokban a 10-15 évesek fele érintett. A droghasználat mögött számos egyéb szociális probléma húzódik, ezek közül legfőképp a perspektívátlanságot, társadalmi elszigeteltséget, munkanélküliséget, lakhatási szegénységet, alacsony iskolázottságot és jövedelmet nevezték meg a szakemberek.

Az ország legnyomorúságosabb telepeinek egyike a bagi szegregátum, ahol a Bagázs Egyesület 2010 óta folytat segítő tevékenységet. A drog már több mint egy évtizede mindennapos gondot jelent a 350 fős közösség életében. A bagi telepen 8-10 díler él, és nemcsak a férfiak, hanem sok nő, sőt gyerek is droghasználó. A beszámolók szerint a probléma már a telep határait is átlépte, elsősorban azoknak a gyerekeknek az agresszív iskolai viselkedése folytán, akiknek a családja érintett a drogban.

A civilek tapasztalata az, hogy akkor sikerül a függőket rehabilitációs kezelésre elküldeni, ha valamilyen hivatalos eljárásig jut el az ügy, például a veszélyeztetett gyerek családból való kiemelése vagy börtönbüntetés fenyeget. Nagy probléma az információhiány is, az érintettek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért. A dányi telepen élők például azt hitték, hogy a rehabilitációs intézet tulajdonképpen egy fizetős börtön. A szegregátumokat nem egyformán érinti a kábítószer-probléma: Dányban, ahol a Bagázs szintén jelen van, öt éve jött be a drog, elsősorban 15 év feletti férfiak élnek vele, a helyi asszonyok pedig a civilekkel együtt annak módját keresik, hogyan tudnák megfékezni a jelenséget.

A rendőrök nem mernek beavatkozni

Elhangzott az is, hogy az egyesületnek ugyan az utóbbi évben sikerült 13-14 éves gyerekeket az ország három tinirehabilitációs intézetének valamelyikében elhelyeznie, akik általában 2-3 hónapot töltöttek ott, majd visszatérve a korábbi közegükbe, visszaestek. Ennek részben oka az utógondozás hiánya, de a szakemberek szerint a probléma túl nagy ahhoz, hogy helyi szinten megoldható legyen, ehhez rendszerszintű változtatásokra lenne szükség. Esélyt az jelenthetne, ha a gondozott családok a rehabilitáció után elköltözhetnének a telepről, végső soron pedig az, ha felszámolnák a nyomortelepeket. Ehhez legfőképp állami akaratra lenne szükség, ám ennek hiányát jelzi az is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett tanácskozásra nem jöttek el a meghívott minisztériumi illetékesek. Úgy látszik, hogy amíg a többségi társadalmat nem érinti a probléma, addig nem foglalkozik vele – derült ki a rendezvényen.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: