Kereső toggle

Mi a siker titka?

Barabási Albert László képletbe foglalt válasza

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Van-e a sikernek korlátja? A siker vonzza a sikert? Lehet-e sikeres valaki idős korában vagy a kreativitás múlik a korral? Vannak-e a sikernek matematikai törvényszerűségei? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ Barabási Albert László fizikus és hálózatkutató legújabb könyvében.

 

barabási Albert László erdélyi származású fizikust jól ismerhetik a magyar olvasók, hiszen a 2000-es évek elején jelent meg Behálózva című könyve magyarul is, amelyben a hálózatok működését célzó kutatásai eredményeit ismertette meg egy nagyobb közönséggel populáris és jól érthető stílusban. Legújabb könyvében a sikerrel és a sikerhez vezető út törvényszerűségeivel foglalkozik, a könyv végére egy képletben foglalva össze, hogy mi vezet a sikerhez.

Barabási számos szempontból elemezte a sikerhez vezető utat, és a könyvében többek között választ ad arra a sok szülőt foglalkoztató kérdésre, hogy vajon az óhajtott elitgimnázium csakugyan olyan „dobbantót” jelent-e a diák karrierje szempontjából, mint ahogyan azt hajlamosak vagyunk hinni. Az általa ismertetett példában bostoni középiskolások sorsának alakulását figyelték meg annak függvényében, hogy bejutottak-e a Boston Latin nevű első számú elitgimnáziumba, vagy csak pár ponttal maradtak le a felvételin. A vizsgálat arra vezetett, hogy a Boston Latinról éppen csak lecsúszott – vagyis gyakorlatilag ugyanolyan képességekkel rendelkező – diákok később ugyanolyan jól teljesítettek. Akármelyik később megírt teszteredményben – PSAT, SAT – nyújtott teljesítményüket vizsgálták, annak szintje megegyezett a Boston Latinba felvett diákokéval. Ez az eredmény viszont azt mutatja, hogy bár az elitgimnáziumban nyilvánvalóan jó képzést kapnak az odajáró diákok, a gimnázium hozzáadott értéke nemigen látszik. Ez gyakorlatilag feloldja az elitgimnáziumokat körülvevő misztikumot – és ebben nincs különbség Boston vagy Budapest között –, a híres gimnáziumok eredményei azért nagyon jók, mert nagyon jó diákokat tudnak kiválogatni, akik viszont később jól teljesítenek.

Ezt a vizsgálatot két princetoni matematikus kiterjesztette egyetemekre is. Ennek során azoknak a diákoknak a teljesítményét vizsgálták, akik először valamelyik híres keleti parti egyetemre jelentkeztek, de végül egy alacsonyabb besorolású egyetemet végeztek el (ennek lehetett számos oka a tandíjtól a családi körülményekig).

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: