Kereső toggle

Volt egyszer egy NDK

Ismerős családi krónika Németországból

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nemrégiben jelent meg magyarul Maxim Leo Volt egyszer egy NDK című könyve, amely egy német családtörténet ugyan, de Magyarországon is olyan érzése van az olvasónak, mintha hozzá közel álló történetet olvasna.

 

Leóék családjában sokat vitatkoztak. De csak ritkán személyes okokból, többnyire inkább politikáról, társadalomról, az ügyről. A zsidó Gerhard nagypapa a francia ellenállás harcosa, kém és újságíró, a hatalom vonalas képviselője. Kedvenc leánygyermeke, Anne hozzámegy a művész Wolfhoz, aki zöldre festett hajjal mászkál, és bűnbandának titulálja az NDK államot. Anne, aki tizenhét évesen lép be a pártba, úgy próbálja szeretni rebellis férjét, hogy azért ne árulja el sztálinista apját sem. A gyerek Maxim belenő az egyre jobban kiéleződő konfliktusokba. Maga előtt látja ordibáló apját, titokban a konyhában sírdogáló anyját és számára idegenné váló nagyapját. Tizennyolc évvel a berlini fal leomlása után Maxim Leo gondolatban visszatér az NDK-ba, hogy megrendítően bölcsen megírja, miként és miért bukott meg az antifasiszta atyák által alapított állam” – olvasható a neves író és újságíró, Maxim Leo magyarul is megjelent családi krónikájában, a Volt egyszer egy NDK című kötet ajánlójában.

Eric Honecker és az NDK neve a magyar fülnek egyfajta egzotikumként cseng, amely kemény diktatúraként, a szocialista tábor egyik erős bástyájaként élt a köztudatban. Ám Maxim Leo krónikáját olvasva tipikus, 20. századi közép-európai családtörténet bontakozik ki a szemünk előtt. Már csak amiatt is, mert a keletnémetek múltfeldolgozása – amely a nyugat  németekhez képest jókora fáziskéséssel, a berlini fal 1989-es lebontása után indulhatott el – nemcsak a kommunista időszakkal, hanem az azzal sok szálon összefüggő náci érával való szembenézést is kikényszeríti. Érdekes módon a Stasi közel 30 éve nyilvános irattára iránt a mai napig óriási a társadalmi érdeklődés.

A 47 éves Maxim Leo könyvének megszületését hosszas kutatómunka előzte meg: a Stasi-irattárból, családi memoárokból és a felmenőkkel folytatott beszélgetésekből összeállított krónika az elődök sorsának megismerésére és megértésére, s mind kevésbé a minősítésükre törekszik.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: