Kereső toggle

Izomból nyomják

Bővülő jogok nemváltó élsportolóknak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A gender - ügyek a társadalom mellett az élsportot is folyamatosan igyekeznek átformálni. Egyesek szerint megszűnhet a női élsport, mások üdvözlik a változásokat. A folyamat gyorsulni látszik, bár nem most kezdődött.

Október elején a figyelem újra a transznemű sportolókra irányult, amikor egy genetikailag teljes egészében férfi sportoló, aki magát mentálisan nőként azonosítja, megnyerte a női pályakerékpár világbajnokságot a kaliforniai Carsonban. Azonnal felmerült a kérdés, hogy Rachel McKinnon számára jelentett-e jogosulatlan előnyöket a testfelépítése. A sportoló szerint – aki egyébként filozófiát és etikát tanít a charlestoni egyetemen – ez egyáltalán nem egyértelmű. A győzelmét követő felháborodást követően a Twitteren azzal védekezett, hogy nincs valódi különbség egy férfi és egy nő között biológiai szempontból, legalábbis ha a tesztoszteronszint teljesítményre gyakorolt hatását mérjük. A Velonews című kerékpáros hírportálnak adott interjújában pedig azzal érvelt, hogy még sosem sikerült nyernie, bár világéletében nők között versenyzett. Egyszer negyedik volt, és a selejtezőkön ennél általában sokkal rosszabbul teljesített, így nem jogos felróni neki, hogy most az egyszer sikerült győzedelmeskednie.

2017-ben egy másik transznemű sportolóval kapcsolatos esemény borzolta a kedélyeket, amikor egy Fallon Fox nevű ketrecharcos, aki nőként azonosítja magát, viszont biológiai értelemben férfi, mindössze 39 másodperc alatt verte péppé női ellenfelét egy versenyen. Ott is felmerült a kérdés, hogy a férfitesttel rendelkező, magukat nőként azonosító személyek versenyezhetnek-e a magukat nőként azonosító, és női testtel is rendelkező sportolók ellen, illetve hogy rendelkeznek-e olyan előnyökkel, amelyek indokolatlanul garantálják nekik a győzelmet. 

Mérföldkő a legfelsőbb bíróságon

A vita nem új keletű. A folyamat első úttörője egy Dr. Richard Raskind nevű férfi teniszező volt, aki az első olyan transznemű sportoló lett, aki részt vehetett hivatalos női versenyen, és akinek a nevéhez fűződik az amerikai legfelsőbb bíróság mérföldkőnek tartott döntése, amely 1977 augusztusában megengedte az ekkor már magát nőként azonosító, Renée Richards néven versenyezni kívánó férfinak, hogy hivatalosan is részt vegyen a US Openen. Az ügy előtt az Amerikai Női Tenisz Szakszövetség elvárta, hogy minden egyes női sportoló részt vegyen az úgynevezett Barr testvizsgálaton, amely megállapította az X és az Y kromoszómák mennyiségét az alany testében. Akinél egy bizonyos mennyiségi szintet nem értek el az X kromoszómák, az a nő nem versenyezhetett. Richards keresetet nyújtott be a döntéssel szemben, amely eljutott egészen a legfelsőbb bíróságig. Ott úgy ítéltek, hogy a Barr teszt Richardsra kényszerítése, aki immár nő és nem férfi, „undorítóan igazságtalan, diszkriminatív és méltánytalan, illetve a jogai megsértésével egyenértékű”.

Richards esete annyiban különbözött a jelenlegi botrányt kiváltó esettől, hogy ő 1975-ben nemváltoztató műtéten esett át, és folyamatos hormonkezelést kapott. McKinnon ezzel ellentétben fizikailag is férfi, bár a hormonkezelést nála is feltételnek szabták ahhoz, hogy versenyezhessen a női mezőnyben. A ‘70-es években még szükség volt erre ahhoz, hogy a legfelsőbb bíróság pozitív döntést hozzon egy ilyen ügyben, ma viszont már egyre több olyan esetről lehet hallani, ahol a férfiből nővé történő „átváltozás” még nem zárult le (vagy el sem kezdődött).

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: