A logikátlanul egymásra épülő szintek és a hálapénz megszüntetésével ugyanakkor önmagában is jelentősen javítható lenne az állami ellátás színvonala. Szomszédos országokban láthatunk jó példákat.
A kórházak állapota rendben van, az egészségügyben azonban változtatni kell, mondta az atv.hu értesülései szerint Orbán Viktor a kötcsei polgári pikniken. A kórházakra vonatkozó pozitív megállapítást számosan vitatják, az egészségügyet érintő változással kapcsolatban azonban nincs vita. A kérdés: min kell változtatni? A miniszterelnök állítólag azt mondta, az első lépés az állami és magánegészségügy szétválasztása lesz. Nem az a probléma, hogy a magánegészségügy fejlődik, az viszont igen, ha az állami intézetekben összekeveredik az állami és a magánrendelés. (Erre példa, amikor az orvos a magánrendelőjében elvégzi a vizsgálatokat, majd a műtétre abba az állami kórházba utaltatja be a beteget, ahol ő dolgozik. Ott elvégzik – közfinanszírozásban – az operációt, a kontrollvizsgálatokra és az utókezelésekre aztán ismét a magánrendelőjében várja a pácienst.)
Alapvetően két fő probléma okozza az egészségügy bajait: a forráshiány és az állami szektor szervezetlensége. (A kispénzűek számára pedig nyilvánvaló probléma, hogy a jó színvonalú magánszolgáltatások ára számukra megfizethetetlen.) Miközben az Európai Unió átlagában a tagországok a GDP-jük 7,2 százalékát költik a saját egészségügyi rendszerükre, Magyarország csupán a GDP 5,2 százalékát fordítja az ágazatra. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján a természetbeni ellátásra fordított összegnél 1670 milliárd forint szerepel 2018-ban, ennyi pénz jut a 9,8 millió állampolgár egészségügyi ellátására közforrásokból összesen.
2018. 09.21. (XXII /38)
