Kereső toggle

Ez a harc lesz a végső?

Kurd hősnők az Iszlám Állam ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Iszlám Állam szerint pokolra kerülnek azok a harcosok, akik női fegyveresek által esnek el. Több se kellett a Szíriában élő kurd nőknek: tömegével kezdtek el fegyvert ragadni otthonaik védelméért.

A Női Védelmi Egységek (YPJ) néven elhíresült különítmény 2013 óta hangosan hirdeti, hogy az „ISIS fél a lányoktól”. Észak-Szíriában a kurd védelmi csapatok mellett Jandairis (Jindiris) városából alig pár tucat fővel indult az első, nőkből álló zászlóalj – a legfrissebb adatok szerint mára a 24000 főt is meghaladja a YPJ színeiben harcoló nők száma.

Kik ők és mit szeretnének

Európából azt látjuk, hogy a polgárháborús területről tömegek vándorolnak kontinensünkre a reménytelenség és az élhetetlen körülmények elől. Így felmerül, hogy egy nemzeti kisebbségben lévő csoport női tagjait mi késztetheti arra, hogy lakóhelyükön maradjanak és fegyvert ragadjanak? Arról nem is beszélve, hogy a környező országokból is érkeznek kurdok, és csatlakoznak a most már hét éve zajló polgárháborúhoz.

Az RT által készített dokumentumfilmben csillogó szemű, nagyon fiatal lányok egy maroknyi csapatának kiképzését követhetjük végig a családtól való elbúcsúzástól egészen a harcvonalba kerülésig. Az idős szülők könnyeiket törölgetve engedik útjukra lányaikat, a kiképző azzal nyugtatja őket, hogy családjukként fognak rájuk vigyázni. Megindítja az embert, amikor az apa, akinek a legkisebb lánya indul harcba, áldást mond gyermeke életére és az Iszlám Állam elleni harcra.

„Itt végre azt érzem, hogy nőként tudok létezni, nem csak a konyhában van a helyem” – hangzik el a mondat egy 16 éves fiatal lány szájából, aki Törökországból érkezve csatlakozott a YPJ-hez. Chichek 50 másik társával illegálisan lépte át a török-szír határt, miközben török oldalról folyamatosan lőttek rájuk – többen a helyszínen meghaltak. A lányt 15 évesen férjhez akarták adni, ő ezzel szemben harcolni akart az Iszlám Állammal szemben, ezért vállalkozott a veszélyes útra.

„A magunk és a gyerekeink jövőjéért harcolunk” – mondja az egyik 18 éves önkéntes, aki a háború után francia nyelvtanár szeretne lenni. „Az apámat szeretem a legjobban, szeretném, ha büszke lenne rám” – nyilatkozza egy másik lány, aki az iskolát otthagyva lépett be a YPJ soraiba.

Az egyik parancsnok, Amara elmondása szerint főleg szegényebb családokból kerülnek ki a lányok (akinek van pénze, az már elmenekült). Rendkívül fiatalok, az átlagéletkor 15-25 év között mozog. A házasokat legtöbbször nem engedik harcolni, és akik a szolgálat közben megházasodnak, azoknak le kell szerelniük. „Készek vagyunk feláldozni az életünket az emberiség védelméért, valamint társadalmunk és civilizációnk védelme érdekében” – jellemzi küzdelmeit Judy Oreg, YPJ harcos. Elmondása szerint rengetegen halnak meg, sok barátját is elvesztette, de a szabadságnak ára van, és nem adják olcsón: „mi vagyunk a fal a világ és az ellenség között”. 

A Kurd Önvédelmi Erőknek 40 százalékát teszik ki a nőkből álló zászlóaljak.

Ideológia

A harcvonalba való kikerülés előtt a lányoknak egy hónapos kiképzésen kell részt venniük, ahol a katonai felkészítés mellett egy elméleti alapozáson is átesnek. A kurd női mozgalom alapfilozófiája a következő: „a háborús zónán belül egymás védelme, ellenállás az Iszlám Államnak és egy egyenlőségre törekvő közösség létrehozása”.

Ennek egyik sarokpontja a jineológia (magyarul nők tudománya, a „jin” kurd nyelven nőt jelent), amely Abdullah Öcalan, a PKK (Kurd Munkáspárt) egyik alapítójának nevéhez fűződik. Öcalan – aki jelenleg életfogytig tartó börtönbüntetését tölti Törökországban – a kurd nacionalizmus egyik kulcsfigurája. A mozgalom célja egy önálló és szuverén Kurdisztán létrehozása, ahol a kurdok többségben tudnak élni. A cél elérése érdekében hajlandóak akár erőszakot is alkalmazni.

Öcalan a jineológiáról részletesen a Felszabadító élet: Nők forradalma című könyvében ír. Szerinte egy ország addig nem lehet szabad, amíg a benne élő nők nem szabadok. „A nők szabadságának és egyenlőségének mértéke össztársadalmi szinten is jelzi a szabadság és egyenlőség mértékét… Egy demokratikus nemzet számára a nők szabadsága kiemelten fontos, a felszabadított nő felszabadított társadalmat is jelent.” Az elmélet ideológiai alapját a szocializmus szolgáltatja – a kapitalizmust Öcalan egyenesen nőellenesnek tartja, ezért a YPJ is erős antikapitalista nézetet vall. A lányok Öcalan tanaiban a tradíciótól való szabadságot és a vágyott nemi esélyegyenlőséget találták meg, így minden mást is kritika nélkül elfogadnak.

A jineológia mára kilépett az elméleti síkból: a női harcosok együtt küzdöttek a kurd önkéntes férficsapatokkal (YPG), és amióta kiszorították az északi területekről az Iszlám Állam csapatait, lehetőségük volt a képzésen elsajátítottakat gyakorlatba ültetni. A nők a kurd védelmi erőknek közel 40 százalékát teszik ki, ezzel arányosan az általuk ellenőrzött területek adminisztrációjába és a döntéshozó testületekbe is ilyen mértékbe kerülnek be. Céljuk, hogy minden vezető tisztségbe (egyetemek, politikai pártok, rendőrség, hadsereg stb.) egyenlően legyenek képviseltetve nők és férfiak egyaránt. Törvény erejénél fogva rögzítették, hogy minden, eredetileg egyszemélyi vezetői funkcióhoz társelnöki, társdöntéshozói pozíciót kell létrehozni, amelyet szigorúan egy ellenkező nemű személynek kell betöltenie. 

Nagy hangsúlyt fektetnek ezek mellett az általuk megfelelőnek tartott oktatásra és az elesettek segítésére. Öcalan tanaira alapozva kurd közösségi központokat hoztak létre (melyek mind Szíriában, mind Törökországban megtalálhatóak), ahol a női emancipációról és önvédelemről oktatják a lányokat, valamint segítik a családon belüli erőszak áldozatait. 

Abdullah Öcalan, a török Kurd Munkáspárt egyik alapítója, valamint a jineológia atyja.

A jineológiának nem titkolt célja, hogy eltörölje a vallási alapon álló becsületgyilkosságokat és törzsi szokásjogokat, amelyek erősen korlátozzák a nőket. Ez viszont a gyakorlatban eléggé megosztja az észak-szíriai társadalom tradicionálisan konzervatív tagjait, ezért komoly nehézségekbe ütközik az általuk demokratikus szocializmusnak nevezett kormányzati forma elfogadtatása. A hagyományos kurd társadalomban a nők továbbra is a férfiak alárendeltjeiként vannak számon tartva – és ennek megváltoztatásához jelenleg sajnos kevésnek látszanak a női védelmi erők által végrehajtott hőstettek.

Nyugati dicsőítés, török megbélyegzés

A női katonai szervezetet nyugaton a feminizmus zászlóshajójaként ünneplik – miközben ők maguk nem a feminizmust tartják saját identitásuk alapjának, pláne nem végső célnak. Ezeken a támogató szavakon kívül nem sokat kapnak a hazájukért harcoló kurdok, hivatalosan az Egyesült Államok segítette őket néhány katonai akcióban.

Törökország viszont merőben mást gondol a kurd férfi és női különítményekről: Ankara szerint a YPG a PKK szíriai testvérszervezete, melyet évtizedek óta terrorcsoportként tartanak számon a török állammal szemben szervezett fegyveres felkelései miatt. Azok a kurd nemzetiségű török állampolgárok, akik csatlakoznak Szíriában a kurd önvédelmi erőkhöz, terrorista bűncselekmény támogatása miatt biztos börtönbüntetésre számíthatnak. Ráadásul a török támogatást élvező szíriai ellenálló csapatok nem Asszad vagy az Iszlám Állam, hanem a szíriai kurdok ellen harcolnak. Emellett a Törökország területén működő kurd női szervezeteket sorra számolják fel, vezetőit pedig meghurcolják.

Végsőkig küzdeni

A kurd védelmi erőknek nemcsak az Iszlám Állam legyőzése, hanem a nemi és társadalmi egyenlőség kivívása is központi célja. Elnyomás alatt élt emberekről van szó, akik egy új társadalmi rend felépítésében látnak esélyt a felemelkedésre. Soha nem éltek szocializmusban, a nemi egyenlőséget pedig csak hírből ismerhették. Azok a nők, akik közel öt éve harcolnak férfiakkal vállvetve, nem kívánnak a régi berendezkedésbe visszatagozódni. Szabadságért és egyenlőségért küzdenek, saját elmondásuk alapján inkább meghalnak, semhogy kevesebbel beérjék. A véres harcok után viszont szövetséges nélkül maradtak, és a valós változás érdekében kénytelenek lesznek Erdogannal is megküzdeni.

 

Keresztény nők fegyverrel

50 keresztény nőből álló zászlóalj csatlakozott a kurd női csapatokhoz. A különítmény nagyon különböző hátterű hölgyekből verbuválódott, két dolog viszont közös bennük: keresztény hitüket és hazájukat akarják védeni. Éppen ezért az egység főleg a keresztény lakta területek ellenőrzésére koncentrál, elsődlegesen Hasakah régióra. Ehhez mind erőforrásban, mind emberállományban támogatást kapnak a kurd női védelmi erőktől. Szíria lakosságának a polgárháború előtt tíz százalékát tették ki a keresztények. Az Iszlám Állam előrenyomulása miatt különösen veszélyeztetettek, hiszen az áttérés, a fejpénz adó (dzsizja) vagy a halálbüntetés között választhatnak. A keresztény női csapat létrejöttét ösztönözték kurd társaik sikerei, valamint a női harcosoktól való félelem az ISIS-en belül. „Mára meghaladottá vált, hogy a szír nők csak háziasszonyok lehetnek” – nyilatkozta a zászlóalj egyik tagja, Babylonia, aki férje ösztönzésére lépett be a csapatba. „Két gyerekem van, minden nap hiányoznak, de tudom, hogy értük harcolok” – fogalmazott.

Olvasson tovább: