„Hogyan tovább, Európa?” – erre a kérdésre keresték a választ a 29. alkalommal megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik kiemelt panelbeszélgetésén az erdélyi Tusnádfürdőn. (A fideszes politikusok által a rendszerváltás idején elindított nyári rendezvénysorozat a két településnév összeolvadása nyomán már leginkább Tusványosként fut.)
A beszélgetés résztvevői szerint a feltett kérdésre nehéz választ adni, ennek ellenére beszélni kell róla. „Akkor sem sikerült az Európai Unió identitását meghatározni, amikor még kevesebb tagállammal működött, a vitát azonban újra kell indítani, meghallgatva a nyugat-balkáni vagy akár az egykori Szovjetuniót alkotó országok véleményét. Mint ahogy arról is érdemes lenne beszélni, hogy mit értünk Európa keresztény gyökerei alatt” – fogalmazott például Radu Carp külügyi titkár, a Nemzeti Liberális Párt képviselője.
Kóródi Attila, az RMDSZ frakcióvezetője szintén arról beszélt, hogy nincs egységes definíciója az európai identitásnak, mert ehhez sokan hozzá szeretnék tenni a saját értékeiket. „A nemzeti keretekben már egyáltalán nem gondolkozó európai polgárok önmeghatározása mellé vajon odafér-e a tagállamok nemzeti identitása vagy az etnikai, nyelvi kisebbségek által képviselt értékek?” – tette fel a kérdést a politikus. Hozzátette: az európaiság a különböző kultúrák együttélését kell, hogy jelentse, ám a nyugat-európai identitáskeresésben egyre inkább erősödik a homogenizáció – bár ebben hozott némi változást a migrációs válság.
2018. 07.27. (XXII/30)
