Kereső toggle

Európát magától is meg kell védeni

Tusványosról üzentek Brüsszelbe

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Annak idején reménykedtünk az Európai Unióhoz való csatlakozásban, most viszont azt látjuk, hogy az EU-nak olyan bizottsági elnöke van, aki Marxot dicsőíti. Mi ilyen Európából nem kérünk” – hangzott el többek között egy tusványosi panelbeszélgetésen.

„Hogyan tovább, Európa?” – erre a kérdésre keresték a választ a 29. alkalommal megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik kiemelt panelbeszélgetésén az erdélyi Tusnádfürdőn. (A fideszes politikusok által a rendszerváltás idején elindított nyári rendezvénysorozat a két településnév összeolvadása nyomán már leginkább Tusványosként fut.)

A beszélgetés résztvevői szerint a feltett kérdésre nehéz választ adni, ennek ellenére beszélni kell róla. „Akkor sem sikerült az Európai Unió identitását meghatározni, amikor még kevesebb tagállammal működött, a vitát azonban újra kell indítani, meghallgatva a nyugat-balkáni vagy akár az egykori Szovjetuniót alkotó országok véleményét. Mint ahogy arról is érdemes lenne beszélni, hogy mit értünk Európa keresztény gyökerei alatt” – fogalmazott például Radu Carp külügyi titkár, a Nemzeti Liberális Párt képviselője.

Kóródi Attila, az RMDSZ frakcióvezetője szintén arról beszélt, hogy nincs egységes definíciója az európai identitásnak, mert ehhez sokan hozzá szeretnék tenni a saját értékeiket. „A nemzeti keretekben már egyáltalán nem gondolkozó európai polgárok önmeghatározása mellé vajon odafér-e a tagállamok nemzeti identitása vagy az etnikai, nyelvi kisebbségek által képviselt értékek?” – tette fel a kérdést a politikus. Hozzátette: az európaiság a különböző kultúrák együttélését kell, hogy jelentse, ám a nyugat-európai identitáskeresésben egyre inkább erősödik a homogenizáció – bár ebben hozott némi változást a migrációs válság.

Németh Zsolt: Európa bajban van

Lassan már harmincadik éve, hogy Tusványosról nyomon követik Európa alakulását. Hogyan látja a jövőt az elmúlt évtizedek tapasztalatainak szemszögéből?
– A rendszerváltozás Magyarországon és Közép-Európában 1990-ben zajlott le, akkor nagyon egyértelmű volt, hogy mi az irány: euro-atlanti integráció. Ezen a területen nagyon sok eredményt könyveltünk el, 1999-ben a NATO-hoz, 2004-ben pedig az Európai Unióhoz csatlakoztunk. Kicsivel később jöttek a románok is. A sikertörténet talán 2008-ig tartott, amikor beleütköztünk egy gazdasági világválságba, ami pedig az elmúlt években egy nagyon súlyos identitásválsággá terebélyesedett ki. Ma már tényleg nem tudjuk, mit gondoljunk Európáról. Európa még mindig a világ legjobb helye, de azt látjuk, hogy bajban van, és nekünk szerepet kell vállalnunk ennek a bajnak az orvoslásában.
A jövő évi európai parlamenti választásnak is ez a tétje?
– Mi megfogalmaztunk egy európai jövőképet. Másoknak is lesznek ilyen jövőképei. A jövő évi EP-választás ezeknek a jövőképeknek az összecsapása lesz. A nemzetek Európájának víziója jó eséllyel jól szerepel, de ehhez egy erős szövetséget kell felépíteni. Össze kell fognunk a határon túli magyarokkal, a térséggel, a szomszédainkkal és mindazzal, akivel lehet annak érdekében, hogy ezt a nehéz helyzetet meg tudja haladni Európa.
Mit adhat Európa a nemzeti kisebbségeknek és a nemzeti kisebbségek mit adhatnak Európának?


– Az elmúlt éveknek nagy sikere volt, hogy össze tudtunk gyűjteni egymillió aláírást az európai népcsoportok uniójának kezdeményezése nyomán. Az anyaország jól vizsgázott, egy kampányidőszakban állt oda a határon túli magyarok ügye mellé, több mint 600 ezer aláírást sikerült összegyűjtenünk (Minority Safepack – a szerk.). Látják, hogy nincsenek egyedül. Érezhetik, hogy nemcsak az anyaországra támaszkodhatnak, hanem a többi európai kisebbségre is. Európában 50 millió kisebbség van, ez a legnagyobb képviselettel és megfelelő befolyással nem rendelkező közösség. A kezdeményezés tulajdonképpen arról szól, hogy az Európai Unió kezdje már el kiemelni ezt a témát a tagállami hatáskör skatulyájából, és indítson el egy európai kisebbségvédelmi rendszert. Úgy gondolom,  jó esélyünk van arra, hogy most valami elkezdődik.
Elhangzott, hogy Románia még nem határozta meg a viszonyát a nemzeti értékeket képviselő Közép-Európához. Mi lehet ennek az oka?
– Románia egy köztes állapotban van a kis államok és a nagy tagállamok között. Ez lehet talán az egyik fő ok. Mi, közép-európai kisebb államok, nagy államként igazán a lengyelekre tekintünk, és a lengyelek döntő szerepet játszanak ebben a közép-európai építkezésben. Ők azok, akik valóban nagyok, és valóban komoly gazdasági és ennek megfelelően politikai súllyal is rendelkeznek. Tudjuk, hogy mindannyian egyenlők vagyunk, de a méret igenis számít, ezt jó tudni. Nos, a románoknak ilyen méretproblémájuk van, ők még nem jutottak el oda, hogy elhelyezzék önmagukat az európai politikai színtéren. Azt hiszem, hogy most az a fontos, hogy azok, akik elkötelezettek vagyunk a közép-európai építkezés mellett, tartsuk nyitva a kaput Románia számára, és azok számára, akik még nem döntöttek.

Radostaw Fogiel, az Ifjú Európai Konzervatívok lengyel elnöke szerint az unió problémáinak jelentős része abból fakad, hogy mindent leszabályoz és megvitat (onnan kezdve, hogy a csiga hal vagy valami más, illetve a paradicsom zöldség vagy gyümölcs). „Ráadásul szankcióban részesítik Magyarországot, mert megvédi az unió déli határát, és kifogásolják azokat a jogszabályokat, amelyeket szuverén államként hoz” – fogalmazott a politikus, aki úgy véli, az alapító atyák által kijelölt útra, vagyis a demokratikus szabad államok szövetségének alapgondolatához kellene visszatérni. Ugyanakkor – hangsúlyozta – jelenleg a demokrácia a nemzeti kormányok megválasztása során működik legerősebben, hiszen az európai parlamenti választásokon jóval alacsonyabb a részvétel. „Együtt kell működni, de a nemzeti sajátosságokat meg kell őrizni, és nem szabad erőltetni a harmonizációt” – tette hozzá.

„A nyugati tagállamok nem mondhatják, hogy a mi európaiságunk nem demokrata, és azt sem, hogy a mi demokráciánk nem európai” – jelentette ki Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, aki példaként kiemelte: a 450 éve kötött tordai vallásbéke elsőként mondta ki Európában, hogy a hite miatt senkit nem üldözhetnek – messze megelőzve ezzel a Nyugatot.

„Annak idején azt reméltem, hogy Románia uniós csatlakozása nagyon sok mindent megold. Most meg azt látom, hogy ennek az uniónak olyan bizottsági elnöke van, aki Marxot dicsőíti, aki egyike volt azoknak, akik a tömegirtások és az emberiség elleni bűncselekmények szellemi alapjait megteremtették. Nem szeretnék olyan Európában élni, amelynek a vezetői Marxot vagy hasonlóan gyanús történelmi személyiségeket dicsőítenek” – fogalmazott.

„Az uniós csatlakozási szerződést a béke reményében írtuk alá, végleg meg akartunk szabadulni a totalitárius diktatúráktól” – mondta Mihai Răzvan Ungureanu, Románia volt miniszterelnöke, aki szerint az Európai Unió a szolidaritásra épül, de ehhez bizalom kell, ami időigényes, nehéz felépíteni és gyorsan el lehet veszíteni. Ugyanakkor a  migránsválság kapcsán szerinte a nyugati országok részéről rejtett sajnálkozást lehetett tapasztalni azzal kapcsolatban, hogy kibővítették az Európai Uniót, érzékeltették, hogy „könnyebben boldogultak volna 9 vagy 16 tagállammal”.

„Meg akarjuk határozni magunkat mint nemzetállam, de közben nem vagyunk az EU ellen, nem akarunk kiválni” – hangsúlyozta a volt kormányfő, aki szerint súlyos hiba lenne megállni a bővítéssel, az unió földrajzi és politikai térképének fednie kellene egymást. Végül megjegyezte: az EU-t védeni kell – magától is.

„Európa a világ legjobb helye, de tíz éve ikerválsággal küzd. A pénzügyi válság után – amelyet csak részben sikerült kezelni – jött az identitásválság” – kezdte hozzászólását Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Ezt szerinte sokféle folyamat táplálja a népesedési helyzettől a kulturális önfeladásig (pár év leforgása alatt Európában 6 millióval csökkent a magukat kereszténynek vallók száma). „Ráadásul minderről nehéz értelmes párbeszédet folytatni, mert egyre több helyen várják el a politikai korrektséget. Mindezt a migráció hozta igazán felszínre, ami azért érinti érzékenyen Európát, mert a kontinens identitásában elbizonytalanodott” – fogalmazott az államtitkár.

Hozzátette: a probléma azért is súlyos, mert miközben nincs olyan európai ország, ahol a népességszám ne csökkenne, a Frontex adatai szerint 2009 óta 3,5 millióan érkeztek a kontinensre illegálisan (a legális bevándorlást és a családegyesítéseket nem számolva). Mindez belső arányváltozást eredményez: becslések szerint 2050-ig a muszlimok aránya háromszorosára nőhet. „A bevándorlás tartalékai korlátlanok a kiinduló országokat sújtó katonai konfliktusok, népességrobbanás és a klímaváltozás miatt.”

Eközben – hangsúlyozta – Európában párhuzamos társadalmak jöttek létre. 2012-ben például Angliában és Walesben 3 millió olyan háztartás volt, ahol egy felnőtt sem használta az angol nyelvet. Az pedig egész Nagy-Britanniára igaz, hogy a kereszténység népszerűsége csökkenő tendenciát mutat.

„A migrációs válság megterheli a költségvetéseket is. Németországba három év alatt 1,7 millió migráns érkezett, és 2016-tól 2020-ig 93 milliárd eurót kell majd ennek kezelésére fordítaniuk. Jellemző adat az is, hogy 2017-ben 20 milliárd eurót költöttek a németek migrációval összefüggő feladatokra, míg célzott családtámogatásra 9,3 milliárdot” – emelte ki Dömötör Csaba. Hozzátette: ezzel együtt romlott a közbiztonság is, Németországban 2014 és 2015 között a személyek elleni támadások száma kétszeresére emelkedett, 2016-ban a bűncselekmények gyanúsítottjainak 40 százaléka nem rendelkezett német állampolgársággal. „Mindezt az európai lakosság nem nézi jó szemmel, 70 százalék szerint aggasztó az illegális bevándorlás. Szakadék jött létre a polgárok és a brüsszeli politikai elit között” – jegyezte meg az államtitkár.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hozzászólásában többek között kiemelte: az európaiság az egységet jelenti a nemzeti sokszínűségben, a két indentitás nem lehet egymással ellentmondásban. „Amikor mi nemzeti szuverenitásról és tagállami hatáskörökről beszélünk, az nincs ellentétben az autonómiával. Nekünk olyan európai jövőképre van szükségünk, amelyben a kisebbségek, a nemzetállamok és az európai együttműködés összhangja megteremthető” – fogalmazott Németh Zsolt, aki szerint az Európa-projekt jövője magyar sorskérdés is, és egyben válasz Trianon problémájára is.

Olvasson tovább: