Kereső toggle

Jogi háború

Veszélyben van-e a bíróságok függetlensége?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az új kormány nem tervez olyan változtatást, amely érintené az igazságszolgáltatás függetlenségét – jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt várományosa. ám a miniszterelnök Kúriának címzett üzenete jelzi, hogy legalábbis van feszültség a kormány és a bíróságok között.

Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához” – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a Pesti Srácok nevű portálnak azt követően, hogy a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria kimondta: érvénytelenek azok a határon túli levélszavazatok, melyeket nem az előre gyártott borítékban adtak postára. Az ellenzék szerint a miniszterelnök szavai túlmutatnak a konkrét vitán, ám Darák Péter, a Kúria elnöke azt mondta, Orbánnak is jogában áll bírálni a Kúriát. A miniszterelnök bírálói szerint a kormány maga alá akarja gyűrni a bíróságokat, és a kormányfő ehhez a folyamathoz járult hozzá. Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere az ATV Híradónak azt mondta, nem tartja kizártnak a kormányzati beavatkozást, mert „pletykaszinten lehet hallani egy tervről, mely szerint az igazságügy-miniszter alá rendelnék az igazságszolgáltatást. Volt ez így a szocializmus idején. Hát, ha ez most megint megtetszett, akkor lehet, hogy újból lesz ilyen” – tette hozzá Bárándy.

OBH vs. OBT

Sándor Zsuzsa, nyugalmazott bíró, a Fővárosi Bíróság korábbi szóvivője a Hetek megkeresésére azt mondta, ő is ismeri a hónapokkal ezelőtt forgalomba került pletykákat, melyek egyike arról szól, hogy a bíróságok irányítását venné át az igazságügyi tárca. Ezt a feladatot 2012-ig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) látta el, majd 2012 óta az Országos Bírósági Hivatal (OBH), melynek elnöke 9 évre szóló mandátummal Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége. Az OBH túlzott hatalmának csökkentése érdekében 2012-ben elválasztották egymástól az ítélkezés szakmai felügyeletét, illetve a bíróságok működésének központi igazgatását. Az ítélkezés egységességének és szakmai színvonalának biztosítása a Kúria elnökének, a bíróságok központi igazgatása pedig az OBH elnökének feladatkörébe került. Az OBH munkáját az Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli, amelynek 14 tagját titkos szavazással a bírák választják, míg a Kúria elnökét a törvény delegálja a testületbe. Az Európa Tanács jogi szakértőkből álló szervezete, a Velencei Bizottság ugyanakkor az OBT felállítása után is kritikát fogalmazott meg. Amint arról a Hetek is beszámolt, a bizottság jelentése úgy találta, hogy az általuk ismert országokban sehol nincs egy személynek akkora hatalma, mint a magyar jogban az OBH elnökének, akit ők politikai kinevezettnek tartanak. (Csapataink harcban állnak. Hetek, 2013. április 19.) Visszatérve a szakmai körökben terjedő hírre, mely szerint a bíróságok irányítását az igazságügyi minisztérium venné át, Sándor Zsuzsa úgy véli: ez azon alapul, hogy az OBT és az OBH között súlyos konfliktus alakult ki, és ez a kormány számára is kellemetlen.

Az OBH elnökét többek között a kinevezési gyakorlata, a bírák illetve az ügyek áthelyezése miatt éri folyamatos bírálat. Az Országos Bírói Tanács múlt heti ülésén már egyenesen úgy fogalmazott, hogy Handó „sorozatosan törvényt sértett”, amikor például indoklás nélkül nyilvánított eredménytelennek egy bírósági vezetői pályázatot, illetve nem indokolta meg a személyzeti döntéseit. Handó viszont arra emlékeztetett, hogy az Országos Bírói Tanácsnak jelenleg nincs meg a törvényben előírt 15 tagja, ezért a testület működése nem tekinthető törvényesnek. Sándor Zsuzsa szerint nem arról van szó, hogy az OBH elnöke közvetlenül beavatkozna az ítélkezésbe, az viszont vélelmezhető, hogy a bírói kar tagjainak egy részében megfelelési kényszer alakul ki, hiszen a munkájuk egy nagy hatalmú személytől függ. Ugyanakkor a korábbi bírósági szóvivő szerint abban az esetben is sérülne a hatalmi ágak elválasztásának elve, ha a minisztérium venné át a bíróságok irányítását, noha erre is van nemzetközi példa.

A kormány békén hagyja a bíróságokat

Az új kormány nem tervez olyan változtatást, amely érintené az igazságszolgáltatás függetlenségét – jelentette ki a Reuters hírügynökségnek hétfői interjújában Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt várományosa. „Ha lesznek is változtatások, nem fogják érinteni az igazságszolgáltatás függetlenségének alkotmányos követelményét” – válaszolta Gulyás arra a kérdésre, hogy számít-e olyan konfliktusra az Európai Unióval, mint amilyen Brüsszel és Varsó között kialakult. (Az Európai Bizottság tavaly decemberben az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást indította el Lengyelországgal szemben a bírósági reformok kapcsán azt állítva, hogy Lengyelországban „jelentősen és rendszerszerűen csorbult a jogállamiság”, és veszélybe került a bíróságok függetlensége.) Gulyás szerint ma semmilyen törvénytervezet nincs, ami a bíróságok irányításának áthelyezését célozná az Igazságügyi Minisztérium vagy a Miniszterelnökség alá. „Nekünk az az érdekünk, hogy stabil, független, jó színvonalú bíráskodás legyen Magyarországon” – mondta a héten kinevezendő miniszter.

Olvasson tovább: