Kereső toggle

Miért népszerű a Fidesz Erdélyben?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár a Fidesz–KDNP mandátumainak számát nem gyarapították, jóval több levélszavazat érkezett az országgyűlési választások során, mint négy éve. Ahogy az várható volt, a döntő többség a kormánypártokra szavazott. Utánajártunk, hogy Erdélyben mi volt ennek az oka.

A határon túli magyarok – hivatalosan a magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgárok – csak az országos pártlistákra szavazhattak. A névjegyzékbe több mint 378 ezren vetették fel magukat. Végül összesen 266 ezer levélszavazat érkezett a Nemzeti Választási Irodához (NVI), ám ezek több mint 15 százaléka érvénytelen volt, így összesen 224 ezer voks számított bele a végeredménybe. Az NVI adatai szerint a levélben szavazók 96,24 százaléka a Fidesz–KDNP pártszövetséget támogatta. Az LMP a voksok 0,93, a Jobbik 0,91, az MSZP–Párbeszéd 0,55 százalékát kapta, a többi párt ennél kevesebbet.

Négy évvel ezelőtt jóval kevesebb, mintegy 128 ezer érvényes levélszavazat érkezett be a határokon túlról – ennek a duplájára számítottak most. Hogy ez nem valósult meg, annak egyrészt a román posta megbízhatatlansága az oka, másrészt sok szavazólap maradt a konzulátusokon is. A pártpreferenciák azonban érdemben nem változtak, sőt, a Fidesz kis mértékben erősödött is. 

A legjelentősebb határon túli magyar közösségben, a romániai magyarok körében (mint ahogy vélhetően a Délvidéken, Kárpátalján és a Felvidéken is) ennek elsősorban érzelmi okai vannak. „Erdélyben a levélben szavazásra buzdított minden civil és politikai formáció, és az sem titok, hogy a Fidesz támogatását szorgalmazták. A kettős állampolgárság megadásával Orbán Viktor olyan érzelmeket adott vissza az itt élő magyaroknak, amilyet a trianoni döntés óta senki, és olyan keserűségtől szabadította meg őket, amely lassan száz éve mérgezte a lelküket” – mondta Ferenczi Zsolt háromszéki újságíró. Hozzátette: ezt semmilyen politikai pletyka vagy vádaskodás nem tudja felülírni, bárki is nevezi őket bennszülötteknek, akik egy marék üveggyönggyel megvásárolhatóak. „A választásokon való részvétellel sokan a hálájukat igyekeznek kifejezni, és a döntésük mögött talán nincs erős racionalitás. Éppen úgy, ahogyan Trianon megítélése kapcsán is az érzelmek dominálnak. Annak, aki ezt számon kéri, javaslom, éljen itt száz évet megtűrt és lenézett kisebbségként, és próbáljon racionális maradni” – jegyezte meg Ferenczi Zsolt.

Nagy Árpád kolozsvári politológus is úgy látja, hogy a választások érzelmi üzenete jutott el leginkább a határon túli szavazókhoz, de a magyar választásokon való részvétel az erdélyiek esetében azért ennél messzebbre mutatott. „Helyeslik az eddig megtett nemzetpolitikai lépéseket, de kérik, sőt követelik a továbblépést. A nemzeti hovatartozás kérdése, a »magyarnak megmaradni és magyarként élni« eszmevilág melletti legnagyobb lépés a kettős állampolgárság megadása volt az anyaország részéről. Ezzel nemcsak a szolidaritásáról biztosította az erdélyieket, hanem számtalan konkrét lépést és programot indított el. Az erdélyiek hálásak ezért, és a választásokon való részvétel annak kifejezése is, hogy valaki teljes értékű magyarnak érzi magát” – fogalmazott a politológus.

Fodor Sándor, a Hit Gyülekezete marosvásárhelyi lelkésze úgy látja, az erdélyi magyar közösség számára Orbán Viktor és a Fidesz támogatása természetes választásnak számított.

„Orbán Viktor még a hatalom közelében sem volt, amikor már a bálványosi szabadegyetemen kifejezte kötődését az erdélyiek és a magyarság megmaradása iránt. Huszonnyolc éve van velünk, ismerik, és ő is ismeri az itt élők gondjait, bajait, ellentétben Gyurcsány Ferenccel, aki csak negatív kampányra, elrettentésre használja az erdélyieket” – mondta a Heteknek a lelkész. 

Kolozsvár, 2018. március 26.

A választói névjegyzékben történő regisztráció könnyen ment, hiszen még az RMDSZ is beállt a kampányba, változtatva eddigi szemlélődő magatartásán, nyíltan buzdítva a magyar választásokon való részvételre. A választás lebonyolítása azonban számtalan esetben hagyott maga után kívánnivalókat. Elsősorban a nehézkes postai viszonyok miatt nem tudtak sokan szavazni – mondta el Ferenczi Zsolt. A magyar lakcímmel nem rendelkező magyaroknak postán kellett volna kapniuk egy nagy borítékot, benne a szavazólappal, amit április 7-én, szombaton éjfélig vissza kellett volna juttatniuk Budapestre, az NVI-hez.

A legtöbb esetben meg sem érkeztek a szavazólapok, vagy ha igen, akkor éppen olyan időpontban, amikor felesleges lett volna újra postára adni, mert két hét múlva kapták volna meg azt Budapesten. A másik ok is adminisztrációs baki: aki négy évvel ezelőtt már szavazott, az a konzulátusokra kérte a szavazólapját, ami oda is érkezett, így ezek a szavazók hiába várták a postát.

 

Erdély és a Jobbik

A határon túli magyar közösségekből négy évvel ezelőtt sem sokan szavaztak az akkoriban még a mainál jóval radikálisabb Jobbikra (2926 szavazat, 2,28 százalék), ám ezúttal a nagyobb részvétel mellett is csökkent a támogatottságuk: 2053 voksot kaptak, ami 0,91 százalékos eredménynek felel meg.
A kampányban nem sikerült fényesen Vona Gábor erdélyi látogatása. Előbb Marosvásárhelyen, majd Székelyudvarhelyen nevezték árulónak, utóbbi helyen többek között a Gyurcsány Ferenchez és a Demokratikus Koalícióhoz való állítólagos közeledése miatt bírálták noha a kampányban és előtte sem volt közösködés a Jobbik és a DK között.
Gyurcsány emlegetése kiváló hívószó Erdélyben, hiszen a volt szocialista miniszterelnök túlzás nélkül a legnépszerűtlenebb magyar politikus a határon túli magyar közösségekben a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás óta.
Pedig korábban a Jobbikban alaptétel volt, hogy Erdély hazai pálya a számukra. Vonáék 2005 óta előbb burkoltan, majd egyre nyíltabban voltak társszervezői az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) táborának minden év augusztusában. Tusványos ellentételezésére voltak hivatva ezek a rendezvények, ahol Vona Gábor a nemzeti radikális jobboldal vezetőjeként volt a főszónok (csakúgy, mint Tusnádfürdőn Orbán Viktor). 
Ez a hagyomány egészen tavaly nyárig tartott. Mint Ferenczi Zsolt háromszéki újságíró elmondta, bár nyíltan nem feszült egymásnak az addig szoros barátságot ápoló két szervezet, azt lehetett tudni, hogy a Jobbik néppártosodása többeknek szúrta a szemét.

 

Olvasson tovább: