A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
„Értse meg, maga senki és semmi” – néhány éve még ezt a pártállami viszonyokat idéző választ kapta egy bürokratától a szerbiai Hit Gyülekezete képviselője. Múlt év végén a pünkösdi-karizmatikus egyház elismert egyház lett az országban.
Csak egyesületi formában működhettünk, nem tudtunk saját egyházi ingatlant vásárolni, az adományokat pedig tagdíjként könyvelhettük. Nem beszélve arról, hogy mint felekezet, a törvény szempontjából nem léteztünk” – idézi fel Szűcs Csaba, a szabadkai és a becsei Hit Gyülekezete vezetője. A hitesek 1995 óta vannak jelen Szerbiában, minden magyarlakta településen képviseltetik magukat.
Hasonló hátrányos megkülönböztetésről számolt be Törtey Tibor, a topolyai, magyarkanizsai és bácskossuthfalvi közösség vezetője is. „Mindkét településen 2005-ben alapítottuk meg a gyülekezetet, természetesen nem volt saját ingatlanunk, így bérleményekben rendeztük az összejöveteleket. A községi önkormányzat nem kifejezetten örült a jelenlétünknek, egy idő után lehetetlenné tették, hogy termet béreljünk, majd a vajdasági sajtóban is szektakampány indult ellenünk. Rágalmazás miatt feljelentést tettünk – eredménytelenül. A bíróság azzal érvelt, hogy mivel nem vagyunk bejegyzett egyház, a történtek nem minősülnek bűncselekménynek” – világított rá a lelkész arra, hogy a törvényi bejegyzés hiánya a gyakorlatban milyen hátrányt jelentett.
Iskolai drogprevenciós előadásaik kapcsán fel is jelentették a hiteseket a vallásügyi tárcánál. Amikor Törtey Tibor Belgrádban, a minisztériumban igyekezett személyesen tájékozódni, illetve tájékoztatni az ügyben, az egyik bürokratától azt a választ kapta, hogy „értse meg, maga senki és semmi”.
Szűcs Csaba ehhez hozzátette: irántuk a szerbiai belügy érdeklődött intenzíven. „A minisztérium szabadkai kirendeltségének vezetője egyszer nyíltan megkérdezte, gondot okozna-e, ha ellátogatna egy istentiszteletünkre. Azt válaszoltam, hogy jöjjenek nyugodtan, szeretettel látjuk őket, és ha kell, akkor tolmácsot is biztosítunk. Végül nem jöttek, vagy legalábbis nem vettük észre” – emlékezett vissza a lelkész.
Az évek során persze sokan megismerték közelebbről a gyülekezetek tevékenységét, ami sok előítéletet lerombolt. Volt már rendszeres műsoruk a térségi rádióban, Szabadkán és Magyarkanizsán saját gyülekezeti házuk van, Topolyán pedig kilátásban van egy ingatlan megvásárlása. Ezek hamarosan egyházi tulajdonba fognak kerülni – miután múlt év végén egyházként jegyezték be őket Karizmatikus Hit Gyülekezete Szerbiában néven. Mindez nemcsak a törvény előtti egyenlőséget biztosítja számukra, hanem az egyesületi létnél sokkal egyszerűbb adminisztrációt, sőt állami támogatást: gyülekezeti alkalmazottak esetén a minimálbér erejéig a központi költségvetés állja a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítást.
A bejegyzés lehetősége egyébként elvileg 2006 óta megvolt: a Szerbiában akkor elfogadott egyházügyi törvény a nem történelmi felekezetek számára is elérhetővé tette ezt. Korábban csak a Szerb Pravoszláv Egyház, a Római Katolikus Egyház, a Szlovák Evangélikus Gyülekezet, a Református Keresztyén Egyház, illetve a Keresztény Evangélikus Egyház rendelkezett egyházi státusszal – valamint különleges kiegészítések révén az izraelita és az iszlám közösségek nyertek még elismerést.
Más kérdés, hogy a gyakorlatban az állami elismerés nem volt olyan egyszerű. A szerb Igazságügyi és Államigazgatási Minisztérium 2012 óta egyetlen új kérvényt sem bírált el pozitívan. A hitesek összesen tíz alkalommal próbálkoztak, de mindig elutasították őket – egészen mostanáig. „Mindössze száz aláírás kellett a beadványhoz, ez természetesen megvolt, és megkaptuk a budapesti gyülekezet támogató nyilatkozatát is. Valamint minden mást, amit a törvény előírt, szintén teljesítettünk. Ennek ellenére újból és újból hiánypótlást írtak elő” – idézi fel Törtey Tibor. „Volt, hogy egy már bejegyzett evangéliumi gyülekezet vezetőjétől kértem el az ő alapszabályukat, és szó szerint az alapján írtuk meg a sajátunkat. Amikor 3-4 oldalnyi javítanivalót küldtek vissza, megkérdeztük, hogy a másik gyülekezettől miért fogadták el azt, amit tőlünk nem. Nem kaptunk konkrét választ” – teszi hozzá Szűcs Csaba.
Hogy a fordulat mögött mi áll, azt nem tudják pontosan, csak sejtéseik vannak. Felkértek egy agilis újvidéki jogásznőt, aki 2012 előtt több gyülekezetnek is segített a bejegyeztetésben. Emellett összeismerkedtek egy kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező evangéliumi vezetővel. Nem mellesleg ő szervezi a kezek és lábak nélkül élő ausztrál prédikátor, Nick Vucic rendezvényeit az országban. A szerb származású keresztény „híresség” nagy benyomást gyakorolt Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnökre (volt miniszterelnökre) is, aki egy alkalommal kijelentette: sajnálja, hogy Szerbiában nem volt reformáció, így nem honosodott meg a németekre jellemző protestáns munkamorál. A politikus evangéliumi alapokon álló hit iránti szimpátiája tetten érhető abban, hogy a tervek szerint a szerb oktatási rendszerben Nick Vucic pedagógiai programját is hasznosítanák – és a hitesek szerint abban is, hogy megkapták az egyházi státuszt.
Kihívások a Vajdaságban
A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
A világ legkorábbi múzeumát egy brit régész, Leonard Woolley fedezte fel 1925-ben. Az épület Ur városában, a mai Irak területén található, és az Újbabiloni Birodalom utolsó királyának – bizonyos...
A miniszterelnök által meghirdetett családtámogatás nemzetközi visszhangjáról, a demográfiai növekedést célzó kormányzati intézkedésekről, valamint a hazai abortuszhelyzetről beszélt a Heteknek az...
Elsősorban a gigantikus demográfiai fordulatról szólt Orbán Viktor idei évértékelője. De vajon mik voltak a kormányfő év eleji beszédeinek közös motívumai az elmúlt húsz évben?
Pártja alig egy hónapos, de az Izraeli Védelmi Erők egykori főparancsnokát sokan már most az izraeli miniszterelnök legesélyesebb riválisának tartják. Úgy tűnik azonban, hogy a Gantz-jelenségnek...
Jeruzsálem három monoteista világvallás szent városa – ezt a szlogent gyakran idézik politikusok és a nemzetközi média egyaránt. A zsidó és keresztény kötődéshez nem fér kétség, de az iszlám...
Magyarország is epizódszereplővé vált az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi és infotechnológiai háborúban. A Huawei-ügy azonban túlmutat önmagán: előrevetíti a kiberháborúk korát.
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!