Kereső toggle

Anya, gyerek, munka – Hogyan változnak a női szerepek?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kelet-közép-európaiak továbbra is sokkal tradicionálisabban ítélik meg a női és férfi szerepeket, mint a Nyugaton élők. Szakértők szerint ez a fő oka annak, hogy hazánk egyike azon országoknak, ahol a legalacsonyabb a 3 év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatottsága.

„Az utóbbi években számos kormányzati intézkedés született azért, hogy az anyaság és a munka könnyebben összeegyeztethető legyen – nem véletlen, hogy a családtámogatások java munkavállaláshoz kötődik. Ennek ellenére a kisgyerekes anyák foglalkoztatottsága régiós viszonylatban is nálunk az egyik legalacsonyabb” – mondta el lapunknak Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársa, a Korfa című tematikus kiadvány szerzője.

Emlékeztetett többek közt a gyed extra 2014-es bevezetésére, amely lehetővé tette a gyed melletti munkavállalást. Emellett jogszabály kötelezi a munkaadókat arra is, hogy a kisgyermekes nők kérésükre részmunkaidőben dolgozhassanak. Ezzel együtt a részmunkaidős foglalkoztatás nálunk általában véve is az egyik legalacsonyabb, 8 százalék, míg az uniós átlag 32 százalék.

Ennek egyik oka, hogy máig elenyésző a részmunkaidős lehetőségek száma. Másrészt a kutatások azt mutatják, hogy az elmúlt 30 évben érdemben nem változott a kisgyermekes anyák munkavállalásának társadalmi megítélése. Lényegében korra és nemre való tekintet nélkül a többségi álláspont máig az, hogy mind a családnak, mind a kisgyermeknek árt, ha az anya dolgozik.

A köztudatban ma is az él, hogy a gyermeknek az első három életévében az anyja mellett a helye. Ez a norma Makay szerint az 50 éve bevezetett gyes miatt alakult ki, amit – Európában egyedülálló módon – hamar kiterjesztettek három évre. „A gyes bevezetésére 1967-ben azért került sor, hogy a telítődött munkaerőpiacról tömegeket lehessen évekre kivonni. A nők sokasága pedig, akiket az ’50-es, ’60-as évek iparosításának hevében gyakran nehéz fizikai munkára köteleztek, boldogan maradt otthon” – magyarázta a demográfus, aki szerint a gyes születésösztönző hatása meglehetősen vitatott.

Nyugaton viszont egy évtizeddel később, spontán módon zajlott le a nők tömeges munkába állása, a szolgáltatói szektor megnyílásával egy időben. „Ott a társadalmi viszonyok határozták meg a családtámogatási rendszert, míg nálunk ez épp fordítva történt” – állapította meg a szakember.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: