Kereső toggle

Anya, gyerek, munka – Hogyan változnak a női szerepek?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kelet-közép-európaiak továbbra is sokkal tradicionálisabban ítélik meg a női és férfi szerepeket, mint a Nyugaton élők. Szakértők szerint ez a fő oka annak, hogy hazánk egyike azon országoknak, ahol a legalacsonyabb a 3 év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatottsága.

„Az utóbbi években számos kormányzati intézkedés született azért, hogy az anyaság és a munka könnyebben összeegyeztethető legyen – nem véletlen, hogy a családtámogatások java munkavállaláshoz kötődik. Ennek ellenére a kisgyerekes anyák foglalkoztatottsága régiós viszonylatban is nálunk az egyik legalacsonyabb” – mondta el lapunknak Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársa, a Korfa című tematikus kiadvány szerzője.

Emlékeztetett többek közt a gyed extra 2014-es bevezetésére, amely lehetővé tette a gyed melletti munkavállalást. Emellett jogszabály kötelezi a munkaadókat arra is, hogy a kisgyermekes nők kérésükre részmunkaidőben dolgozhassanak. Ezzel együtt a részmunkaidős foglalkoztatás nálunk általában véve is az egyik legalacsonyabb, 8 százalék, míg az uniós átlag 32 százalék.

Ennek egyik oka, hogy máig elenyésző a részmunkaidős lehetőségek száma. Másrészt a kutatások azt mutatják, hogy az elmúlt 30 évben érdemben nem változott a kisgyermekes anyák munkavállalásának társadalmi megítélése. Lényegében korra és nemre való tekintet nélkül a többségi álláspont máig az, hogy mind a családnak, mind a kisgyermeknek árt, ha az anya dolgozik.

A köztudatban ma is az él, hogy a gyermeknek az első három életévében az anyja mellett a helye. Ez a norma Makay szerint az 50 éve bevezetett gyes miatt alakult ki, amit – Európában egyedülálló módon – hamar kiterjesztettek három évre. „A gyes bevezetésére 1967-ben azért került sor, hogy a telítődött munkaerőpiacról tömegeket lehessen évekre kivonni. A nők sokasága pedig, akiket az ’50-es, ’60-as évek iparosításának hevében gyakran nehéz fizikai munkára köteleztek, boldogan maradt otthon” – magyarázta a demográfus, aki szerint a gyes születésösztönző hatása meglehetősen vitatott.

Nyugaton viszont egy évtizeddel később, spontán módon zajlott le a nők tömeges munkába állása, a szolgáltatói szektor megnyílásával egy időben. „Ott a társadalmi viszonyok határozták meg a családtámogatási rendszert, míg nálunk ez épp fordítva történt” – állapította meg a szakember.

Szakmailag igazolható, hogy a gyerek egyéves koráig nagyon fontos a kizárólagos anyai gondoskodás. Utána viszont már kevésbé egyértelmű a helyzet: függ az intézményi ellátás minőségétől, a munkaerőpiaci lehetőségektől és attól is, hogy az anya szerepkonfliktusként éli-e meg a munkavállalást.

Ezen az állásponton volt Ranschburg Jenő pszichológus is (bővebben lásd A szülési kedv nem a bölcsődéken múlik. Hetek, 2008. március 14.) „Ha egy család megengedheti magának – és ha örömmel engedi meg –, akkor úgy gondolom, hogy akár négyéves korig is nagyon jó otthon lenni egy gyereknek, de csak akkor, ha a család többi tagjának is jó így! Ha egy asszonyt a belső kényszer vagy az egzisztenciális szükség kifelé hajt a családból, akkor inkább menjen el dolgozni, és nem lesz abból baj, ha jól képzett gondozónők közé, jól felszerelt bölcsődébe adja a gyerekét” – vélekedett lapunknak Ranschburg, aki a bölcsődét egyéves kor előtt semmiképp sem ajánlotta.

Az EU 2007 óta támogatja a bölcsődei hálózatok kiépítését a tagországokban, főként a női foglalkoztatás növelése céljából. A magyar kormány a bölcsődefejlesztési programmal és a bölcsődei gondozók bérének emelésével egyaránt az intézményi ellátás színvonalát akarja növelni. Ezzel együtt egyelőre a háromévesnél fiatalabb korosztály 14 százalékát fedi le a bölcsődei férőhelyek száma. A bölcsődések többsége kétévesnél idősebb, aminek oka lehet a gyed kétéves időtartama, hiszen ennek átlagos összege 70 ezer forint, míg a három évig járó gyes összege változatlanul 28200 forint.

Ennek ellenére a többség bevállalja a három évet, habár a bölcsődék megítélése javult: 2009 óta a 18–50 évesek körében többségbe kerültek azok, akik szerint ha elég bölcsőde lenne, akkor elfogadható lenne, hogy az anyák a gyermek kétéves kora után visszamenjenek dolgozni. Ezt elsősorban nehéz anyagi helyzetben, illetve rész- vagy távmunka lehetőség esetén tartják a legtöbben indokoltnak.

Megnőtt a nők munkavállalásának elfogadottsága a gyermekek hároméves kora felett, igaz, a magyar társadalom ezt máig inkább kényszerhelyzetnek tekinti. A 30 éve domináns álláspont szerint ugyanis a család megsínyli, ha a feleség teljes munkaidőben dolgozik. 1998 és 2016 között nem változott annak az állításnak a többségi elfogadottsága sem, miszerint „állásban lenni is fontos lehet, de a legtöbb nőnek az az igazi vágya, hogy otthona és gyermeke legyen”.

A 2017-es Eurobarometer-adatok szerint a kelet-közép-európaiak továbbra is sokkal tradicionálisabban ítélik meg a női és férfi szerepeket, mint a Nyugaton élők. Magyarországon – akárcsak Lengyelországban és Szlovákiában – a lakosság több mint 70 százaléka úgy gondolja, hogy a férfi legfontosabb feladata a pénzkeresés, a nőé pedig a háztartásvezetés és a család ellátása. A németek 30, a franciák 37, a svédek alig 10 százaléka véli így.

Ennek történelmi okai vannak Makay szerint, hiszen a kétkeresős családmodell Keleten állami kényszerből, Nyugaton viszont spontán fejlődés folyamán alakult ki. Hazánkban a tradicionális szerepfelfogás, ami a rendszerváltás után fölerősödött, majd az ezredforduló tájékán enyhülni látszott, mára visszanyerte a ’90-es évekbeli dominanciáját.

„A fiatalabbakra jellemző családi munkamegosztás a gyermek születése után jellemzően felborul, majd az anya újbóli munkába állása után némileg visszabillen az egyensúly. Ez attól is függ, hogy az anya hagyja-e az apát a családi teendőkben érvényesülni, ami hagyományosan női territórium” – mondta Makay Zsuzsanna, érzékeltetve, hogy a szemléletváltás soktényezős folyamat. A szakember szerint a kormányzati intézkedések „modernizációs” hatása csak hosszabb távon érvényesül.

Bővül a családtámogatási rendszer

● 2018-ban nő a kétgyermekesek családi adókedvezménye, azaz havonta gyermekenként 17500 forinttal csökken az szja.
● Egy évről kettőre emelkedik a diplomás (egyetemista) gyed időtartama. A gyed értékének felső határa is nő valamelyest a minimálbér-emelés miatt.
● Az első gyermek vállalásakor az anya diákhitelét felfüggesztik, a másodiknál a tartozás felét, a harmadiknál az egészet elengedik.
● A jelzáloghiteles családok tartozása a harmadik vagy további gyermek megszületése esetén gyermekenként 1-1 millió forinttal csökken.
● Nő a lombikprogramokkal kapcsolatos gyógyszerek támogatása, illetve a meddőséget kezelő intézmények fejlesztésére 8 milliárd forintot fordítanak.
● A Köldökzsinór-program keretében a 60 ezer forintos anyasági támogatás, plusz a 42 ezer forintos babakötvény ezentúl a külföldön születő, magyar állampolgárságú gyerekek után is jár.
● 2014–2020 között összesen 100 milliárd forintért építenek vagy fejlesztenek bölcsődéket határon innen és túl.
● Folytatódik a CSOK, valamint a gyermekétkeztetési program is.

Olvasson tovább: